Gróf Mikó Imre 1889-ben leleplezett mellszobra Kolozsváron az egykori Mikó-kertben
Megáldották és felszentelték gróf hidvégi Mikó Imrének az újonnan elkészült sírkeretét a Házsongárdi temetőben. A kortársaitól kiérdemelt Erdély Széchenyije jelző a háromszéki származású gróf szerteágazó tevékenységét és áldozatkészségét méltatja.
2020. október 23., 09:242020. október 23., 09:24
Kétszáztizenöt éve született a 19. századi magyar politikai élet haladó szemléletű, meghatározó alakja, gróf Mikó Imre. Tevékenységeivel kortársai körében kiérdemelte az Erdély Széchenyije jelzőt. Mikó mindenekelőtt államférfi volt, erről legjobban tettei beszélnek – fogalmazott Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke azon a szűk körű ünnepségen, amely a háromszéki születésű gróf új sírkeretének átadásán került sor. A korabeli feljegyzések szerint temetésén 10–12 ezer ember gyűlt össze a Házsongárdban és környékén, a mostani eseményen a járvány miatt csak hivatalos személyek és újságírók vehettek részt. A csekély létszám ellenére is felemelő a tudat, hogy nagyjaink emlékhelyeit a kolozsváriak őrzik, gondozzák, szépítik.
Gergelyné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány elnöke elmondta:
A sírkertben található egy neogótikus mauzóleum a Mikó és a Rhédey grófok címerével. Ezt Mikó Imre építtette 1865-ben bécsi internáltsága idején a 38 évesen 1849-ben elhunyt felesége, Rhédey Mária emlékére.
A koporsók helye alul, a kriptában van, felül gyönyörű, Vilma porosz királyné emlékművének mintájára készített fehér márványszarkofág található, amit Kelemen Lajos egész Erdély legszebb márványszobrának nevezett. Mellette található a Házsongárdi temető legnagyobb fekete svédgránit obeliszkje, amelyre az adakozó főúr, Mikó Imre nevét vésték. Az előtte található sír kapott most új köntöst, a sírkeret alakja Maczalik Arnold építész tervezőirodájának köszönhető, a köveket Kézdiszentléleken faragták. A megemlékezés szervezésében részt vett a Magyar Kulturális Intézet sepsiszentgyörgyi fiókintézete.
Mikó Imre újonnan elkészült sírkeretét Gáll Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsának kancellárja áldotta meg, a megemlékezésen Gergelyné Tőkés Erzsébet mellett Kőrösi Viktor Dávid konzul, Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke mondott beszédet.
A járványügyi intézkedések szigorú betartása mellett emlékeztek Mikó Imrére Kolozsváron
Fotó: Nánó Csaba
Szűk keretek között szinte lehetetlen felsorolni mindazt, amivel Mikó Imre élete során foglalkozott, és még nehezebb érdemeiről beszámolni. Tény, hogy szerteágazó tevékenységét és áldozatkészségét leginkább társadalmi téren fejtette ki, ezért kortársaitól méltán érdemelte ki az Erdély Széchenyije jelzőt.
Mikó a háromszéki Zabolán született 1805. szeptember 4-én gróf Mikó György főkirálybíró és gróf Mikes Borbála gyermekeként. Édesanyja gyermekágyi lázban meghalt – édesapját is elvesztette alig 15 évesen –, felnevelését a nagyszülők vállalták magukra, akik Marosújvárra költöztek, hogy unokájukat a nagyenyedi református kollégiumba járathassák.
1824-ben fejezte be nagyenyedi tanulmányait. Ezt követően jogi ismeretei kiegészítésére Marosvásárhelyre, a királyi ítélőtáblához ment joggyakornoknak, ahol 1825-ben a jog- és törvénytudományokból kitűnő vizsgaeredménnyel szerezte meg oklevelét.
Az 1848-as forradalomig jelentős közéleti tisztségeket töltött be – többek között a kolozsvári színházat is igazgatta. A március 15-i események kormánytisztviselőként érték. Az év őszén az erdélyi kormánybiztos összehívta Agyagfalvára a székely nemzeti gyűlést, amelynek feladata a székelység politikai útjának kijelölése volt. Mikó Imre királyi biztosként volt jelen az eseményen, s a mintegy 60 ezer főnyi követ őt választotta elnökké.
1848. december 2-án az erdélyi főkormányszék sérelmi feliratot intézett az uralkodóhoz, átadásával Mikót bízták meg, aki fel is kereste a folyamodvánnyal az Olmützben tartózkodó császári udvart. Feladata végrehajtását követően azonban I. Ferenc József nem engedte vissza Erdélybe, s Bécsben házi őrizetbe került. 1848. december 22-én – alig egy hónapnyi hivatalviselés után – leváltották a gubernium éléről is.
A felujított sírhely a Házsongárdi temetőben
Fotó: Nánó Csaba
Mikó 1867-ben a közlekedési tárca minisztere lett. Széchenyi István 1848-as vasúthálózati tervére alapozva elkészítette Magyarország vasúthálózata című emlékiratát.
Az Erdélyi Múzeum létrehozásának ötlete korábban is felmerült, de csak Mikó Imre vitte a tervet megvalósulásra. Odaajándékozta kolozsvári nyári kastélyát a hozzá tartozó nagy kerttel, amelyet a végleg megalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület 1859-ben ténylegesen birtokába vett.
Érdemes megemlíteni, hogy odaadó tevékenységével
utóbbinak, amely manapság a nevét viseli, végrendeletében 60 ezer forintot hagyott. Jelentős összegekkel támogatta a kolozsvári református főiskolát, illetve a papnevelőt is.
A családi tragédiák nem kerülték el: fiatalon meghalt felesége, Rhédey Mária, elvesztette egyetlen fiát, s benne a családja utolsó fiúörökösét, egyik lánya elhunyt, a másik pedig özvegységre jutott. Gróf Mikó Imre 1876. július 15-én hunyt el Kolozsváron. Haláláig hű maradt egyik jelmondatához: „nem dicsőségre vágyom, hatni akarok.”
Mentőalapítvány a Házsongárdért
Kolozsvár évszázados sírkertje, a Házsongárd, mint minden ősi temető, nemcsak az elmúlás kegyhelye, hanem a magyar kultúra panteonja is. Állagának megőrzését a Gergelyné Tőkés Erzsébet által vezetett, 1999-ben létrehozott Házsongárd Alapítvány vállalta magára. Az alapítvány célkitűzése magánszemélyek adományait, alapítványok támogatását felhasználva, évente néhány síremlék helyreállítása, mások folyamatos gondozása. Munkájukhoz elnyerték az erdélyi történelmi magyar egyházak támogatását, valamint a kolozsvári nagy múltú magyar tannyelvű iskolák segítségét. Mindnyájan képviseltetik magukat a kuratóriumban, diákcsoportok vállaltak sírgondozást. Az alapítvány működési keretét 12 évig az Erdélyi Református Egyházkerület biztosította belső alapítványi jelleggel az Igazgatótanács 1999. december 7-i leiratának megfelelően. Néhány éve az egyházkerület létrehozta az önálló jogi személyiséggel rendelkező és így bejegyzett Házsongárd Alapítványt. Vezetője Gergelyné Tőkés Erzsébet tanárnő, aki évek óta fáradhatatlan munkát végez múltunk átmenekítésének érdekében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!