Erdély legfontosabb végvárában, a váradi várban volt várkapitány Bocskai István
Fotó: Kádár Hanga
Bocskai István „belenőtt” az erdélyi fejedelmi székbe. Korán megismerte a Habsburg birodalmi udvart, és a későbbi fejedelem, Báthory Zsigmond nagybátyjaként az erdélyi fejedelemség szürke eminenciásává vált.
2019. augusztus 27., 16:172019. augusztus 27., 16:17
(folytatás 31. lapszámunkból)
Bocskai István édesapja, Bocskai György jómódú Habsburg-hű középnemes volt. 1556 végén Izabella királyné fogságába került, ahonnan 1557-ben szabadult, majd a bécsi magyar kancellária titkári tisztségét töltötte be. 1569-ben azonban váratlanul János Zsigmond pártjára állt. Az ifjú fejedelem Bocskai Györgyöt tanácsosi rangra emelte. A Bocskai család birtokainak nagy része Bihar vármegyében terült el a Berettyó mentén. Családi központjukat Nagy- és Kismarja falvak alkották.
Az ifjú Bocskai István életének első évtizedét Bécsben és Prágában töltötte. Ifjúkorában érzékelhette a birodalmi nagyváros nyüzsgő forgatagát, az udvari élet sajátosságait. A Habsburg magyar király iránti hűségre nevelték. 1576 telén hagyta el Prágát, és Erdélybe, a fejedelmi udvarba költözött. Gyulafehérváron testvére, Bocskai Erzsébet Báthory Kristóf felesége volt, s így közeli rokonságba került a fejedelmi családdal. Báthory István fejedelem 1576 tavaszán Lengyelországba távozott. A lengyel király Erdélyben bátyját, Kristófot nevezte ki vajdának. Báthory Kristóf vajda halála (1581) után Bocskai Istvánt beválasztották a testamentumos urak közé, a megválasztott, de még kiskorú Báthory Zsigmond nevelőjeként és tanácsosaként. E tisztségnek a betöltése nem jelentett erőfeszítést, mert lényegében távozása után is Báthory István irányította Erdélyt a krakkói kancelláriája útján.
Bocskai 1583-ban feleségül vette Varkocs Tamás özvegyét, Hagymássy Katát, aki nagybirtokos volt Biharban. Tanácsosi tisztségét azt követően is megőrizte, miután 1585-ben Báthory István kormányzóként Ghiczy Jánost állította az utódként kijelölt Báthory Zsigmond mellé. Bocskai 1586-ban részt vett Varsóban a lengyel király és erdélyi fejedelem temetésén.
Az országgyűlés 1588-ban nagykorúsította Báthory Zsigmondot, s ezzel Erdélyben megkezdődött a pártoskodás. Bocskai mindvégig unokaöccse mellett állt, azaz politikai és rokoni súlyával is az oszmánellenes keresztény összefogást támogatta, és a Habsburg császárral kötendő szövetséget pártolta.
Itt vezetett a legfontosabb útvonal az Alföldről Erdély belsejébe, de őrizte a Partiumot, és védte a környékbeli falvakat az oszmánoktól, németektől egyaránt. Várad kapitánya rendelkezett a legnagyobb, legjobban felfegyverzett haderő fölött, katonaságával fejedelmeket buktathatott meg vagy segíthetett a hatalomhoz. A váradi kapitányság megerősítette Bocskai Istvánt abban a meggyőződésében, hogy elérkezett az idő a gyengülőnek látszó oszmánok kiverésére Magyarország területéről. Mindehhez Magyarország és Erdély katonai ereje kevésnek tűnt. Bocskai úgy vélte, hogy a német-római császár támogatása elősegítheti a törökök kiűzését.
Hatalma és befolyása akkor nyilvánult meg először, amikor Báthory Zsigmond első alkalommal hagyta el az erdélyi fejedelmi trónt. Röviddel ezután Kővárra utazott a fejedelem bátorítása érdekében, de Erdély rendjei is tőle várták a megoldást a hirtelen ijedelemben, amit a fejedelem távozása okozott. Amikor Kővárból visszatértek a Báthoryt támogató urak, köztük Bocskai István, hogy rávegyék a rendeket az oszmánokkal való szakításra, már egyértelműen a nagybácsi irányított.
Az erdélyiek 1594-ben megszakították kapcsolatukat a Portával, majd Zsigmond fejedelem kivégeztette a törökpárti nagyurakat. Bocskai elképzelése szerint Erdély élén unokaöccse vihette győzelemre az oszmánellenes harcot. Bocskai az ország egészét érintő kérdésekben soha nem hagyta, hogy érzelmek befolyásolják, az észérvek meghatározta úton haladt előre. Ha bebizonyosodott, hogy hibázott, képes volt változtatni véleményén. Fokozatosan olyan irányító, ötletadó, a döntések meghozatalát befolyásoló és azokat végrehajtó vagy végrehajtató erővé vált a fejedelem mögött, aki nélkül Báthory Zsigmond egyetlen lépést sem tett. Lelki atyja, az őt mindenben támogató és lelkesítő Alfonso Carillo meghallgatására is csak Bocskai után került sor.
Az 1595 januárjában Prágába induló követséget – amely a császárral kötendő szövetségről tárgyalt – Bocskai vezette. Ifjúkori udvari ismereteit és tájékozódó képességét jól érvényesítette küldetése során. Az Erdély függetlenségét elismerő szerződés megkötését kidolgozta, sőt még Habsburg-házbeli feleséget is sikerült szereznie a fejedelemnek. Bocskai győztesként tért haza Erdélybe, ahol fejedelmi unokaöccse hálás volt neki a segítségért. Lakodalmán 1595. augusztus 6-án egyedül ő ülhetett a fejedelmi asztalnál, sőt a jegyespárt saját kastélyában látta vendégül.
Visconti, az Erdélyben tartózkodó pápai nuncius is érzékelte, hogy Bocskai az ország dolgait a saját elképzelése szerint intézi. 1597-ben újból lemondani készült a fejedelem. Ekkor már Bocskai is támogatta tervét. Az újabb prágai megállapodás értelmében Erdélybe császári biztosok érkeztek, hogy megvalósítsák a hatalomátvételt. Három hónap elteltével kiderült: a császár nem segíti az erdélyieket az egyre fenyegetőbben támadó oszmánok ellen. A kormányzóként kijelölt Miksa főherceg nem jött el Erdélybe, s a császári-királyi biztosok nevében visszaélések, garázdálkodások történtek.
Ekkor elgondolkodott azon, hogy bár papíron megvalósult a Mohács óta elszakított országrészek egyesülése, de Erdélyt a Habsburgok mégis a németeknek alárendelt országnak tekintették. Döntése hamar megszületett: visszahívta az Oppelnben tartózkodó unokaöccsét. Közben Báthory Zsigmond mellé állította a Szászsebesen táborozó erdélyi katonaságot, és élükön bevonult Gyulafehérvárra és Kolozsvárra. A fegyveres gyalogsággal és a székelyekkel körülfogott Kolozsváron ülésező rendek Bocskai felszólítására elismerték Zsigmondot régi-új fejedelmüknek.
Báthory Zsigmond újraválasztását el kellett fogadtatni Rudolf császárral is. Levelet írt Prágába, amelyet minden tekintélyesebb főúrral aláíratott és lepecsételtetett, s ebben hosszasan magyarázkodott. Közben az oszmánok megtámadták Váradot, és bár az ostrom sikertelen volt, Bocskai számára nyilvánvalóvá vált, hogy ha már megvédeni nem tudják magukat, legalább ideiglenesen ki kellene egyezni a Portával. Féltette Erdélyt egy oszmán megtorló hadjárattal szemben.
Mihály vajda bár névlegesen a császár helytartójának címezte magát, de saját országaként tekintett Erdélyre, ahol igyekezett hatalmát építeni. Lefoglalta a Báthoryak kincseit, és ékszerek tömegét magára aggatva sétálgatott a gyulafehérvári palotában. Semmit sem sajnált elpusztítani, ha kedve támadt hozzá. Elűzte Erdélyből a kancellár Napragyi Demeter püspököt, és saját havasalföldi bojárjait vette maga mellé. Bocskai egy ideig türelemmel várta, hogy a vajda megelégszik a zsákmánnyal, és elvonul Erdélyből, de nem így történt.
Bocskai a császári udvarba írt leveleiben gyalázatosnak, garázdálkodónak nevezte Mihályt, amit ott nem akartak érteni. A Dávid Ungnad vezetésével Erdélybe érkező császári biztosoknak hamarosan be kellett látniuk, Bocskai igazat írt. Mihály őket és császárukat is semmibe vette, folytatta katonáival a fosztogatást, a nemesség birtokainak dúlását, és ezt nem lehetett sokáig tűrni. A Csáky István fővezérlete alatt Mihály ellen fegyvert fogó nemesség segítséget keresett, és mást nem tehetett, mint behívta az országba a kassai császári-királyi főkapitányt, Giorgio Basta generálist. A döntő ütközetre 1600. szeptember 18-án Miriszló mellett került sor. A vajda súlyos vereséget szenvedett, és távoznia kellett Gyulafehérvárról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!