Mély és nem titkolt vallásossága miatt Pilinszky János az ötvenes évek elején tiltólistára került
Fotó: Wikipédia
Kortársai és barátai az irodalmi életből valahogy így emlékezhetnek rá: sovány, beesett, sápadt arc, éles, okos tekintet. Kezében vagy szájában az elhagyhatatlan cigaretta. Hangja szelíd, mosolya szomorkás, szívében önvád, de mások iránt feltétel nélküli szeretet.
2021. november 20., 10:592021. november 20., 10:59
A 20. század egyik jelentős magyar költője Budapesten született 1921. november 27-én, ősei között lengyelek és franciák is voltak. Egyik nagynénje a szervita rend főnöknője és egy lánynevelő intézet igazgatója volt, Pilinszky gyerekkora pedig apácák és fiatalkorú prostituáltak között telt. Innen is eredeztethető mély katolikus hite, valamint költészetében a bűn és a büntetés tematikája. Édesapja, Pilinszky János mérnök és jogász volt. Harcolt az első világháborúban, majd annak befejeztével egy budapesti postán helyezkedett el. Posta-főfelügyelőként halt meg gyomorfekélyben 1937-ben. Édesanyja, Baitz Veronika is a postán dolgozott, és önkéntes ápolónőként vett rész a háborúban.
A budapesti Piarista Gimnáziumban végezte tanulmányait, ahol csak a magyarórák érdekelték, másban közepesen teljesített. Nem volt kedve tanulni, pedig már ekkor jóval szélesebb körű volt ismerete társainál. A rá később is jellemző zárkózottság, visszahúzódottság miatt nehezen tudott kapcsolatot kialakítani társaival, ezt nehezítette az is, hogy a jó tanulók csak hasonló eredményű diákokkal kerestek kapcsolatot. Később azonban olyan barátokra tett szert, akik még felnőtt éveiben is mellette maradtak. A költészettel való kapcsolata végig kitartott, végül ez segítette át a tanulási nehézségeken is. Rajongott József Attiláért, Adyért, Verlaine-ért, Baudelaire-ért, valamint Homé-
rosz Iliász című művéért is.
A középiskola befejeztével a Pázmány Péter Egyetemen előbb jogot, majd művészettörténetet hallgatott, de diplomát nem szerzett. Első verseit a Napkelet, a Vigília és az Élet közölte, ez utóbbinak segédszerkesztője is volt. 1944-ben behívták katonának és Németországba vitték, ahol közelről láthatta az ember legmélyebb nyomorúságát, a koncentrációs táborok világát, és ez későbbi költészetének egyik alapélménye lett. Szerencsére tűzharcban nem kellett a harcmezőre lépnie, de csak 1945 őszén térhetett vissza Budapestre, mert a háború alatt az ENSZ egyik táborába került.
Hazatérése után termékeny írói időszak vette kezdetét, 1946 tavaszán Trapéz és korlát címmel megjelent első verseskötete. Ösztöndíjat kapott, néhány évig Rómában és Svájcban élt és alkotott. Közben az Újhold társszerkesztője lett, de továbbra is erős kötődések fűzték a Vigilia és a Válasz csoportosulásaihoz is.
1956-ban rövid ideig a Magvető Kiadó lektora, majd 1957-től haláláig az Új Ember katolikus hetilap belső munkatársa volt. Nagyrészt itt jelentek meg tárcái, vallásos és bölcseleti elmélkedései, művészeti kritikái.
Erről feltehetőleg mély és nem titkolt vallásossága tehetett. Második verseskötete, a Harmadnapon, csak 1959 szeptemberében jelenhetett meg, az irodalmi nyilvánosságban a 60-as évek végéig elvétve szerepelt, irodalompolitikai megítélése lassan enyhült. A hatvanas évek elejétől gyakran hívták külföldi szereplésekre, idegen nyelvű köteteinek fordítási előmunkálatai is ez időben kezdődtek meg. Többször utazott Európában (Lengyelország, Svájc, Belgium, Újvidék, Bécs, London, Róma), főleg Párizsban töltött hosszabb időt, sőt még az USA-ba is eljutott.
A 70-es évektől itthoni népszerűsége is nőtt, 1971-ben József Attila-, 1980-ban Kossuth-díjat kapott. Sorra jelentek meg kötetei (Szálkák, Végkifejlet, Tér és kapcsolat, Kráter), a versek mellett forgatókönyvet írt Rekviem címmel. Drámái az 1974-es Végkifejlet című kötetében szerepelnek először, Életképek című színművét 1980-ban mutatták be az Egyetemi Színpadon. 1976-tól nem írt több verset, egyre inkább a széppróza foglalkoztatta. 1977-ben adta közre Egy párbeszéd regénye alcímmel a Beszélgetések Sheryl Suttonnal című kötetét, és haláláig dolgozott az Önéletrajzaim munkacímet viselő regényén, amelynek csupán három nagyobb fejezete készült el.
A hirtelen jött népszerűség nem változtatott visszahúzódó személyiségén.
Kétszer nősült, első felesége Márkus Anna festőművész volt, akivel egy kiránduláson ismerkedett össze: a költő egész nap próbált a hölgy közelébe férkőzni, a művészetről és a festészetről beszélgetni vele, de utóbbihoz nem értett. Még a nő almájából is kért egy szeletet, hogy legyen valamije, amit tőle kapott. A vonzalom ekkor nem talált viszonzásra, ám később újra találkoztak. Megállapították, hogy helyzetük hasonló:
A száműzetett érzésben osztozva született meg közös kötetük, az Aranymadár gondolata. Pilinszky írta, Anna rajzolta a mesét. Mire a kötet elkészült, szerelmük is beérett: összeházasodtak. Közös történetük mégsem végződött boldogan, házasságuk mindössze két hónapig tartott. A válást alig fél év múlva törvényesen is kimondták.
A különválás mindkettőjüket megviselte, mégis elkerülhetetlen volt. Pilinszky rövid házassága alatt is végig szenvedett, nyomasztotta, feldúlta, meggyötörte titka: a férfiakat szereti. A helyzeten tovább rontott, hogy mélyen hívő katolikusként homoszexualitását bűnnek tartotta. (Czeizel Endre orvos-genetikus több tanulmányában is arra következtet, hogy a költő látens homoszexuális volt, amivel élete végéig sem tudott megbékélni, vallásos meggyőződése nem tette lehetővé számára, hogy megélje énjének e részét.) Később évekig tartott viharos kapcsolata Jutta Scherer német vallástörténésszel, de 1978-ban megismerkedett Párizsban Ingrid Ficheux gitárművésszel, akit 1980-ban el is vett feleségül.
Pilinszky második szívinfarktusának következtében hunyt el hatvanéves korában. A halál váratlanul érte, tele volt tervekkel. 1981. június 4-én hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára a Farkasréti temetőben.
Pilinszky János: Őszi vázlat
A hallgatózó kert alól
a fa az űrbe szimatol,
a csend törékeny és üres,
a rét határokat keres.
Riadtan elszorul szíved,
az út lapulva elsiet,
a rózsatő is ideges
mosollyal önmagába les:
távoli, kétes tájakon
készülődik a fájdalom.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!