Gróf Mikó Imre 1889-ben leleplezett mellszobra Kolozsváron az egykori Mikó-kertben
Megáldották és felszentelték gróf hidvégi Mikó Imrének az újonnan elkészült sírkeretét a Házsongárdi temetőben. A kortársaitól kiérdemelt Erdély Széchenyije jelző a háromszéki származású gróf szerteágazó tevékenységét és áldozatkészségét méltatja.
2020. október 23., 09:242020. október 23., 09:24
Kétszáztizenöt éve született a 19. századi magyar politikai élet haladó szemléletű, meghatározó alakja, gróf Mikó Imre. Tevékenységeivel kortársai körében kiérdemelte az Erdély Széchenyije jelzőt. Mikó mindenekelőtt államférfi volt, erről legjobban tettei beszélnek – fogalmazott Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke azon a szűk körű ünnepségen, amely a háromszéki születésű gróf új sírkeretének átadásán került sor. A korabeli feljegyzések szerint temetésén 10–12 ezer ember gyűlt össze a Házsongárdban és környékén, a mostani eseményen a járvány miatt csak hivatalos személyek és újságírók vehettek részt. A csekély létszám ellenére is felemelő a tudat, hogy nagyjaink emlékhelyeit a kolozsváriak őrzik, gondozzák, szépítik.
Gergelyné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány elnöke elmondta:
A sírkertben található egy neogótikus mauzóleum a Mikó és a Rhédey grófok címerével. Ezt Mikó Imre építtette 1865-ben bécsi internáltsága idején a 38 évesen 1849-ben elhunyt felesége, Rhédey Mária emlékére.
A koporsók helye alul, a kriptában van, felül gyönyörű, Vilma porosz királyné emlékművének mintájára készített fehér márványszarkofág található, amit Kelemen Lajos egész Erdély legszebb márványszobrának nevezett. Mellette található a Házsongárdi temető legnagyobb fekete svédgránit obeliszkje, amelyre az adakozó főúr, Mikó Imre nevét vésték. Az előtte található sír kapott most új köntöst, a sírkeret alakja Maczalik Arnold építész tervezőirodájának köszönhető, a köveket Kézdiszentléleken faragták. A megemlékezés szervezésében részt vett a Magyar Kulturális Intézet sepsiszentgyörgyi fiókintézete.
Mikó Imre újonnan elkészült sírkeretét Gáll Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsának kancellárja áldotta meg, a megemlékezésen Gergelyné Tőkés Erzsébet mellett Kőrösi Viktor Dávid konzul, Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke mondott beszédet.
A járványügyi intézkedések szigorú betartása mellett emlékeztek Mikó Imrére Kolozsváron
Fotó: Nánó Csaba
Szűk keretek között szinte lehetetlen felsorolni mindazt, amivel Mikó Imre élete során foglalkozott, és még nehezebb érdemeiről beszámolni. Tény, hogy szerteágazó tevékenységét és áldozatkészségét leginkább társadalmi téren fejtette ki, ezért kortársaitól méltán érdemelte ki az Erdély Széchenyije jelzőt.
Mikó a háromszéki Zabolán született 1805. szeptember 4-én gróf Mikó György főkirálybíró és gróf Mikes Borbála gyermekeként. Édesanyja gyermekágyi lázban meghalt – édesapját is elvesztette alig 15 évesen –, felnevelését a nagyszülők vállalták magukra, akik Marosújvárra költöztek, hogy unokájukat a nagyenyedi református kollégiumba járathassák.
1824-ben fejezte be nagyenyedi tanulmányait. Ezt követően jogi ismeretei kiegészítésére Marosvásárhelyre, a királyi ítélőtáblához ment joggyakornoknak, ahol 1825-ben a jog- és törvénytudományokból kitűnő vizsgaeredménnyel szerezte meg oklevelét.
Az 1848-as forradalomig jelentős közéleti tisztségeket töltött be – többek között a kolozsvári színházat is igazgatta. A március 15-i események kormánytisztviselőként érték. Az év őszén az erdélyi kormánybiztos összehívta Agyagfalvára a székely nemzeti gyűlést, amelynek feladata a székelység politikai útjának kijelölése volt. Mikó Imre királyi biztosként volt jelen az eseményen, s a mintegy 60 ezer főnyi követ őt választotta elnökké.
1848. december 2-án az erdélyi főkormányszék sérelmi feliratot intézett az uralkodóhoz, átadásával Mikót bízták meg, aki fel is kereste a folyamodvánnyal az Olmützben tartózkodó császári udvart. Feladata végrehajtását követően azonban I. Ferenc József nem engedte vissza Erdélybe, s Bécsben házi őrizetbe került. 1848. december 22-én – alig egy hónapnyi hivatalviselés után – leváltották a gubernium éléről is.
A felujított sírhely a Házsongárdi temetőben
Fotó: Nánó Csaba
Mikó 1867-ben a közlekedési tárca minisztere lett. Széchenyi István 1848-as vasúthálózati tervére alapozva elkészítette Magyarország vasúthálózata című emlékiratát.
Az Erdélyi Múzeum létrehozásának ötlete korábban is felmerült, de csak Mikó Imre vitte a tervet megvalósulásra. Odaajándékozta kolozsvári nyári kastélyát a hozzá tartozó nagy kerttel, amelyet a végleg megalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület 1859-ben ténylegesen birtokába vett.
Érdemes megemlíteni, hogy odaadó tevékenységével
utóbbinak, amely manapság a nevét viseli, végrendeletében 60 ezer forintot hagyott. Jelentős összegekkel támogatta a kolozsvári református főiskolát, illetve a papnevelőt is.
A családi tragédiák nem kerülték el: fiatalon meghalt felesége, Rhédey Mária, elvesztette egyetlen fiát, s benne a családja utolsó fiúörökösét, egyik lánya elhunyt, a másik pedig özvegységre jutott. Gróf Mikó Imre 1876. július 15-én hunyt el Kolozsváron. Haláláig hű maradt egyik jelmondatához: „nem dicsőségre vágyom, hatni akarok.”
Mentőalapítvány a Házsongárdért
Kolozsvár évszázados sírkertje, a Házsongárd, mint minden ősi temető, nemcsak az elmúlás kegyhelye, hanem a magyar kultúra panteonja is. Állagának megőrzését a Gergelyné Tőkés Erzsébet által vezetett, 1999-ben létrehozott Házsongárd Alapítvány vállalta magára. Az alapítvány célkitűzése magánszemélyek adományait, alapítványok támogatását felhasználva, évente néhány síremlék helyreállítása, mások folyamatos gondozása. Munkájukhoz elnyerték az erdélyi történelmi magyar egyházak támogatását, valamint a kolozsvári nagy múltú magyar tannyelvű iskolák segítségét. Mindnyájan képviseltetik magukat a kuratóriumban, diákcsoportok vállaltak sírgondozást. Az alapítvány működési keretét 12 évig az Erdélyi Református Egyházkerület biztosította belső alapítványi jelleggel az Igazgatótanács 1999. december 7-i leiratának megfelelően. Néhány éve az egyházkerület létrehozta az önálló jogi személyiséggel rendelkező és így bejegyzett Házsongárd Alapítványt. Vezetője Gergelyné Tőkés Erzsébet tanárnő, aki évek óta fáradhatatlan munkát végez múltunk átmenekítésének érdekében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!