A mohácsi csata egy 16. századi török miniatúrán
A mohácsi vész kilátástalanságba taszította a Magyar Királyságot. Alighogy elvonult a török, elkezdődött az ádáz harc a megüresedett magyar koronáért.
2018. december 18., 19:522018. december 18., 19:52
(folytatás 49. lapszámunkból)
Ferdi efendi, a díván helyszíni hivatalnoka a mohácsi csatateret az ellenség vérétől tengerré alakult terepnek nevezte, ahol az elhullottakból szigetek és dombok jöttek létre. A csata másnapján, Szulejmán szultán győzelmet ünnepelt. Engedélyt adott a szabadrablásra, és átvizsgáltatta a csatateret. Földbe szúrták a szultáni sátor előtt a dárdákat Tomori Pál, a fővezér, Szalkay László esztergomi érsek és más elesett egyházi és világi méltóságok, püspökök, zászlósurak fejével.
1526. augusztus 31-én hajóra rakatták a levert királyi sereg mintegy ötven ágyúját. A több mint 20 ezer holttest összeszedésére a ruméliai defterdár 1526. szeptember 1-jén kapott parancsot: összesen 20 ezer magyar gyalogost, 4000 páncélost és 2000 rabságba esett lefejezettet temettek el. A régészeti feltárások igazolták a holtak nagy részének fejvesztését, s azt, hogy a tetemeket másfél méter mély árokba hányták bele. Szulejmán szultán 1526. szeptember 2-án Mohácson hadiszemlét tartott. A következő napon szeptember 3-án felgyújtatta Mohács városát és elindult Budára.
A csatavesztés hírének a megérkezése után Mária királyné Budáról kíséretével együtt Pozsonyba menekült, őt követték a város gazdag polgárai is. A város őrzésére hagyott ötven katona parancsnok nélkül maradt. A menekülésre képtelen szegény lakosság képviselői Szulejmán szultán elé mentek, és Földváron átadták neki Magyarország székvárosának kulcsait.
Az oszmán sereg 1526. szeptember 11-én vert sátrat Buda alatt a kelenföldi síkságon. Szulejmán másnap ment fel a csaknem üres városba. Buda fekvését, a palota kertjeit csodálta, s ezért csak a város felgyújtását engedélyezte, a királyi rezidenciáét nem. A királyi várat megfosztották kincseitől: rituális jelentősége volt, hogy a Hagia Sophiába küldték a hatalmas gyertyatartókat, Hercules, Diána és Apolló rézszobrait s Mátyás király könyvtárának jeles példányait.
Itt értesült II. Lajos haláláról. A király és a királyné portréja előtt kijelentette: nem azért jött, hogy Lajost megfossza országától, megelégedett volna évi adóval és visszaadta volna az országot, s ezt az özvegy királynénak is tudtára kívánta juttatni. Nem tudhatjuk, hogy Budáról a királynénak küldött levele valóban átgondolt terv volt-e, vagy megtévesztés és alakoskodás. Tény, hogy a győztes megszólította a legyőzöttet. Szulejman a győztes csatáját követő három hét alatt várta a legyőzöttek válaszát: kegyelemkérést, a rablások felfüggesztésére valamiféle váltság felajánlását, tárgyalókészséget, hadisarcot, ahogy az abban a korban szokás volt. A legyőzött Magyarország főemberei azonban hallgattak. Szulejmán mohácsi győzelmére és budai „látogatására" a magyar társadalomtól és a magyar politikától váratlan választ kapott. A pánik és a tanácstalanság mögött az elutasítás szívós szellemével találkozott. Szándékával más szándékok szegeződtek szembe. Sem a csatamezőn, sem Budán nem keresték meg államférfiak, intézmények, közösségek küldöttei. Nem volt kivel tárgyalnia.
Budán a nyugati világtól sem kapott válaszokat. Ellenségei nem zavarták meg ünnepléseit, szövetségesei nem vettek részt győzelmében.
megszállta a Szerémséget, váraiba erős őrséget helyezett, s ezzel jelezte: bármikor visszajöhet és szabad útja lesz Budáig és Bécsig.
A magyar koronát egyszerre hárman akarták megszerezni: Habsburg Ferdinánd főherceg, Zsigmond lengyel király és Magyarország legnagyobb kiterjedésű birtokainak ura, és az anyja révén a Jagelló-házból származó Szapolyai János erdélyi vajda. Mindhárman nagyobb hatalmi körök befolyását érvényesítették. Ferdinánd mögött a Habsburg-dinasztia ereje, V. Károly világbirodalma tornyosult. Szapolyai János lehetőségeiben a Cognaci Ligába tömörült európai hatalmak érdekeinek érvényesítése rejlett. Zsigmond lengyel király a térségben már meghatározó oszmán hatalommal kötött békéjével a bizonytalan semlegesség álláspontját testesítette meg. A magyar rendek megosztottan, egymástól eltérő hatalmi megoldásban gondolkoztak.
Közéjük tartozott a nádor, Báthory István, a kincstartó, Thurzó Elek, a kancellár Brodarics István, Bornemissza János várnagy, Szalaházy Tamás veszprémi, majd egri püspök, Varjasi Nagy Imre alnádor és a királyi titkárok, Oláh Miklós, Nádasdy Tamás és Piso Jakab. Ide menekült a királyné, Habsburg Mária és kísérete.
Ferdinánd főherceg Spanyolországban nevelkedett. V. Károly császár 1521–1522-ben engedte át javára az osztrák örökös tartományokat. Érvényesült Mária királyné magyar körének befolyása is, mert a szokásrend is megkövetelte, hogy a magyar király II. Lajos húgának, Annának férje, a királyné fivére megfelelő hatalommal rendelkezzék. Ferdinánd Spanyolországból magával hozta első tanácsosát, Gábriel Salamancát és azt a politikai kultúrát, amit az utókor merevnek, önzőnek tartott. Politikájában a történészek a szervezési tapasztalatokat s a tájékozottság és propaganda korszerű alkalmazását emelték ki. Jó tanácsosok szolgálták, elszántságát az 1522. évi bécsi vérbíróság bizonyította.
Szerződések és családi kapcsolatai alapján a magyar koronát örökségének tekintette, s fegyveres támadásra készült. A pozsonyi főméltóságok viselői viszont csak választás útján kívánták elfogadni magyar királynak. Támogatásukat a Ferdinánd vezetése alatt mintegy 12 ezer főnyi zsoldosnak és az örökös tartományokból összegyűjthető hatezer fegyveressel magyarázták.
Ferdinándot a cseh országgyűlés 1526. október 23-án Csehország királyának választotta, aki ezután 12 ezer főnyi zsoldos seregét V. Károly utasítására Itáliába indította. Mikor megtudta, hogy Szapolyai János erdélyi vajda 1526. november 5-re országgyűlést hirdetett Székesfehérvárra, Ferdinánd beleegyezett, hogy választással legyen magyar uralkodó. Mária királyné erre a maga nevében, az alkotmánytól eltérő módon országgyűlési meghívókat küldött szét november 25-re a nádor ellenjegyzésével. Többszöri módosítás után 1526. december 15-én Pozsonyban Mária királyné nyitotta meg az országgyűlést. Kevesen mentek el, hiányoztak a vármegyék követei, mindössze két város, Sopron és Pozsony küldött megbízottat, s Ferdinándot is tanácsosai helyettesítették.
de célratörő módszerét képezte a propaganda: ellenfeléről, Szapolyai Jánosról elhíresztelte, hogy titokban a törökkel paktál. Pénz, földbirtok, méltóság ígéretével tudatosan szervezte híveit. Megnyerte ajándékokkal Cserni Jovánt s a délvidéki naszádosokat. Ugyancsak 1527 elején kapcsolatba került a szendrői pasával, a nándorfehérvári és a boszniai bégekkel, s megbízottja útján védlevelet kért a szultántól. Szulejmán parancsára az 1527. április 15-én kiállított levél értesítette Ferdinánd főherceget, hogy az igaz barátság ügyében járóknak mindig nyitva áll a szultán udvarának kapuja.
(folytatjuk)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!