Keresik a bonyhai kastély hasznosítási lehetőségét
Fotó: Demján László
A bonyhai kastély a kommunizmus éveiben a szokásos multifunkcionális épület szerepét töltötte be: iskola, termelőszövetkezet, posta, polgármesteri hivatal és könyvtár is működött falai között. A visszaszerzett épület tulajdonosa, az Erdélyi Református Egyházkerület keresi a jövőbeni hasznosítás lehetőségeit.
2021. április 11., 17:572021. április 11., 17:57
(folytatás március 25-i lapszámunkból)
Bonyha a Bethlen család kedvenc tartózkodási helye volt, ahol 1550 körül Tinódi Lantos Sebestyén is megfordult. A gazdatisztek barátságtalanul bántak vele, hiszen mint írja ,,...nem úr hírével büdös bort adának...” Ekkor a bonyhai „birodalom” Bethlen Antal birtoka volt. Kiss Gábor, az Erdélyi várak, várkastélyok című munkájából tudjuk, hogy 1673-ban a birtok tulajdonosa „tekintetes nemzetes Bethlen Sámuel”, akinek Küküllő vármegyében a bonyhai mellett birtokai voltak Benáldon, Szászszentlászlón és Szászcsáváson is. Pár évre rá, 1679-ben a település Bethlen Elek birtoka, aki bővítéseket végzett a várkastélyon, ahova 1709-ben Acton császári ezredes menekült a kurucok elől. A várkastélyt végül kénytelen volt feladni, és az ostrom során megsérült falakat Bethlen Elek építtette újjá.
A bonyhai Bethlen-kastély egykori urai kegyvesztettek lettek a király előtt, Mátyás halála után azonban az uradalom visszakerült a régi tulajdonosokhoz. A kommunizmus idején lepusztult, és csupán néhány éve sikerült új gazdát találni a megmentéséhez.
A kastély mai formáját a 19. században nyerte el. Fennmaradt korabeli számlákból arra lehet következtetni, hogy a nagyobb átalakítások már 1850-ben elkészültek. Az újjáépítés a politikusként is jól ismert Bethlen Farkasnak köszönhető, akit az 1848-as forradalmat követően politikai tevékenysége miatt perbe fogtak és bonyhai birtokára húzódott vissza. Ekkor foghatott hozzá kastélya átalakításához.
Az Erdélyi Magyar Elektronikus Könyvtár adatai is ezt igazolják: a család levéltárában fennmaradt számlák alapján végigkövethetőek az építkezés és a berendezés megvásárlásának fontosabb állomásai.
A kastélykertet szintén a tulajdonos, a kiváló pomológus hírében álló Bethlen Farkas telepítette be.
A kastély legjellemzőbb részletei a reneszánsz formavilágából inspirálódó romantikus építészeti irányzatot követik. Az átalakítások csak a lakóépületre terjedtek ki, a várfalat nem érintették. A homlokzat jóval díszesebb volt, mint ma. A rizalit oromzatának párkánya alatt neogótikus stílusú csúcsíves, vakmérműves fríz futott végig. Szintén neogótikus stílusú asztalosmunkával volt ellátva az emeleti ajtó, amely felett a Bethlen és a Teleki család címere volt látható.
Keresztes Gyula szerint az új kastélyt lebontották ugyan, de a szakkönyvek mégis előszeretettel közlik annak fényképét, miközben a szöveg nem nevezi meg pontosan, hogy a két bonyhai kastély közül melyiket ábrázolja. Keresztes szerint Európában a 17. században vezető szerepet játszó francia szellemi áramlat térhódítása Erdélybe is eljutott, és a főurak több francia barokk négy saroktornyos kastélyt építettek. A mai Maros megye területén Ózdon és Bonyhán épült hasonló megoldású kastély.
Az 1679-ben épített második bonyhai kastélyon Bethlen Elek a 18. század közepén végzett átalakításokat, és építette a homlokzat elé a kiugró árkádos-pilléres tornácot és a barokk vonalas oromfalat. Ez az épület a régivel szemben lévő helyen az országút jobb oldalán állt. Sajnos az első világháború utáni nehéz gazdasági helyzetben a családnak nem állt módjában Bonyhán mindkét kastélyt fenntartani, és ezért az új kastélyt lebontották.
A kastély mai állapotáról Kálmán Attila történész lapunknak elmondta, hogy a bonyhai műemléképületet az államosítás után különböző célokra használták.
A szokásos kommunista multifunkcionális épület szerepét töltötte be. Iskola, termelőszövetkezet, posta, polgármesteri hivatal és könyvtár is működött az épületben. A melléképületek eltűntek, a kastélyparknak csak töredéke maradt fenn. A legtöbb erdélyi kastélyhoz hasonlóan a rendszerváltás után kezdődik el az épület állagának gyors romlása. 2008-ban a családnak sikerült visszaszereznie az épületet, amely adományként az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába került.
Az egyházkerület nőszövetsége 2014-től rendezvényekkel hívta fel a figyelmet a kastélyra. A tulajdonos 2020-ban kezdte meg az épület felújítását. A sajtóban megjelent hírek szerint a kastélyban konferencia-központ és múzeum is helyet kapna, habár a legfrissebb hírek szerint a kastély mellé tervezett új konferenciaépület nem épül meg. Nem illeszkedne a műemlék környezetébe, habár nyilvánvaló, hogy egy régi birtok fenntartásának költségeit nehéz fedezni, így meg kell találni a támogatható tevékenységeket.
Olyan műemléképületre van szükség, amelynek kapui nyitva állnak a helyi látogatók és a távolról jött turisták előtt is. Jó hír, hogy az egyházkerület felújítaná a kastélyparkot is. Tudjuk, e botanikai kincseknek még mostohább sors jutott, mint az épített örökségnek, így helyreállítása fontos lépés a múlt feltárásához.
A templomot is a Bethlenek ősei emelték
A bonyhai református templom
Fotó: Demján László
Köszönetet mondunk Keresztes Géza műépítésznek a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokért és Demján László műemlékvédő építésznek a képekért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!