A bonyhai Bethlen-kastély tetőzetét az elmúlt években cserélte ki az Erdélyi Református Egyházkerület
Fotó: Nagy Tibor/Népújság
A bonyhai Bethlen-kastély egykori urai kegyvesztettek lettek a király előtt, Mátyás király halála után azonban az uradalom visszakerült a régi tulajdonosokhoz, akikről a Bethlen családra szállt. A kommunizmus idején lepusztult, és csupán néhány éve sikerült új gazdát találni a megmentéséhez.
2021. március 27., 08:072021. március 27., 08:07
A Maros megyei Bonyha Dicsőszentmártontól 2o km-re, a Kis-Küküllő bal partján fekszik. Neve ősi magyar személynévből származik, valószínűleg első birtokosáról nevezték el. Szent István-kori faluként Anonymus is megemlíti: „…az erdőntúli földet Tétény ivadéka egészen Szent István király idejéig birtokolta; sőt tovább is birtokolta volna, ha a kisebb Gyula – Zsombor fia – a két fiával, Bolyával és Bonyhával együtt hajlandó lett volna a kereszténységre térni…” A korabeli oklevelekben azonban csak III. Endre király uralkodása idején, 1291-ben tűnik fel Bahna alakban: az erdélyi káptalan előtt Filipe fia, Jakab Bonyha nevű birtokát – possessionem suam Bahna vocatam – Küküllő vármegyében a Tomaj nembeli Dénesnek, a Losonczy-Bánffyak őseinek adományozta.
A falu 1330-ban már egyházas hely volt, parochiális egyházát 1490-ben Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték. Várkastélyát először 1495-ben említik.
1709-ben Acton tábornok ide menekült a kurucok elől, akik ostrommal foglalták el.
Kiss Gábor, az Erdélyi várak várkastélyok című könyvéből tudjuk, hogy 1465-ben Losonczy-Bánffy Dezső fia, idősebb László szentmiklósi jószágát a hozzá tartozó Bonyha faluval együtt kétszáz forinttért elzálogosította Szentiván Ferencnek. Az erdélyi lázadásban való részvételéért Losonczy Dezső fiainak birtokait – közöttük Bonyha mezővárost is – Mátyás király elvette, és udvari katonájának, nádasdi Ongor (Ungor) Jánosnak és testvéreinek adományozta. Mátyás király 1490-ben bekövetkezett halálát követően a Bonyhán épült várkastélyt első ízben abban az 1495-ben kelt oklevélben említik, amelyben Szapolyai István nádor előtt Losonczy-Bánffy Dezső fiai, János és Imre, valamint Bethlen Márk fia, Miklós örökösödési szerződést kötöttek, miszerint haláluk esetén birtokaik – köztük az Újvár várához tartozó castella Bonyha vocata – a túlélőkre száll. A testamentum szerint a bonyhai kastély így lett 1501-ben Bethlen Miklós birtoka.
A bonyhai kastély Héderfája irányából
Fotó: Demján László
A Bethlen család Bonyhán két kastélyt építtetett. Az 1545-ben épült régi kastély ma is áll, míg a 17. században emelt újabb kastélyt az 1930-as években a család lebontatta. A régi kastély a Dicsőszentmártonból Balavásár felé vezető aszfaltozott út bal oldalán áll, a Kund pataka által határolt park közepén, amely sokáig gazdasági udvar volt.
Keresztes Gyula, a Maros megyei kastélyok és udvarházak című könyvében arról ír, hogy a kastély alapkövét 1545-ben Bethlen Farkas helyezte el.
Bonyha falvaival együtt – Bernád, Kund, Dányán, Gogán, Lepend – 1501-től a Bethlen család birtokába jutott, amely a 16. század közepétől kezdve építkezett. A régi kastély egyemeletes épület: középső része mindkét oldalán egy-egy épületszárnyrész épült dél-kelet, illetve dél-nyugati irányba. Az utóbbi épületszárnyhoz egy nyolcszög alaprajzú sarokbástyát emeltek, amely építészeti kialakításánál fogva egy régebbi épületrész lehetett. A 17. századi első átalakítás a régi kastélyt lényegesen nem érintette.
A kastély 1545-ös alapkőletételről egy feliratos kőtábla emlékezik meg, amely a mai épület földszintjén található. Az akkori kastélyról sokat nem tudunk, azonban egy 1711-es inventárium alapján egy kőből faragott keretekkel díszített emeletes reneszánsz palotaként képzelhetjük el.
Az archív fényképek arról tanúskodnak, hogy a 18. század második felében a kastélyon komoly átalakítások történtek. Ezeken feltűnik, hogy
A régi kastély erődítményei a 20. század elején
Fotó: Archív
Az Erdélyi Magyar Elektronikus könyvtár szerint a saroktornyok rizalitja háromszögoromzatban végződik, és ahogy ma is látható a kastélyhoz épült északi pavilon timpanonjában középen egy kör alakú dísz helyezkedik el, amelyet kétfelől lehulló girland övez. Források hiányában azonban ezeknek az átépítéseknek a korát nem tudjuk pontosan meghatározni.
A mai épületben az emeletre kétkarú, kovácsoltvas korlátú lépcső vezet. A lépcsőház emeleti teréből nyílik a díszterem, amelynek ajtaja felett kapott helyet az 1719-es, díszesen kiképzett újabb feliratos kőtábla.
Az oldalfalakat vállmagasságig faburkolat borítja, fölötte szintén neoreneszánsz konzolos párkány fut végig. Az épület földszintjén a termek boltozottak, míg az emeleten síkmennyezettel rendelkeznek.
Régi képeslapon Bonyha főutcája
Fotó: Archív
Az 1948-as államosítás után a kastély gyors romlásnak indult. Az erődítmény jellege mára eltűnt, erődített falainak, saroktornyainak anyagát a környékbeliek széthordták az építkezéseikhez. A kommunizmus évtizedei alatt a kastélyban közintézmények működtek. Az épületek renoválásakor eltávolították a külső díszítőelemeket, a csúcsíves frízsort és a kettős családi címert is. Az épületegyüttes leromlott állapotban érte meg az 1989-es rendszerváltást, és az 1990-es években állaga tovább pusztult. 2008-ban Bethlen Fruzsinának, ifj. Bethlen Ádám lányának sikerült visszaszereznie az épületet, az ingóságokat elszállíttatta, és
2011-ben a kastély új tetőzetet kapott, és a nyílásokat gipszkartonnal borították be.
(Befejező része következik)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
Afrika északnyugati partjai közelében találhatók a Kanári-szigetek. A Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport egyik legnépszerűbb tagját, Gran Canariát kerestük fel. Megkapó hegyvidéki tájak, homokos partok és különleges régészeti emlékek fogadtak.
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!