
2015. június 26., 22:482015. június 26., 22:48
Ma lettem tizenhét. Nagyanyám azt mondta, örüljek, hogy szülök, ez lesz az ajándékom. Nem tudok örülni, mert hányok. Inni kell, mondják a nővérkék, ezért iszom és utána hányok. Az egyik gumikesztyűs kézzel tartja a fejemet. Amikor öklendezek, nem fáj. Valaki visít mellettem. Mindjárt szétszakadok fent is, lent is. Nincs hálóingem. A pizsamafelső rövid, mindenem látszik. Ölelem a vödröt. Felül jön ki a baba, ha nem vigyázok. Mamuka, milyen ajándék az, amit nem lehet hazavinni?!
Mellettem egy lány vajúdik. Milyen fiatal. Egyfolytában öklendezik. Az éhségtől van, pusmogják a nővérek. Az előbb szültem. Most jó. Mint amikor sikerül a legnehezebb vizsga. Jeget tesznek a hasamra. Az egyik nővérke megpaskolja a lábamat. Nem volt könnyű... Amikor már percek óta hiába nyomtam, a doktornő mondta, kérjem a babát, hogy segítsen. Akkor kiszakadt belőlem – nem torokból, sokkal mélyebbről, talán a méhemből: gyeregyeregyereeeeeee! Kijött.
Harminc múltam. Egy ismerősöm most szülte a harmadikat. Már túl vagyok a miérteken. Azon is, hogy a táskámba kapaszkodjam, ha babakocsit látok. Nincs fárasztóbb, mint a remény. Tényleg elhittem, hogy végre sikerül. Lombik, persze. Fiúcskák. Istenem, a nagyobbik simogatásra válaszolt, a kicsi kopogásra rúgott. A terhességben az volt a legjobb, hogy nem kellett reménykedni. Aztán huszonhat hétre megszültem mindkettőt. Hiába feküdtek az életmentő inkubátorban, nekem egyből Hófehérke ugrott be az üvegkoporsóban. A kicsi egy napig élt, a nagyobb egy szűk hétig kitartott. Nem beszélünk róluk, de évente egyszer előveszem a két kezeslábast. Egészen kifakultak a sok sótól.
Fiatal vagyok, egészséges gyermekeink vannak. A férjem faggat: miért akarok még egyet? Mert már megvan, mert megfogant. Ez nem teljesen igaz. Igen, akarom a babaillatot, a szoptatást, szeretném látni a végtelen bölcsességet a szemében, de nem akarok fájni, izzadni, tejszagtól émelyegni, kétcentiseket pisilni. Nem! De akkor is kell! Miért? Önzés ez vagy erőfitogtatás? Pedig még nem késő. Van egy tabletta, nálunk legális. Még keze sincs, se lába, meg egyáltalán. Almamag méretű. Lelke van? Menj a francba! Bocs, nem akarom én sem, ha úgy érzed, becsaptak, s még többet kell dolgoznod emiatt. Együtt. Együtt nem akarjuk. Tessék. Kettő van benne. Beveszed? Háromra. Még meggondolhatjuk, nem? Nem. Jó, add ide. Nem is reszket a kezem, mint valami nyálas filmben. Még azt is el kell engednünk, akit mi küldünk el! Sosem eszem almát többé.
Whitney Houston vagyok és az ájmevrivúment gajdolom.
Komolyan csodálkozom, hogyhogy nem vette még az adást a testem: havonta bizonyítja. Pedig én nem akarok gyereket. Harmincason csak simán nem akartam, most, az ötvenhez közel végképp nem. A szagukat sem szeretem, meg, hogy váratlanul bárhol folyhat belőlük bármi. A múltkor megtöröltem a barátném lánykájának a fenekét. Egész napra hősnek éreztem magam. Inkább egy kutya kellene. Öreg, aki túl van már a dackorszakon, meg a kamaszkoron is. Fekete korcs, mert olyant senki nem keres.
(– Mamuka, menjünk át, simogassam meg azt a fekete kutyát!
– Jó, csak aztán nehogy ilyen szőrös legyen a gyermek!)
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
A még mindig jó egészségnek és szellemi frissességnek örvendő pedagógus olyan korszakok tanúja, amelyeket a mai nemzedék tagjai elbeszélésekből, vagy csak a történelemkönyvekből ismerhetnek.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
szóljon hozzá!