Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár szerint Levédi volt az első vajda és vezér, aki a kazároknak Álmost, illetve Árpádot ajánlotta a magyarok fejedelmének. Uralkodásának idején költözött a magyarság az Etelközbe. Sokan úgy vélik, hogy az általa 830-ban megszervezett törzsszövetség vezetője a kende (kündü) méltóságát viselte.
2016. július 28., 07:352016. július 28., 07:35
A magyarság délebbi, új szállásterületének magva valahol a Don vidék sztyeppi területein lehetett. Ennek a hazának az emlékét Anonymus krónikája Dentümogyer alakban őrizte meg, ami valószínűleg „doni magyart” jelenthetett. Az Alsó-Volga, Don, Donyec vidék, Észak-Kaukázus, Kuban vidék felett ebben az időben a hatalmas eurázsiai Türk birodalom nyugati peremén alakult Kazár kagánátus gyakorolta az uralmat, amelynek hatalma Kijevre is kiterjedt.
A magyarság a kazárok szomszédjaként és feltehetőleg szövetségeseként is élt ezen a területen. A kazárokhoz való viszonyuk változó lehetett, kezdetben bizonyára ellenséges volt, s feltehető, hogy ők rombolták le a kazárok egyik legfontosabb északi erődítményét, a Sarkelt, amelyet azok 838 körül bizánci segítséggel építettek újjá. Később e kapcsolat szövetséggé változott, s a magyarok együtt harcoltak a kazárokkal a keletről fenyegető besenyők ellen. Ezen a vidéken alakult ki a kazárokéhoz hasonló magyar fejedelmi hatalom, s az első fejedelem Levedi volt. A történettudomány az ő neve után jelöli a Don vidéki szállásterületet Levédiának.
E területen a magyarság népösszetétele jelentősen megváltozott. Talán 850 körül, feltehetően kazár szövetségben a besenyőktől elszenvedett vereség következtében egy magyar néprész leszakadt, s a Kaukázustól délre, Perzsia határvidékén telepedett le. Bíborbanszületett Konstantin császár 950 körül még azt írta, hogy ezek az elszakadt magyarok követeket cseréltek az akkor már a Kárpát-medencében élő testvéreikkel. Későbbi sorsuk ismeretlen, valószínűleg a szomszédos népekbe olvadtak be. Ezek az úgynevezett szavárd magyarok voltak.
Ibn Ruszta és Gardizi leírása a magyarokról
A besenyők országa és a bolgárok országa között van a magyarok határa közül az első (szélső) határ. A magyar pedig a türkök egyik fajtája. Főnökük 20 000 lovassal vonul (lovagol) ki. Főnökük neve Knde (Künde vagy Kende). Ez azonban csak névleges címe királyuknak, minthogy azt az embert, aki királyként uralkodik fölöttük, Dzslának (Dzsila vagy Dzsula, Gyula) hívják. Minden magyar a Dzsila nevű főnökük parancsait követi a háború dolgában, a védelemben és más ügyekben. Sátraik (boltos jurtáik) vannak, és együtt vonulnak a sarjadó fűvel és a zöld vegetációval. Bárhova is mennek, együtt utaznak egész rakományukkal és raktárukkal, (az uralkodó) kísérőivel és a trónussal, a sátrakkal és az állatokkal.
Országuk kiterjedt (hossza és szélessége száz-száz farszakh). Egyik határuk a Rúm- (Bizánci- vagyis Fekete-) tengert éri, amelybe két folyó ömlik. Ezek közül egyik nagyobb, mint a Dzsajhún. Lakhelyeik e két folyó között vannak. Amikor eljönnek a téli napok, mindegyikük ahhoz a folyóhoz húzódik, amelyikhez éppen közelebb van. Ott marad télire és halászik. A téli tartózkodás ott alkalmasabb számukra... A magyarok országa bővelkedik fákban és vizekben. Talaja nedves. Sok szántóföldjük van...
(Ezek) a magyarok szemrevaló és szép külsejű emberek, nagy testűek, vagyonosak és szembetűnően gazdagok, amit kereskedelmüknek köszönhetnek. Ruhájuk brokátból készült. Fegyvereik ezüsttel vannak kiverve...
A kabarok csatlakozása a magyar törzsszövetséghez
A 820-as és 830-as években a kagánátusban polgárháború tört ki, de a kagáni sereg győzedelmeskedett a lázadók felett. A vereséget szenvedett kabarok – nevük lázadót jelent – a kagánok bosszúja elől a magyarokhoz menekültek, akik befogadták őket. A magyarokhoz csatlakozó néptöredéket egyesek kavar néven is emlegetik. Az egyetlen részletesebb tudósítást a kabarokról VII. Bíborbanszülelett Konstantin bizánci császár A birodalom kormányzásáról címen ismert munkája tartalmazza. Leírása szerint ők az uralkodó ellen fellázadó kazárok voltak, akik felkelésük bukása után csatlakoztak három törzsükkel a magyarokhoz. A három törzsnek közös fejedelme volt, saját nyelvük mellett a magyarokét is beszélték, s hadjárat idején ők helyezkedtek el a hadrend élén, visszavonuláskor pedig az utóvédet alkották. A történetírásban e tudósítás értelmezésekor annak minden eleme vitatott, de eltérőek a vélemények a kabarok későbbi sorsát, esetleges utódaikat illetően is. A 10. század közepe után az írott források nem említették őket, s régészeti hagyatékukat sem sikerült azonosítani.
Új szálláshely Etelközben
Ez a befogadás valószínűleg a kazár–magyar kapcsolatok megromlásához vezetett, s végső soron a magyarság újabb helyváltoztatását idézte elő. A kabar csatlakozás valószínűleg a 850-es évek elején történhetett, s ebben az évtizedben hagyhatták el elődeink a Don vidéket, s költöztek nyugatabbra, a Dnyeper–Dnyeszter–Prut folyók vidékére. Itt már nagyobb veszedelem nélkül élték világukat az erdőkben, folyókban, legelőkben, termőföldekben bővelkedő „folyók közén” vagy az akkori nyelven: Etelküzüben.
Az új szállásterület nevét Bíborbanszületett Konstantin műve őrizte meg, aki szerint e területet a magyarok Etelköznek, illetve Folyóköznek nevezték. Igazán most kerültek későbbi végleges hazájuk szomszédságába. Etelköz kiváló hely volt, csak túl védtelen a kelet felől támadó lovas népek ellen. Akkoriban főleg a besenyőktől kellett tartaniuk. Új szomszédaik északon a keleti szláv törzsek voltak, akiket egy arab forrás szerint adóztattak, és rabszolgákat szedtek közülük. A rabszolgákat aztán Kercsben bizánci árukra cserélték. A régészeti adatok szerint azonban tartós, békés kapcsolatokat is kiépítettek velük, a magyar kézművesek munkái nagy népszerűségnek örvendtek a normann–szláv előkelők körében. Ezáltal őseink láthatóan bekapcsolódtak a nagy forgalmú Dnyeper-menti kereskedelmi út forgalmába.
Talán két emberöltőt töltöttek a magyarok Etelközben, s ezalatt ritkán volt nyugtuk ellenségeiktől. 894-ben a Balkánon lakó bolgárok csatát nyertek Bölcs Leo bizánci császár hadai ellen. A bolgár győzelem hírére a bizánciak a magyarokat bérelték fel, hogy legyenek segítségükre. Árpád fiának, Leventének a vezetésével útnak is indult a magyar sereg, amely győzelmet aratott Simeon bolgár cár felett és feldúlta országát.
Ez a győzelem azonban nem kedvezett őseinknek. A besenyők áradata nyugati irányba eljutott a magyarok lakta Etelközig is. Növelte a veszélyt az a tény is, hogy a bolgárok időközben kibékültek a bizánciakkal, s most ők is megtámadták a magyarokat. A magyarok tudták, hogy két ellenséggel szembeszállni egyszerre lehetetlen. Ismerték azonban a Tisza–Duna vidékét. Többször is jártak errefelé, s alaposan körülnéztek.
Árpád magyar nagyfejedelem (845/855–907 között)
Árpád Álmos fejedelem fia volt. Neve török eredetű, a magyar árpa közszó -d kicsinyitő képzős származéka. A hozzá kötődő hagyományt bizánci és magyarországi források jegyezték fel.
Bíborbanszületett Konstantin szerint ő volt a magyarok első fejedelme, akit a törzsszövetség Levédi javaslatára választott vezérré, és emelt pajzsra a kazárok szokása szerint. Más nézet szerint — miután Álmost megölték 895-ben Erdélyben — fiaként ő követte a tisztségben. A történészek és a hagyomány a nevéhez kötik a honfoglalást (A fehér ló mondája). Az ő törzsszövetség feletti vezéri tiszte mellett mind a hét törzsnek külön vezére volt.
(Folytatjuk)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!