A robbanás levitte a reaktor 50 méter magasan lévő tetejét, az égő anyag még több radioaktív részecskét juttatott a légkörbe
Fotó: archív
A csernobili atomerőműben 1986. április 26-án baleset történt. Ez volt az emberiség történelmében az addigi legnagyobb nukleáris katasztrófa, amit a szovjet hatóságok megpróbáltak eltitkolni.
2019. május 15., 13:442019. május 15., 13:44
A harminchárom évvel ezelőtti dátum örökre bevonult az emberiség történetébe. Aznap, helyi idő szerint éjjel 1 óra 23 perckor robbant fel a csernobili atomerőmű négyes reaktorának magja. A szovjet vezetés egészen addig titkolta a tragédia tényét, amíg nyugati mérőállomások (először Svédországban) hírt nem adtak az érzékelt radioaktív felhőről. Hallgattak a „baráti országok” kormányai és sajtója is, a lakosság napokig, hetekig nem jutott megbízható, hivatalos információhoz a szükséges óvintézkedésekről. A propaganda később is elbagatellizálta a világtörténelem máig legnagyobb nukleáris balesetének következményeit.
A robbanás a csernobili atomerőmű negyedik blokkjában történt, mindössze 120 km-re Ukrajna fővárosától, Kijevtől, közel a fehéroroszországi határhoz.
Ezzel nem volt vége a katasztrófának: néhány másodperc múlva ugyanis következett a második robbanás. Több független tanulmány szerint míg az első robbanás normális volt (kémiai), a második robbanás az égő neutronok gyors láncolatával a nukleáris robbanás jellemzőit hordozta magában, és csaknem 0,3 kilotonna erejű (kb. 300 tonna TNT-vel megegyező) volt. Szemtanúk szerint az első robbanást piros lángok, a másodikat pedig világoskék lángok követték, ami után egy gombafelhő emelkedett a reaktor fölé.
Abban az időszakban a csernobili atomerőmű volt a legnagyobb a világon. A szovjet hadsereg stratégiai katonai programjának szánták. Magát a robbanást több tényező véletlen egybeesése okozta. Amellett, hogy a reaktor nem rendelkezett korszerű biztonsági rendszerrel, az automatizálás is alacsony szintű volt. Április 26. végzetes éjszakáján egy kísérlet folyt, amely során a turbógenerátor egység inerciális tartományát tesztelték. Az energiatermelést lecsökkentették, a nukleáris láncreakció majdnem leállt, amelyet az operátorok energiakibocsátásának hirtelen növelése követett. Ezek együtt a hűtőfolyadék leállásával a reaktor magjában az üzemanyag túlforrósodását és a reaktor központjának megsemmisülését okozták.
Őket likvidátoroknak nevezték, speciális tanúsítványt is kaptak, sokukat később hősként mutatta be a szovjet média, kitüntették őket. Nem egyformán szennyeződtek, nem mindenki volt ott az első napokban vagy a legdurvább helyeken. Nem hivatalos adatok szerint a likvidátorok közül ma már 60 ezren halottak, 165 ezren rokkantak. (Egyébként a különféle szervezetek adatai nagyon eltérőek, éppen a máig is tartó titkolózás miatt). Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint közvetlenül a sugárzásba négyezren haltak bele, a likvidátorokon azóta elvégzett vizsgálatok néhány ráktípus esetében egyértelmű növekedést mutattak ki az átlagos halálozásokhoz képest.
Tavaly a csernobili katasztrófa 32. évfordulója alkalmából a Szevodnya című ukrán napilap több, kevésbé közismert érdekességet tett közzé internetes oldalán a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-balesetéről. A lap kitért arra is, hogy
A nukleáris baleset után néhány nappal, május elején pedig Írországban többször is radioaktív eső esett.
A csernobili atomerőmű közvetlen közelében a katasztrófa utáni első napokban olyan magas volt a sugárzás szintje, hogy az elhárítási munkálatokban résztvevő egyik dolgozónak barnáról kékre változott a szeme színe – írja az ukrán lap. Noha mostanra az atomerőmű körüli terület java része már biztonsággal látogatható, még mindig vannak olyan úgynevezett „forró pontok” a zónában, ahol a megengedettnél magasabb mértékben vannak jelen sugárzó anyagok, főként cézium- és stronciumvegyületek. Ezek az anyagok beépülhetnek az emberek és állatok csontjaiba, fogaiba és más szöveteibe súlyos egészségkárosodást okozhatva.
A tűzeset tényét Mihail Gorbacsov akkori szovjet vezető rendeletben szigorúan bizalmas információnak minősítette. A titok csak a Szovjetunió 1991-ben történt szétesése után került nyilvánosságra.
Még mindig nem lehet tudni, pontosan hányan estek áldozatul a katasztrófának. A baleset utáni napokban 38-an vesztették életüket, java részük sugárfertőzésbe halt bele. Közvetlenül a baleset okozta rákos megbetegedésekben elhunytak számát 4–9 ezer közöttire teszik, független szervezetek szerint viszont számuk eléri a 200 ezret. A csernobili atomerőmű körüli úgynevezett tilalmi zóna 2600 négyzetkilométer, a területén az ukrán fővárosból, Kijevből három férne el. A tilalmi zónában jelenleg 131-en laknak, akik illegálisan költöztek be. Az ide érkező turisták előszeretettel látogatják meg őket, kíváncsian hallgatják történeteiket mindennapi életükről.
Mintegy 70 százalékuk külföldről érkezett, összesen 114 országból. A legtöbbjük az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából, Németországból és Lengyelországból, de még Japánból és Ausztráliából is érkeztek látogatók.
Csernobilban áll Ukrajna egyik utolsó Lenin-szobra. A tilalmi zónában lakók arra kérik az ukrán vezetést, tegyenek kivételt, és ne bontsák el az ő „Iljicsüket”.
A csernobili zóna erdeit az ember távozása óta számos állatfaj vette újra birtokba. Mások mellett hiúzok, bölények jelentek meg, de még medvék is visszaköltöztek. Utóbbiak legalább 150 éve nem éltek már a térségben. Az állatok közül a közösségi portálok sztárja a Szemen névre keresztelt róka. A szelíd állat az atomerőmű munkásainak egykor otthont adó Pripjaty „szellemvárosban” él, és némi élelemért cserébe szívesen barátkozik az odalátogató turistákkal.
A csernobili robbanás a radioaktív anyagokat 1,5 kilométer magasságba emelte a levegőben. Ebben a magasságban a délkeleti szél a radioaktív felhőt egészen Skandináviáig vitte. A felhő elrepült Skandinávia fölött, majd újra Ukrajna felé fordult. A baleset napján a szél irányt változtatott nyugat felé. A második szennyezett felhő így repült Lengyelországon keresztül Csehszlovákiába, majd Ausztriába. Ott az Alpoknak ütközve visszarepült Lengyelországba.
A leginkább érintett területek Ukrajna és Fehéroroszország voltak – olvasható a chernobylwel.com oldalán.
A csernobili katasztrófa okainak vizsgálata hivatalosan azzal zárult, hogy megállapították: a személyzet nem követte a szükséges biztonsági előírásokat. Az erőmű igazgatóját, V. P. Bryukhanovot és a főmérnököt, N. M. Fomint 10 év börtönre ítélték. A főmérnökhelyettes, A. S. Dyatlov 5 év, a reaktorszoba vezetője, A.P. Kovalenko és a műszak menedzsere, B. V. Rogozhkin 3 év, az állami felügyelő, Y. A. Laushkin pedig 2 év börtönbüntetést kapott. Paradox módon az egész csernobili tárgyalást a csernobili kultúrházban tartották, amely eredetileg zsinagóga volt. A V. I. Lenin Nukleáris Atomerőmű eseményei csak a kezdetei voltak annak az utóhatásnak, amely nemcsak a nukleáris energia biztonsági szabályait írta át, de az emberiség történelmét is.
2016 novemberében új, „acélszarkofágot” kapott a reaktor, amit 2011-ben kezdtek el építeni, és négynapi munkával tolták a sérült négyes blokk fölé. A 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas építmény a világ legnagyobb mozgatható kupolája, 1,5 milliárd euróba került, amihez Ukrajna jelentős nemzetközi segítséget kapott.
Az acélszerkezet hermetikusan lezárja a 4-es blokk teljes területét, többet takar, mint a korábbi betonszarkofág. A világ legnagyobb nukleáris katasztrófáját okozó blokkot tehát acélkupola zárja le hermetikusan, de csak száz évre. Ma még senki nem tudja, mi lesz ezután, a környékre viszont vagy 10 ezer évig nem térhet vissza ember – vélik a szakértők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!