Széchényi Ferenc mecénásként a korszak számos magyar alkotóját pártfogolta
Fotó: Johann Nepomuk Ender festménye
Kétszáz éve hunyt el Széchényi Ferenc államférfi, a „legnagyobb magyar” édesapja, a Magyar Nemzeti Múzeum és könyvtár alapítója.
2020. december 21., 08:222020. december 21., 08:22
A Széchényi család Nógrád megyéből származik, nevét Szécsény mezővárosról eredezteti. Első kiemelkedő alakja, a családi vagyon megalapozója Széchényi György, aki az 1600-as évek elején született, és egy viszonylag későn induló papi pályán futott be hatalmas karriert. A magyar grófi címet 1697-ben I. Lipót adományozta az érsek unokaöccsének, Széchényi Ferenc dédapjának, II. Györgynek.
A későbbi könyvtár- és múzeumalapító, teljes nevén gróf sárvár-felsővidéki Széchényi Ferenc de Paola György a Sopron vármegyei Fertőszéplakon született 1754. április 28-án. Apja, Széchényi Zsigmond huszárkapitány, császári és királyi kamarás, anyja gróf Cziráky Mária volt. A családnak volt még egy Ferenc nevű gyermeke, aki hároméves korában meghalt, így kapta a következő születő gyermek ugyanazt a nevet. Érdekesség, hogy
Más nemes ifjakhoz hasonlóan Széchényi is a bécsi Theresianumban töltötte iskolaéveit, jogi és gazdasági tanulmányait követően pedig – ugyancsak a „szokásos” utat járva – közhivatalnoki pályára lépett. A fiatal grófot egy évvel Festetics Juliannával kötött házassága után 1776-ban nevezték ki a kőszegi kerületi tábla ülnökének. II. József trónra lépése után pedig a báni tábla elnökévé lépett elő, illetőleg a horvát bán helyettese lett.
Az 1790-es országgyűlés után tért vissza a közéletbe, II. Lipót küldöttjeként Nápolyban is járt. Egyre fontosabb tisztségeket bíztak rá: kinevezték Somogy vármegye főispánjává, és a Duna, valamint a Dráva szabályozásának királyi biztosává. 1799-ben főkamarásmester, 1800-ban országbíró-helyettes, 1808-ban pedig az Aranygyapjas rend lovagja lett.
A gróf nyugat-európai útja során vált műgyűjtővé, ekkor már tudatosan vásárolt érmeket, térképeket, kéziratokat. Belgiumban, Londonban tanulmányozta a könyvtárakat, különféle gyűjteményi intézményeket, közben megkezdte sajátjának szakszerű katalogizálását. Ez egy 1800 lapnyi, háromkötetes anyag lett, amely nemzetközi elismerést vívott ki. Ennek révén vált tagjává a göttingeni, jénai és bécsi társaságoknak, tudományos akadémiáknak.
Széchényi Ferenc úgy gondolta, hogy a császári, királyi, főúri magánkönyvtárak ideje lejárt, szükség lenne nyilvános közgyűjteményekre. Az írott kultúra örökségét akarta összegyűjteni, hogy ezeket tovább lehessen hagyományozni az utókorra. De volt más indíttatása is: korábban Hunyadi Mátyás és világhírű könyvtára, a Bibliotheca Corviniana volt a kultúra szimbóluma. Mátyás halála, könyvtárának széthullása pedig az ország széthullását jelképezte. Széchényi meggyőződése a következő volt: nemzeti király, nemzeti kultúra, nemzeti gyűjtemény.
A gróf önzetlenségére jellemző, hogy mecénásként a korszak számos magyar alkotóját – például Batsányi Jánost, Csokonai Vitéz Mihályt, Kazinczy Ferencet – pártfogolta, amivel szintén hozzájárult a magyar nemzet felemelkedéséhez. 1811-ben tiltakozásképpen I. Ferenc kormányzási stílusa ellen ismét visszavonult tisztségeiből, és haláláig birtokain, illetve Bécsben élt.
Széchényi Ferenc gróf 1820. december 13-án hunyt el.
Páratlan nagylelkűségével fényévekkel repítette előre a magyar közművelődés állapotát. A gróf ugyanakkor nemcsak közszereplőként, de családapaként is magasztos elveket vallott a nemzettel kapcsolatban. Felesége, Festetics Julianna hat gyermekkel ajándékozta meg, egyik fiából, Széchényi Istvánból lett a „legnagyobb magyar”, aki a nemzet javainak gyarapítását illetően édesapja méltó örökösének bizonyult. Apja műveinek mintegy folytatójaként 1825-ben megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát. Apa és fia a magyar történelem és kultúra legnagyobb alakjai között méltó helyet foglal el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!