
2015. július 05., 13:122015. július 05., 13:12
Halkan, átütőn, mélyen, mennydörögve, csilingelőn, és még annyi módon hangzanak szavaink! A szónak saját muzsikája van. Akkor is, ha írva van és csak szemünkkel kapcsoljuk össze a belső hanggal.
Tudjuk jól, hogy vannak jó és rossz szavak. Némelyek megindítóak, mások semmitmondóak, és valamiért a legerősebben a kegyetlen szavak hatnak ránk. Talán mert nem is vágyunk rájuk, felkészületlenül érnek. Idegszálakon csusszannak le az ajkakra és bumm! A robbanás nem belül zajlik, ekképpen az is, aki mondja, az is aki hallgatja, sérül. Egy bölcs mondás azt tartja, hogy az már bántás, amitől a másik ember gyomra összerándul. Erőszak tehát mindaz, amit érzelmileg és fizikailag is annak élünk meg. Nem kelt maradandó sérülést a bőrünkön, nem látható, mégis nyomot hagy... Hiszen ez is egy formája a tettlegességnek.
Mi a megoldás: húzódjunk össze és szenvedjük el némán, lenyelve a gombócot? Netán vágjunk vissza, égessünk fel kapcsolatokat, vagy elég, ha egy ideig szüneteltetjük őket? Noha mindenki „válaszolt” már így-úgy a szóbeli agresszióra, áhítjuk a megfelelő eszközt, hogy ne feltétlenül kelljen elszigetelődnünk egymástól.
Az élet nem harcmező. Küzdeni kell benne, ám azt mindig az értékesért, az építőért tegyük. A kulcs a tudatosság. Amikor tudatlanul cselekszünk, olyanok vagyunk, mint a csecsemő, akinek még nincs ismerete a világról. Követelőzik, mert nem tudja ellátni önmagát. A hangostól megriad, sírva fakad, szorong. Felnőtt fejjel tudjuk már, hogy választhatunk a lehetőségek tárházából. Reagálhatunk dühkitöréssel, hogy egyenlítsünk, ezzel fokozva a feszültséget, fenntartva a negatív légkört. Páncélt öltünk, elrejtőzünk benne, és győzni akarunk a saját „igazunkat” kiáltva – mit számít a másik! Az is lehet, hogy megszégyenülve fogadjuk a bántalmazást, és elkezdünk agyalni azon, hogy hol hibáztunk, bűntudatot gerjesztve magunkban. Vagánykodhatunk is, hiszen mit számít ez nekünk, ezt is ki kell bírni... Esetleg lefagyunk, mint a számítógép, és egy idő után párbeszédeket futtatunk fejben, hogy mit is kellett volna mondanunk.
A felsorolt reakciók én-védőek. Van úgy, hogy másként nem tudunk elhatárolódni attól, ami lehúz. Megküzdés, ami árulkodik arról, hogy végesek az energiáink. Határok kellenek. Megesik, hogy nem segít az őszinte szó – ez extrém eset. Akkor nincs mit tenni, el kell távolodni, időt és teret adni a másiknak, hogy valós képet lásson az érzéseiről, gondolatairól, valamint átértelmezze, mi a fontos: a csata vagy a kapcsolat?
Függetlenek vagyunk, mégis függünk bizonyos értelemben egymástól. Felnőni annyit tesz, mint igazi, meghitt kapcsolatokat teremteni, képessé válva arra, hogy saját nézőpontunkat is megkérdőjelezzük, miközben mások nézőpontjait is elfogadjuk. A mondatelemek érzéseket tartalmaznak és közvetítenek, érdemes tehát jól átgondolnunk őket, még mielőtt elhangzanak. A jó szándék kivehető akkor is, ha a szavak nem kedveskedőek, hanem határozottak, célirányosak.
Az erőszakmentes kommunikáció az eredményességet segíti. Azt a hozzáállást világítja meg, amire törekednünk kell: az „én is Oké – te is Oké” állapotra. Amikor valaki haragos indulattal fejezi ki magát, valami kimerítő zajlik benne, nem tud éppen máshogy viselkedni. Ideges, mert nyomás alatt van, és fogalma sincs, miért. Ez róla szól, az ő megélése. A mi teendőnk az, hogy ezt belássuk. Aki a leghangosabban üvölt, az a legbizonytalanabb. Mi tagadás, elsőként jó, ha felismerjük, hogy igenis fáj, mert nagyon tud ütni a szó. Ha valóban mi okoztuk a másik szenvedését, akkor bocsánatot kérünk, kijavítjuk. Azonban, amikor nincs közünk a belső vívódásához, legjobban tesszük, ha támogatjuk őt, hogy kifejezze valós érzéseit, rákérdezve, hogy konkrétan mi bántja? Segíteni úgy tudunk, ha egyensúlyban maradunk, nem vesszük át problémája súlyát magunkra. Válaszunk iránya a harmóniát teremtse, ami csakis úgy jöhet létre, ha figyelmesen, a szavakkal is azt keressük, hogy mindketten rendben legyünk általuk. Ily módon együtt teremtjük meg a megoldást.
Mindenki lehet rossz hangulatban, és ezt néha nehéz önmagunkban hordozni. Mennyivel emberibb erősíteni egymást, szavaink lehetnek oltalmazó, belső menedék, amitől a jó-ittlenni-érzés élhetővé teszi a világunkat. Az első mérföldkő ennek megvalósítására pedig az, hogy önmagunkkal legyünk rendben.
„Megmondom a titkát, édesem a dalnak:
Önmagát hallgatja, aki dalra hallgat.
Mindenik embernek a lelkében dal van,
És a saját lelkét hallja minden dalban
És akinek szép a lelkében az ének
Az hallja a mások énekét is szépnek.”
(Babits Mihály)
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!