Erdély legfontosabb végvárában, a váradi várban volt várkapitány Bocskai István
Fotó: Kádár Hanga
Bocskai István „belenőtt” az erdélyi fejedelmi székbe. Korán megismerte a Habsburg birodalmi udvart, és a későbbi fejedelem, Báthory Zsigmond nagybátyjaként az erdélyi fejedelemség szürke eminenciásává vált.
2019. augusztus 27., 16:172019. augusztus 27., 16:17
(folytatás 31. lapszámunkból)
Bocskai István édesapja, Bocskai György jómódú Habsburg-hű középnemes volt. 1556 végén Izabella királyné fogságába került, ahonnan 1557-ben szabadult, majd a bécsi magyar kancellária titkári tisztségét töltötte be. 1569-ben azonban váratlanul János Zsigmond pártjára állt. Az ifjú fejedelem Bocskai Györgyöt tanácsosi rangra emelte. A Bocskai család birtokainak nagy része Bihar vármegyében terült el a Berettyó mentén. Családi központjukat Nagy- és Kismarja falvak alkották.
Az ifjú Bocskai István életének első évtizedét Bécsben és Prágában töltötte. Ifjúkorában érzékelhette a birodalmi nagyváros nyüzsgő forgatagát, az udvari élet sajátosságait. A Habsburg magyar király iránti hűségre nevelték. 1576 telén hagyta el Prágát, és Erdélybe, a fejedelmi udvarba költözött. Gyulafehérváron testvére, Bocskai Erzsébet Báthory Kristóf felesége volt, s így közeli rokonságba került a fejedelmi családdal. Báthory István fejedelem 1576 tavaszán Lengyelországba távozott. A lengyel király Erdélyben bátyját, Kristófot nevezte ki vajdának. Báthory Kristóf vajda halála (1581) után Bocskai Istvánt beválasztották a testamentumos urak közé, a megválasztott, de még kiskorú Báthory Zsigmond nevelőjeként és tanácsosaként. E tisztségnek a betöltése nem jelentett erőfeszítést, mert lényegében távozása után is Báthory István irányította Erdélyt a krakkói kancelláriája útján.
Bocskai 1583-ban feleségül vette Varkocs Tamás özvegyét, Hagymássy Katát, aki nagybirtokos volt Biharban. Tanácsosi tisztségét azt követően is megőrizte, miután 1585-ben Báthory István kormányzóként Ghiczy Jánost állította az utódként kijelölt Báthory Zsigmond mellé. Bocskai 1586-ban részt vett Varsóban a lengyel király és erdélyi fejedelem temetésén.
Az országgyűlés 1588-ban nagykorúsította Báthory Zsigmondot, s ezzel Erdélyben megkezdődött a pártoskodás. Bocskai mindvégig unokaöccse mellett állt, azaz politikai és rokoni súlyával is az oszmánellenes keresztény összefogást támogatta, és a Habsburg császárral kötendő szövetséget pártolta.
Itt vezetett a legfontosabb útvonal az Alföldről Erdély belsejébe, de őrizte a Partiumot, és védte a környékbeli falvakat az oszmánoktól, németektől egyaránt. Várad kapitánya rendelkezett a legnagyobb, legjobban felfegyverzett haderő fölött, katonaságával fejedelmeket buktathatott meg vagy segíthetett a hatalomhoz. A váradi kapitányság megerősítette Bocskai Istvánt abban a meggyőződésében, hogy elérkezett az idő a gyengülőnek látszó oszmánok kiverésére Magyarország területéről. Mindehhez Magyarország és Erdély katonai ereje kevésnek tűnt. Bocskai úgy vélte, hogy a német-római császár támogatása elősegítheti a törökök kiűzését.
Hatalma és befolyása akkor nyilvánult meg először, amikor Báthory Zsigmond első alkalommal hagyta el az erdélyi fejedelmi trónt. Röviddel ezután Kővárra utazott a fejedelem bátorítása érdekében, de Erdély rendjei is tőle várták a megoldást a hirtelen ijedelemben, amit a fejedelem távozása okozott. Amikor Kővárból visszatértek a Báthoryt támogató urak, köztük Bocskai István, hogy rávegyék a rendeket az oszmánokkal való szakításra, már egyértelműen a nagybácsi irányított.
Az erdélyiek 1594-ben megszakították kapcsolatukat a Portával, majd Zsigmond fejedelem kivégeztette a törökpárti nagyurakat. Bocskai elképzelése szerint Erdély élén unokaöccse vihette győzelemre az oszmánellenes harcot. Bocskai az ország egészét érintő kérdésekben soha nem hagyta, hogy érzelmek befolyásolják, az észérvek meghatározta úton haladt előre. Ha bebizonyosodott, hogy hibázott, képes volt változtatni véleményén. Fokozatosan olyan irányító, ötletadó, a döntések meghozatalát befolyásoló és azokat végrehajtó vagy végrehajtató erővé vált a fejedelem mögött, aki nélkül Báthory Zsigmond egyetlen lépést sem tett. Lelki atyja, az őt mindenben támogató és lelkesítő Alfonso Carillo meghallgatására is csak Bocskai után került sor.
Az 1595 januárjában Prágába induló követséget – amely a császárral kötendő szövetségről tárgyalt – Bocskai vezette. Ifjúkori udvari ismereteit és tájékozódó képességét jól érvényesítette küldetése során. Az Erdély függetlenségét elismerő szerződés megkötését kidolgozta, sőt még Habsburg-házbeli feleséget is sikerült szereznie a fejedelemnek. Bocskai győztesként tért haza Erdélybe, ahol fejedelmi unokaöccse hálás volt neki a segítségért. Lakodalmán 1595. augusztus 6-án egyedül ő ülhetett a fejedelmi asztalnál, sőt a jegyespárt saját kastélyában látta vendégül.
Visconti, az Erdélyben tartózkodó pápai nuncius is érzékelte, hogy Bocskai az ország dolgait a saját elképzelése szerint intézi. 1597-ben újból lemondani készült a fejedelem. Ekkor már Bocskai is támogatta tervét. Az újabb prágai megállapodás értelmében Erdélybe császári biztosok érkeztek, hogy megvalósítsák a hatalomátvételt. Három hónap elteltével kiderült: a császár nem segíti az erdélyieket az egyre fenyegetőbben támadó oszmánok ellen. A kormányzóként kijelölt Miksa főherceg nem jött el Erdélybe, s a császári-királyi biztosok nevében visszaélések, garázdálkodások történtek.
Ekkor elgondolkodott azon, hogy bár papíron megvalósult a Mohács óta elszakított országrészek egyesülése, de Erdélyt a Habsburgok mégis a németeknek alárendelt országnak tekintették. Döntése hamar megszületett: visszahívta az Oppelnben tartózkodó unokaöccsét. Közben Báthory Zsigmond mellé állította a Szászsebesen táborozó erdélyi katonaságot, és élükön bevonult Gyulafehérvárra és Kolozsvárra. A fegyveres gyalogsággal és a székelyekkel körülfogott Kolozsváron ülésező rendek Bocskai felszólítására elismerték Zsigmondot régi-új fejedelmüknek.
Báthory Zsigmond újraválasztását el kellett fogadtatni Rudolf császárral is. Levelet írt Prágába, amelyet minden tekintélyesebb főúrral aláíratott és lepecsételtetett, s ebben hosszasan magyarázkodott. Közben az oszmánok megtámadták Váradot, és bár az ostrom sikertelen volt, Bocskai számára nyilvánvalóvá vált, hogy ha már megvédeni nem tudják magukat, legalább ideiglenesen ki kellene egyezni a Portával. Féltette Erdélyt egy oszmán megtorló hadjárattal szemben.
Mihály vajda bár névlegesen a császár helytartójának címezte magát, de saját országaként tekintett Erdélyre, ahol igyekezett hatalmát építeni. Lefoglalta a Báthoryak kincseit, és ékszerek tömegét magára aggatva sétálgatott a gyulafehérvári palotában. Semmit sem sajnált elpusztítani, ha kedve támadt hozzá. Elűzte Erdélyből a kancellár Napragyi Demeter püspököt, és saját havasalföldi bojárjait vette maga mellé. Bocskai egy ideig türelemmel várta, hogy a vajda megelégszik a zsákmánnyal, és elvonul Erdélyből, de nem így történt.
Bocskai a császári udvarba írt leveleiben gyalázatosnak, garázdálkodónak nevezte Mihályt, amit ott nem akartak érteni. A Dávid Ungnad vezetésével Erdélybe érkező császári biztosoknak hamarosan be kellett látniuk, Bocskai igazat írt. Mihály őket és császárukat is semmibe vette, folytatta katonáival a fosztogatást, a nemesség birtokainak dúlását, és ezt nem lehetett sokáig tűrni. A Csáky István fővezérlete alatt Mihály ellen fegyvert fogó nemesség segítséget keresett, és mást nem tehetett, mint behívta az országba a kassai császári-királyi főkapitányt, Giorgio Basta generálist. A döntő ütközetre 1600. szeptember 18-án Miriszló mellett került sor. A vajda súlyos vereséget szenvedett, és távoznia kellett Gyulafehérvárról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!