Adventi időszakban a legszebb gyerekrajzok a pécsi Dzsámi homlokzatán elevenednek meg
Fotó: Pécsi Idegenforgalmi Hivatal
Pécs, az egykori Sopianæ nagy múltra tekint vissza. Gazdag kulturális élete, egyetemei, színházi előadásai, természeti környezete mind megannyi vonzerő a turisták számára. Egyszóval, Pécsett, mások szerint Pécsen nem lehet unatkozni.
2024. november 04., 07:362024. november 04., 07:36
2024. november 07., 21:312024. november 07., 21:31
A pécsi idegenforgalmi hivatal nagyon készül az adventi időszakra. Hírlevelükben a gyerekrajz pályázatról írtak: „Október 14-én elindult az Adventi Fényfestő Gyerekrajzpályázat. A legszebb rajzok a pécsi Dzsámi homlokzatán fognak megelevenedni az adventi időszakban. A szervező Zsolnay Örökségkezelő NKft. célja, hogy a jövő fényfestőinek alkotásai hozzanak fényt, szépséget és ünnepi hangulatot Pécs főterére.”
A bejelentés régebbi emlékeket idéz bennünk, hiszen néhány éve nagyon szép napokat töltöttünk a mediterrán éghajlatú pannon táj központjában, s mi is megcsodáltuk a főtér fényjátékait.
A városról sokat, sokan írtak már. Mi is többször jártunk itt, s mindig megérintett a vidék szelleme.
A középkori egyetem alapítói: Nagy Lajos király és Vilmos püspök
Fotó: Csermák Judit
Az illírek, pannonok, kelták, rómaiak lakta vidéket az utóbbiak Sopianae-nak nevezték. A pécsi püspökséget Szent István alapította, s a püspökök sorában találhatjuk Janus Pannonius költőnket. Az irodalomtörténet szerint magyarországi tartózkodásának első hét évében keletkezett az Egy dunántúli Mandulafáról című, Pécsett írt műve, melyben így versel: „..Még boldog szigetek bő rétjein is csoda lenne,/ Nemhogy a pannonföld északi, hűs rögein…” (Weöres Sándor fordítása).
A Cella Septichora Látogatóközpont a világörökség részét képező ókeresztény emlékek bejárata. A névadó, temetkezési helyül szolgáló hét oldalfülkés építményt a Kr. u-i 4. században – vélhetően barbár támadások miatt – nem fejezték be, így az építkezéshez felhasználandó mészkupacok a mai napig láthatók. Több sírhelyre, s középkori falmaradványra bukkantak az ásatások során a régészek.
A szépen kialakított Széchenyi tér ünnepi fényben
Fotó: Csermák Judit
Régen járván Pécsett, új látnivalónak kínálkozott a 2015-ben, a székesegyház mögött, a városfalhoz tapadó romok rekonstrukciója, amiről vélelmezik, hogy itt működött a Nagy Lajos királyunk által 1367-ben alapított egyetem. Hosszú a 18. századtól kezdve a középkori egyetemet kutatók sora. A dokumentumok alapján, a pápa által engedélyezett bölcseleti és jogi tudományban indulhatott meg az oktatás. Sajnos, pontos információk nincsenek az akkoriban studium generálénak nevezett szervezet működéséről.
A feltárt épületmaradványokból az Aranyos Mária kápolnát is megálmodták a régészek. A szent helyet Nagy Lajos király nevelője, Miklós püspök építtette a palota kápolna helyén. Itt temették el utódját, Vilmos püspököt. A rekonstruált töredékek alapján 1374-ben az avignoni pápák síremlékére hajazót emeltek a pécsi egyetem első kancellárjának. Az egyetem alapítóknak, Nagy Lajos királynak és Vilmos püspöknek a hálás utókor állított emléket egész alakos, kecses szobrukkal.
Weöres Sándor költő szobra a Király utcában
Fotó: Csermák Judit
Maga a székesegyház napjainkra megújult. Belső, harmonikus tere frissen aranyozva csillog. A külső homlokzatot díszítő óriási, homokkőből faragott apostolszobrokat kikezdte az idő, így azok most földi tároló helyükön szemlélhetők, átadván helyüket a magasban frissen született társaiknak.
Pécset a törökök 1543-ban foglalták el, az Oszmán Birodalom jelentős végvári központjaként szolgált. A kiállításon érdeklődéssel néztük, mi mindenben hagyták nyomukat az építkező hódítók. Tizenegy dzsámit és mecsetet, hat kisebb imahelyet, egy derviskolostort tart számon az utókor.
A lejtős tér tetejét a Dzsámi uralja, ami katolikus templomként szolgálja a város hívőit.
A főutca a Király nevet viseli. A Széchenyi tér felől indulva egy bronz szoborba botlottunk. Szó szerint, mivel az ember nagyságú alak egy kávéházi asztal mellett ül, keresztbe vetett lábbal. Weöres Sándor költőnk – akit rokoni, szellemi szálak fűztek Pécshez – szemléli a sétálókat.
Zsolnay Aranykora gyűjtemény: eredeti és plágium dísztárgy
Fotó: Csermák Judit
Az utcán megállásra készteti az embert a színház épülete. Sok előadás-élményt köszönhetünk a jó rendezői-színészi gárdának.
Az egyik, egykori tulajdonos nevét viselő Caflish cukrászat finom édességekkel kecsegteti a betérőket, a mostani tulajdonos sem vallana szégyent kínálatával az ősök előtt, s a téli hidegben a forralt boruk is kényezteti az embert.
Az elveszett Csontváry című előadás Széll Horváth Lajos főszereplésével
Fotó: Pécsi Nemzeti Színház
A kéttornyú Lyceum templom mellett két emléktábla késztetett megállásra. Az egyiken az olvasható, hogy 1823-1923-ig itt, a volt pálos kolostorban működött a joglyceum. A másik Virág Benedek pálos szerzetesnek állít emléket. Költőként, történetíróként dolgozott a 18. –19. század fordulóján. Kortársai, s az utókor „magyar Horácnak” nevezte el, mivel lefordította Horatius műveit, s verseiben a római szellemiséget és formakincset alkalmazta.
Nem tudtunk úgy végigmenni a Király utcán, hogy zeneszó ne ütötte volna meg a fülünket. Hol hegedűszó, hol gitár-, hol énekhang szállt a levegőben.
Nemcsak hangok, illatok is. Hívogató éttermek sorából választhat az éhes utazó.
A városban sétálgatva kevésbé ismert kincsekre bukkanhattunk. Így lefotózhattuk a Szaracén, Szerecsen patika bejárata feletti kis, fekete figurát. Egy mellékutcában lévő díszes tábláról tudtuk meg, hogy abban a házban csendültek fel a pécsi dalárda hangjai.
A Zsolnay Kulturális Negyed beruházása sajnos nem készült el amikorra Pécs elnyerte az Európa fővárosa címet. A nagy területen fekvő, több épületben látható emlékek Zsolnay Vilmos örökké kutató, újító szellemének lenyomatai. A Zsolnay Család- és Gyártörténeti kiállítás mintegy másfél száz évről tanúskodik. Három dolgot emelnénk ki belőle: az egyik egy búbos kemence-féle, ami egyszerűségével ütközik a mögötte látható díszes, cirádás kandallótervvel, igazolván a tevékenység sokrétűségét. Tetszettek az elhelyezett, keletről gyűjtött törött cserépminták, amik Zsolnay Péter utazásainak eredményeként bővítették a repertoárt. Megdöbbenéssel olvastuk viszont, hogy az államosításkor megsemmisítették a mintaformákat; mekkora szellemi érték ment tönkre e tárgyak összezúzásával!
Érdekesség: egy eredeti, s egy másolat kancsó. A torinói nemzetközi kiállításon1902-ben bemutatott dísztárgy „koppintása” 1906-ban, Amerikában készült. A Zsolnay Mauzóleumot negyvenkét eozin oroszlán szegélyezte úton lehet megközelíteni.
Turistavonzó látványosság, a régi autók seregszemléje
Fotó: Csermák Judit
Neoreneszánsz épület ad otthont a Csontváry Múzeumnak. A festő 1880-ban misztikus elhívatásélményt élt át, miszerint egy belső hang azt jövendölte neki: „Te leszel a világ legnagyobb napút (plein air) festője, nagyobb, mint Raffaello.” Kortársai nem ismerték el tehetségét, festményei értékét – melyek némelyike hatalmas méretű – csak az utókor fedezte fel. Csontváry sajátos látásmódja megragad az ember emlékezetében.
A színmű három szálon fut: az elsőből a művész életének utolsó esztendejét ismerheti meg a néző, egy másik dimenzió a mecénás Gerlóczy Gedeonnak a festmények megszerzéséért tett erőfeszítéseit taglalja, a harmadik pedig egy rejtélyes Csontváry kép tulajdonosainak hányatott sorsát regéli el. A szerző, Kovács Krisztina drámai játéka részben ismeretterjesztő, hűen ábrázolta a meg nem értett zseni korát, s a jelenbe is átkacsint. A látottak elgondolkodtatóak, a Csontváry tárlaton sétálva keveseknek jut eszébe, hogy csupán hajszálon múlt, hogy a felbecsülhetetlen értékű festmények nem kocsiponyvaként végezték egy piacon.
Érdekes színfoltja volt az ünnepekre készülő baranyai nagyvárosnak a veterán autók találkozója. A Széchenyi téren egy sereg régi gépkocsi sorakozott fel, köztük ritkaságokkal is találkozhattunk. Trabant 500-on, Velorexen, régi Wartburg 311-esen akadt meg az emberek szeme, de sokan állták körül a Maigret felügyelő klasszikus filmjeiből ismert Citroen 11 CV-t is. Különlegességnek számított az egykori benzinfaló lengyel Warsawa autó, ráadásul kombi változatban.
Igazi élményekkel távoztunk a városból, szép adventet kívánunk minden lakójának, s reméljük, a rajzpályázatra benevezett gyerekeknek megvalósulnak karácsonyi álmai.
Az idei nyár kegyes volt a magyar tenger szerelmeseihez, a szezon kitolódott, sőt talán a melegből is sok volt már a nyaralóknak. Mindezt Balatonszemesen éltük meg, a békebeli hangulatú községben, aminek története a középkorig nyúlik vissza.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Beszterce-Naszód megyei Teke Magyar utcájában egykor a helyi magyarság derékhada élt, ma talán tízen ha maradtak. A község egykor három nemzet – szászok, magyarok és románok – otthona volt, mára a szász közösség eltűnt, és a magyarság is rohamosan fogy.
Ezért tényleg megérte: a romániai pártok ismét bebizonyították, hogy képtelenek kompromisszumra jutni egymással, így továbbra sincs működőképes kormánya az országnak – de legalább tovább nőtt az AUR kormánytényezővé válásának lehetősége.
Ritkán görgetem magam előtt a közösségi média videóit, különben belehajszolnám magam egy végeláthatatlan semmittevésbe. Nemrég mégis megakadt a szemem egy különleges képen, pontosabban egy hosszú videóanyag kimerevített képén, ami Erdélyt ábrázolta.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!