Albert király. Ismeretlen festő műve a XVI. századból
Zsigmond király halála után a rendek tiszteletben tartották az uralkodó végrendeletét, és lánya férjét, V. Albert Habsburg herceget koronázták magyar királlyá. A korán elhunyt trónörököst azonban végig bizalmatlanság övezte.
2018. április 13., 20:342018. április 13., 20:34
2018. április 13., 20:362018. április 13., 20:36
(folytatás múlt heti lapszámunkból)
Zsigmond királynak nem volt fiú utóda. Második feleségétől, Cillei Borbálától született Erzsébet lányát a Habsburg házból származó V. Alberttel házasította össze olyan meggondolásból, hogy az osztrák herceg legyen az örököse. Zsigmond végakaratát senki nem ellenezte: halála után a rendek V. Albert herceget magyar királlyá választották. Megkoronázásával egy Habsburg-házbeli uralkodó került a trónra. Feleségének, Erzsébetnek a trónhoz való jogát azonban nem ismerték el. Bár az utódlás Zsigmond akarata szerint alakult, Albert jogait több területen is korlátozták.
Az ország főtisztviselőinek kinevezésében szintén ki kellett kérnie a főurak véleményét. Albertet arra kötelezték, hogy szüntesse meg az idegenek befolyását a magyar közéletben. A királynak el kellett fogadnia, hogy minden politikai döntésben csak a főurak hozzájárulásával cselekedhet. Ezzel a politikai hatalom a királyi tanács ellenőrzése alá került. Albert helyzetét a cseheknél a husziták maradványai nehezíttették meg: nem felejtették el neki, hogy együttműködött Zsigmonddal, ezért Csehországban nem ment olyan zökkenőmentesen örökségének elismertetése, mint Magyarországon.
Albert király 1438 tavaszától egy évig külföldön tartózkodott, mert harcolnia kellett a huszita cseh rendekkel hatalmának biztosításáért. A király távolléte alatt gyökeres fordulat állt be Magyarországon: 1438 nyarán a törökök akadálytalanul betörtek Erdélybe, amiért a köznemesek az ország dolgait elhanyagoló idegen királyt és tanácsadóit hibáztatták. A közhangulat annyira elmérgesedett, hogy hazatérése után, 1439. május 29-én Albert kénytelen volt összehívnia az országgyűlést Budára. A gyűlés a rendi erők győzelmével ért végett. Az itt elfogadott határozatoknak köszönhetően a hatalmat, a kormány feletti ellenőrzést már nem a királyi tanács, hanem a rendek gyakorolták. A király kénytelen volt megújítani a rendek kiváltságait is. Az országgyűlés munkálatai idején a városban zavargások törtek ki. A budaiak idegenellenes hangulata a nemesség érzelmeivel találkozott, ami befolyásolta az országgyűlésen elfogadott törvények szellemét is.
A budai országgyűlés határozatai leszögezték, hogy az országhatárok védelme az uralkodó kötelessége. Megengedték a királynak, hogy tanácsadóit szabadon válassza, viszont a nádori méltóság betöltésénél úgy határoztak, hogy ez csak a rendek hozzájárulásával tölthető be. A választási feltételeken is változtattak: a főurak és a főpapok véleményének kikérése mellett a továbbiakban a nemeseket is meg kellett kérdezni. A módosítás új kormányzati forma megjelenését jelentette: már nem volt elegendő az uralkodó személyes híveiből álló királyi tanács hozzájárulása a király rendeleteihez, hanem ehhez a köznemesség beleegyezését is meg kellett szerezni. Az 1439. évi országgyűlés törvényeivel új államforma vette kezdetét Magyarországon: a rendek és a király közös uralma, a rendiség. A rendi mozgalom megsemmisítette Zsigmond király reformjait, csapást mért a királyi birtokállományra, és hozzájárult a központi hatalom meggyengüléséhez.
Az Oszmán Birodalom nyílt hódító politikája 1439-től kezdődően egyre fenyegetőbbé vált Magyarország számára. 1439 tavaszán II. Murád szultán a Magyar Királyságnak alárendelt Szerbia elfoglalásáról döntött. Magyarország számára ez az ütközőállamok rendszerének a végleges felbomlását jelentette. 1437-ben Zsigmond király seregei még meg tudták menteni a szerb uralkodó székhelyét, Szendrőt, amelynek elestét 1439-ben már tétlenül szemlélték a magyar hadak. A nehezen gyülekező csapatok csak arra voltak elegendőek, hogy megakadályozzák az újabb török betörést Magyarország területére. Közben a magyar táborban vérhasjárvány tört ki, ezért a sereg kénytelen volt visszavonulni. A király is megbetegedett:
Halála után a belviszályok döntő módon hozzájárultak a királyné és a köznemesség közötti ellentét kiéleződéséhez.
Habsburg Albert a magyar királyság politikai stabilitása szempontjából a legrosszabb időszakban hunyt el. Halálának idején Erzsébet királyné trónörököst hordott a szíve alatt. A meg sem született Habsburg-házi király jogutódlása politikai vitákba torkollott. A magyar nemesség az utódlás kérdésében két pártra szakadt. Az egyik csoportosulás elismerte a még meg nem született gyermek királyi jogait, s lojális volt Erzsébet királynéval szemben. A többség azonban nem fogadta el a Habsburg-házhoz tartozó leszármazott jogait: sem asszonyt, sem egy tehetetlen csecsemőkirályt nem akart az ország trónján látni. A rendek elutasító magatartását főleg a fenyegető török veszedelem határozta meg.
A nemeseknek ez a tábora követséget küldött I. Ulászló udvarába, és arra kérték a lengyel uralkodót, hogy foglalja el Magyarország trónját. A katonabárók a magyar–lengyel államszövetségben keresték a katonai és belpolitikai kérdések megoldását. Ők Lengyelország fiatal királyában, I. Ulászlóban látták a királyi trónra legalkalmasabb személyt, őt akarták Magyarország trónjára ültetni.
Erzsébet királyné elszántan küzdött a megszületendő gyermek jogaiért. A Habsburg-ellenes erők azonban mindent elkövettek a még meg nem született gyermek félreállítására. A nemesek 1440 januárjában a Budán tartott országgyűlésen felszólították Erzsébetet, hogy kössön házasságot a fiatal lengyel királlyal, és a házasság által mondjon le gyermeke jogairól. Erzsébet úgy vélte, némi időhúzás révén sikerül átvészelnie a zűrzavaros időszakot, és gyermeke megszületése után, Habsburg Albert leszármazottját koronázzák meg csecsemőként. A nemesek átláttak Erzsébet tervén, és erre ellenlépésekkel válaszoltak. Erzsébet királynő színleg felvállalta a bárók által kidolgozott elvárásokat, ám kemény feltételeket szabott házasságához. Arra kényszerítette I. Ulászlót, hogy ossza meg vele a királyi hatalmat, és ha fiút szül, biztosítsa számára az örökösödést. Ha pedig leánynak ad életet, biztosítsa annak jogállását. Nyilatkozatát Erzsébet azonban csak időnyerés céljából tette.
A nemesek nem fogadták el a királyné feltételeit, és Ulászló fogadására készültek. Miközben Ulászló lengyel király és a magyar rendek között folytak a tárgyalások, 1440. február 21-én a királynénak fia született, aki a László nevet kapta. A trónörökös megszületésével sokan attól tartottak, hogy az ellentábor a kisded életét fogja veszélyeztetni. Matkó bán a következő szavakkal tudatta Erzsébet királynővel a bárók véleményét: „nagyságos úrnőm, ha tízéves volna a fia, akkor sem ismernénk el urunknak, mert nem állhatna élünkre a török ellen.”
A nemesség a szülés után is ragaszkodott ahhoz, hogy Erzsébet királyné I. Ulászló felesége legyen, mivel csak így látta lehetségesnek a hatékony katonai fellépést a török veszedelemmel szemben. Az özvegy azonban Visegrádról ellopatta a Szent Koronát, és fiát 1440-ben Székesfehérváron megkoronáztatta. A koronázással Albert király gyermekét V. László néven Magyarország uralkodójává tették. A koronázási ceremónia a szabályoknak megfelelően zajlott le. Érvényesült a három alapkövetelmény: V. Lászlót a Szent Koronával Székesfehérváron koronázta meg az esztergomi érsek.
(folytatjuk)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!