Keresik a bonyhai kastély hasznosítási lehetőségét
Fotó: Demján László
A bonyhai kastély a kommunizmus éveiben a szokásos multifunkcionális épület szerepét töltötte be: iskola, termelőszövetkezet, posta, polgármesteri hivatal és könyvtár is működött falai között. A visszaszerzett épület tulajdonosa, az Erdélyi Református Egyházkerület keresi a jövőbeni hasznosítás lehetőségeit.
2021. április 11., 17:572021. április 11., 17:57
(folytatás március 25-i lapszámunkból)
Bonyha a Bethlen család kedvenc tartózkodási helye volt, ahol 1550 körül Tinódi Lantos Sebestyén is megfordult. A gazdatisztek barátságtalanul bántak vele, hiszen mint írja ,,...nem úr hírével büdös bort adának...” Ekkor a bonyhai „birodalom” Bethlen Antal birtoka volt. Kiss Gábor, az Erdélyi várak, várkastélyok című munkájából tudjuk, hogy 1673-ban a birtok tulajdonosa „tekintetes nemzetes Bethlen Sámuel”, akinek Küküllő vármegyében a bonyhai mellett birtokai voltak Benáldon, Szászszentlászlón és Szászcsáváson is. Pár évre rá, 1679-ben a település Bethlen Elek birtoka, aki bővítéseket végzett a várkastélyon, ahova 1709-ben Acton császári ezredes menekült a kurucok elől. A várkastélyt végül kénytelen volt feladni, és az ostrom során megsérült falakat Bethlen Elek építtette újjá.
A bonyhai Bethlen-kastély egykori urai kegyvesztettek lettek a király előtt, Mátyás halála után azonban az uradalom visszakerült a régi tulajdonosokhoz. A kommunizmus idején lepusztult, és csupán néhány éve sikerült új gazdát találni a megmentéséhez.
A kastély mai formáját a 19. században nyerte el. Fennmaradt korabeli számlákból arra lehet következtetni, hogy a nagyobb átalakítások már 1850-ben elkészültek. Az újjáépítés a politikusként is jól ismert Bethlen Farkasnak köszönhető, akit az 1848-as forradalmat követően politikai tevékenysége miatt perbe fogtak és bonyhai birtokára húzódott vissza. Ekkor foghatott hozzá kastélya átalakításához.
Az Erdélyi Magyar Elektronikus Könyvtár adatai is ezt igazolják: a család levéltárában fennmaradt számlák alapján végigkövethetőek az építkezés és a berendezés megvásárlásának fontosabb állomásai.
A kastélykertet szintén a tulajdonos, a kiváló pomológus hírében álló Bethlen Farkas telepítette be.
A kastély legjellemzőbb részletei a reneszánsz formavilágából inspirálódó romantikus építészeti irányzatot követik. Az átalakítások csak a lakóépületre terjedtek ki, a várfalat nem érintették. A homlokzat jóval díszesebb volt, mint ma. A rizalit oromzatának párkánya alatt neogótikus stílusú csúcsíves, vakmérműves fríz futott végig. Szintén neogótikus stílusú asztalosmunkával volt ellátva az emeleti ajtó, amely felett a Bethlen és a Teleki család címere volt látható.
Keresztes Gyula szerint az új kastélyt lebontották ugyan, de a szakkönyvek mégis előszeretettel közlik annak fényképét, miközben a szöveg nem nevezi meg pontosan, hogy a két bonyhai kastély közül melyiket ábrázolja. Keresztes szerint Európában a 17. században vezető szerepet játszó francia szellemi áramlat térhódítása Erdélybe is eljutott, és a főurak több francia barokk négy saroktornyos kastélyt építettek. A mai Maros megye területén Ózdon és Bonyhán épült hasonló megoldású kastély.
Az 1679-ben épített második bonyhai kastélyon Bethlen Elek a 18. század közepén végzett átalakításokat, és építette a homlokzat elé a kiugró árkádos-pilléres tornácot és a barokk vonalas oromfalat. Ez az épület a régivel szemben lévő helyen az országút jobb oldalán állt. Sajnos az első világháború utáni nehéz gazdasági helyzetben a családnak nem állt módjában Bonyhán mindkét kastélyt fenntartani, és ezért az új kastélyt lebontották.
A kastély mai állapotáról Kálmán Attila történész lapunknak elmondta, hogy a bonyhai műemléképületet az államosítás után különböző célokra használták.
A szokásos kommunista multifunkcionális épület szerepét töltötte be. Iskola, termelőszövetkezet, posta, polgármesteri hivatal és könyvtár is működött az épületben. A melléképületek eltűntek, a kastélyparknak csak töredéke maradt fenn. A legtöbb erdélyi kastélyhoz hasonlóan a rendszerváltás után kezdődik el az épület állagának gyors romlása. 2008-ban a családnak sikerült visszaszereznie az épületet, amely adományként az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába került.
Az egyházkerület nőszövetsége 2014-től rendezvényekkel hívta fel a figyelmet a kastélyra. A tulajdonos 2020-ban kezdte meg az épület felújítását. A sajtóban megjelent hírek szerint a kastélyban konferencia-központ és múzeum is helyet kapna, habár a legfrissebb hírek szerint a kastély mellé tervezett új konferenciaépület nem épül meg. Nem illeszkedne a műemlék környezetébe, habár nyilvánvaló, hogy egy régi birtok fenntartásának költségeit nehéz fedezni, így meg kell találni a támogatható tevékenységeket.
Olyan műemléképületre van szükség, amelynek kapui nyitva állnak a helyi látogatók és a távolról jött turisták előtt is. Jó hír, hogy az egyházkerület felújítaná a kastélyparkot is. Tudjuk, e botanikai kincseknek még mostohább sors jutott, mint az épített örökségnek, így helyreállítása fontos lépés a múlt feltárásához.
A templomot is a Bethlenek ősei emelték
A bonyhai református templom
Fotó: Demján László
Köszönetet mondunk Keresztes Géza műépítésznek a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokért és Demján László műemlékvédő építésznek a képekért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!