A bonyhai Bethlen-kastély tetőzetét az elmúlt években cserélte ki az Erdélyi Református Egyházkerület
Fotó: Nagy Tibor/Népújság
A bonyhai Bethlen-kastély egykori urai kegyvesztettek lettek a király előtt, Mátyás király halála után azonban az uradalom visszakerült a régi tulajdonosokhoz, akikről a Bethlen családra szállt. A kommunizmus idején lepusztult, és csupán néhány éve sikerült új gazdát találni a megmentéséhez.
2021. március 27., 08:072021. március 27., 08:07
A Maros megyei Bonyha Dicsőszentmártontól 2o km-re, a Kis-Küküllő bal partján fekszik. Neve ősi magyar személynévből származik, valószínűleg első birtokosáról nevezték el. Szent István-kori faluként Anonymus is megemlíti: „…az erdőntúli földet Tétény ivadéka egészen Szent István király idejéig birtokolta; sőt tovább is birtokolta volna, ha a kisebb Gyula – Zsombor fia – a két fiával, Bolyával és Bonyhával együtt hajlandó lett volna a kereszténységre térni…” A korabeli oklevelekben azonban csak III. Endre király uralkodása idején, 1291-ben tűnik fel Bahna alakban: az erdélyi káptalan előtt Filipe fia, Jakab Bonyha nevű birtokát – possessionem suam Bahna vocatam – Küküllő vármegyében a Tomaj nembeli Dénesnek, a Losonczy-Bánffyak őseinek adományozta.
A falu 1330-ban már egyházas hely volt, parochiális egyházát 1490-ben Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték. Várkastélyát először 1495-ben említik.
1709-ben Acton tábornok ide menekült a kurucok elől, akik ostrommal foglalták el.
Kiss Gábor, az Erdélyi várak várkastélyok című könyvéből tudjuk, hogy 1465-ben Losonczy-Bánffy Dezső fia, idősebb László szentmiklósi jószágát a hozzá tartozó Bonyha faluval együtt kétszáz forinttért elzálogosította Szentiván Ferencnek. Az erdélyi lázadásban való részvételéért Losonczy Dezső fiainak birtokait – közöttük Bonyha mezővárost is – Mátyás király elvette, és udvari katonájának, nádasdi Ongor (Ungor) Jánosnak és testvéreinek adományozta. Mátyás király 1490-ben bekövetkezett halálát követően a Bonyhán épült várkastélyt első ízben abban az 1495-ben kelt oklevélben említik, amelyben Szapolyai István nádor előtt Losonczy-Bánffy Dezső fiai, János és Imre, valamint Bethlen Márk fia, Miklós örökösödési szerződést kötöttek, miszerint haláluk esetén birtokaik – köztük az Újvár várához tartozó castella Bonyha vocata – a túlélőkre száll. A testamentum szerint a bonyhai kastély így lett 1501-ben Bethlen Miklós birtoka.
A bonyhai kastély Héderfája irányából
Fotó: Demján László
A Bethlen család Bonyhán két kastélyt építtetett. Az 1545-ben épült régi kastély ma is áll, míg a 17. században emelt újabb kastélyt az 1930-as években a család lebontatta. A régi kastély a Dicsőszentmártonból Balavásár felé vezető aszfaltozott út bal oldalán áll, a Kund pataka által határolt park közepén, amely sokáig gazdasági udvar volt.
Keresztes Gyula, a Maros megyei kastélyok és udvarházak című könyvében arról ír, hogy a kastély alapkövét 1545-ben Bethlen Farkas helyezte el.
Bonyha falvaival együtt – Bernád, Kund, Dányán, Gogán, Lepend – 1501-től a Bethlen család birtokába jutott, amely a 16. század közepétől kezdve építkezett. A régi kastély egyemeletes épület: középső része mindkét oldalán egy-egy épületszárnyrész épült dél-kelet, illetve dél-nyugati irányba. Az utóbbi épületszárnyhoz egy nyolcszög alaprajzú sarokbástyát emeltek, amely építészeti kialakításánál fogva egy régebbi épületrész lehetett. A 17. századi első átalakítás a régi kastélyt lényegesen nem érintette.
A kastély 1545-ös alapkőletételről egy feliratos kőtábla emlékezik meg, amely a mai épület földszintjén található. Az akkori kastélyról sokat nem tudunk, azonban egy 1711-es inventárium alapján egy kőből faragott keretekkel díszített emeletes reneszánsz palotaként képzelhetjük el.
Az archív fényképek arról tanúskodnak, hogy a 18. század második felében a kastélyon komoly átalakítások történtek. Ezeken feltűnik, hogy
A régi kastély erődítményei a 20. század elején
Fotó: Archív
Az Erdélyi Magyar Elektronikus könyvtár szerint a saroktornyok rizalitja háromszögoromzatban végződik, és ahogy ma is látható a kastélyhoz épült északi pavilon timpanonjában középen egy kör alakú dísz helyezkedik el, amelyet kétfelől lehulló girland övez. Források hiányában azonban ezeknek az átépítéseknek a korát nem tudjuk pontosan meghatározni.
A mai épületben az emeletre kétkarú, kovácsoltvas korlátú lépcső vezet. A lépcsőház emeleti teréből nyílik a díszterem, amelynek ajtaja felett kapott helyet az 1719-es, díszesen kiképzett újabb feliratos kőtábla.
Az oldalfalakat vállmagasságig faburkolat borítja, fölötte szintén neoreneszánsz konzolos párkány fut végig. Az épület földszintjén a termek boltozottak, míg az emeleten síkmennyezettel rendelkeznek.
Régi képeslapon Bonyha főutcája
Fotó: Archív
Az 1948-as államosítás után a kastély gyors romlásnak indult. Az erődítmény jellege mára eltűnt, erődített falainak, saroktornyainak anyagát a környékbeliek széthordták az építkezéseikhez. A kommunizmus évtizedei alatt a kastélyban közintézmények működtek. Az épületek renoválásakor eltávolították a külső díszítőelemeket, a csúcsíves frízsort és a kettős családi címert is. Az épületegyüttes leromlott állapotban érte meg az 1989-es rendszerváltást, és az 1990-es években állaga tovább pusztult. 2008-ban Bethlen Fruzsinának, ifj. Bethlen Ádám lányának sikerült visszaszereznie az épületet, az ingóságokat elszállíttatta, és
2011-ben a kastély új tetőzetet kapott, és a nyílásokat gipszkartonnal borították be.
(Befejező része következik)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!