Februári időszakban Magyarországon egymást érik a jobbnál jobb borkóstoló rendezvények
Fotó: Dorozsmai Endre
Téli időszakban egymást érik a jobbnál jobb borkóstoló rendezvények. Valamennyi közül az egyik legigényesebb a Budapesten megszervezett Furmint Február, amely a 22 magyar borvidék királynőjét, Tokajt helyezi közelképbe.
2018. március 05., 13:132018. március 05., 13:13
2018. március 05., 13:262018. március 05., 13:26
A rendszerváltás utáni korszak borszakíróinak legnagyobbja, Alkonyi László megannyi kitűnő meglátásának egyik szemléletformáló darabja a szőlőfajták elhelyezése a borok minőségét meghatározó koordinátarendszerben. A szerző a „Vigyázz, kész, rajt ... bor!”című kötetében írja le, hogy a bor olyan, mint egy fénykép. A borász a fotósnak felel meg, a felvétel a termőtájról készül, az évjárat a beeső fény, a fajta pedig a fényképezőgép. S ahogy a művészi fotókat sem azzal népszerűsítik, hogy az Kodak vagy Nikon, így a fajtakérdést sem kell túlhangsúlyozni.
E metaforához annyit tennék hozzá, hogy érvényessége nem egyetemes, hanem azokra a borokra érvényes, amelyek célja a termőhely megmutatása. Ideális példák Burgundia és Tokaj dűlőszelektált borai. Mindazonáltal a borok iránt érdeklődő közönség nagy része ezután is fajták alapján fog tájékozódni. Ameddig el nem érjük azt az ideális állapotot, hogy a magyar borokat mi magunk igyuk meg, és a külföldiek örvendjenek, ha egyáltalán kapnak belőle, addig bizony fontos kérdés, miként tudjuk fajtáinkat reklámozni.
Nemzetközi fronton elsősorban a furminttal van mit keresnünk. Szerencsés egybeesés, hogy épp ez a fajta a legtöbbre érdemes borvidékünk fő fajtája. A 22 magyar borvidék közül nem kétséges, hogy a legegyedibb Tokaj, amely minden túlzás nélkül egyedülálló minőséget képvisel világszinten. S ezt nemcsak egy nemzetben gondolkodó, eleve a magyar borok népszerűsítésére kiélezett borszakértő mondja, hanem lényegében mindenki, aki mélyebben foglalkozik a témával. S akkor nem is említettem, hogy hány történelmi figura méltatta a tokajit az elmúlt évszázadok során IV. Piustól XIV. Lajosig. Az, hogy Tokajban készülnek a világ legjobb édes borai, szinte közhely. Kevésbé ismert, de egyre több borisszához eljut az a tény, hogy Tokajban csúcsminőségű száraz borokat is készítenek. Amióta a magyar borászfejedelem, Szepsy István palackba zárta a legendás 2000-es, az Úrágya dűlőben termett, furmintból készült csodabort, egyre többen indultak el ebbe az irányba.
In vino veritas. Borban az igazság – tartja a mondás
Fotó: Dorozsmai Endre
Tokajban hat engedélyezett fajta van: furmint, hárslevelű, sárgamuskotály, zéta, kövérszőlő és kabar. Az utóbbi három csekély területen terem, az első három közül is a furmint emelkedik ki a területnagyság tekintetében. Minőségben nem feltétlenül, hiszen nem kevés borász a hárslevelűt többre tartja. Viszont a furmint is ad elég jó bort ahhoz, hogy mesélni tudjon a hegyaljai dűlőkről. Ugyanakkor mára már adottság, hogy a furmint az, amely az összes Magyarországon honos fajta közül a legismertebb és legelismertebb nemzetközi szinten. Éppen ezért kiemelt jelentősége van azoknak a rendezvényeknek, amelyek e fajtát állítják a középpontba.
A Furmint Február nevű kóstolót első alkalommal 2010-ben rendezték meg egy már akkor is igen reprezentatív helyszínen, a Festetich-palotában, ahonnan álköltözött a következő évben a Mezőgazdasági Múzeumba. Azóta a rendezvény évről évre népszerűbb és látogatottabb. 2011–2012-ben egy rutinos borisszának még végig lehetett kóstolni különösebb gond nélkül azt a 90–100 bort, amit a részvevő borászok kínáltak. A mai több százas választék megízlelése már csak a különleges kóstolási képességekkel és sebességgel bírók számára abszolválható, mi meg sem próbáltunk erre törekedni.
Az idei rendezvény is emlékezetes volt minden szempontból. Ott voltak a nagy sztárok, akik régóta foglalkoznak ezzel a fajtával. De a kiállítók között találkozhattunk több olyan birtokkal is, amelyekről még a borpiacokat állandóan pásztázó vájt fülűek sem hallottak. Kis csapatunknak idén mindössze három óra állt rendelkezésre: a több mint száz kiállító közül nagyjából két tucatnak ízlelhettük meg a borait. Jártunk a sztároknál, róluk nem írnék hosszabban, a világhálón rengeteg hivatkozást találni a nevükre (Tokaj Nobilis, Bott Judit, Demetervin, Spiegelberg, Baumkauf Pince, Dereszla, Dobogó, Barta, Holdvölgy).
Jó élmény volt az Angyal Borászat kereskedelmi igazgatójával elbeszélgetni. Hamar kiderült, hogy ugyanazon értékrendi szemüvegen keresztül figyeljük a világ dolgait. A boraik is meggyőztek, persze nem először kóstoltuk őket. Egyik legkellemesebb élményünk a Joós Pince volt Somló-hegyről, ahol harmad hektáron gazdálkodnak hat fajtával. Furmintjuk kifejezetten megnyert.
Első ízben kóstoltuk a borújságíróból lett borász Csite Norbert erdőbényei borait, s meg is fogadtuk, hogy idén ellátogatunk a „Bor, mámor, Bénye”nevű rendezvényre, ahova egyébként Berger Zsolt helybeli borász is invitált egy standdal odébb. Nem hagytuk ki a Budaházy pincét, örömmel nyugtáztuk, hogy Újvári Vivien lett a Barta Pince borásza és kedélyesen elbeszélgetünk Demeter Endrével, akivel valaha közös blogunk is volt Borbandi néven.
Öröm volt látni, hogy egyre több kiállító érkezik a Tokajon és Somlón kívüli borvidékekről (ugyebár e két vulkanikus borvidéknek a meghatározó fajtája a furmint). Ott volt Nagy Sagmeitser Ernő a Szerémségből, Bott Frigyes Felvidékről, azon belül a Garam mentéről a Katona Borház és a Garamvári Pincészet Balatonboglárról. Ez utóbbi képviselői remek furmintpezsgőt hoztak a közeljövőben piacra kerülő reduktív borukon kívül, amely alighanem a piac egyik legjobb ár/érték arányú könnyű furmintja lesz. A Gilvesy Pince a badacsonyi borvidékről érkezett, azon belül a Szentgyörgy-hegyről, a Pálffy Pince Köveskálról (Balatonfelvidék), a Skrabski Pince Balatonudvariról, a Petrányi és a Szent Donát Csopakról (mindhárom a Balatonfüred-Csopaki borvidékről való), hogy csak azokat említsük, akiknél megfordultunk. Ha már szóba került a Szent Donát Pince, hadd emlékezzünk meg arról is, hogy másnap a pincészet kimagasló minőséget nyújtó saját éttermében, a Márga Bisztróban ebédelhettünk Csopakon, amit jó szívvel ajánlunk minden ínyenc figyelmébe.
A borkóstolás mellett a harapnivaló sem maradhat el
Fotó: Dorozsmai Endre
A Dobogó Pince, valamint a Chateau Deresza édes boraival zártuk a sort. Aki megéhezett és nem akarta elhagyni a rendezvény helyszínét, kiváló sajtok és felvágottak közül válogathatott.
Külön élmény volt, hogy a pár éve debütált és akkor még arányáron kínált furmintos pohárból kóstolhattuk a jobbnál jobb borokat.
A február egyébként nemcsak Budapesten szólt a furmintról. Miskolcon 9-én volt nagysikerű rendezvény, 16-án Debrecenben, 18-án Mádon volt furmintkóstoló, ahol a 2017-es év étterme, a Mádi Udvarház biztosította a háromfogásos menüt a borok mellé.
Az is örömteli, hogy a Furmint Február oldalvizén más hasonló filozófiájú kóstolók is felfutnak (pl. Olaszrizling Október, Nagy Kékfrankos Kóstoló), amelyek megmozgatják a borfogyasztó közönséget anélkül, hogy egyik rendezvény elszívná a közönséget a másik elől, Sőt inkább arról számolhatok be, hogy a nagyszabású boros programok –bár egyre több van belőlük –egyre látogatottabbak. Mint ahogy a minőségi borozók forgalma sem csökken attól, hogy egyre újabbak tárják ki kapuikat.
Bízzunk benne, hogy e rendezvények előbb-utóbb átlépik a határt és Erdélyben, Felvidéken, valamint Délvidéken is lesznek februárban furmintkóstolók a magyar borok nagyobb dicsőségére.
Dorozsmai Endre
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!