A nagypeleskei görögkatolikus templomba betérő hívek először az Istenszülő-ikon előtt imádkoznak a templomhajó bal felén levő feljárón
Fotó: Makkay József
Eredeti szépségében felújított templommal, messze földön híres ikonnal és számos helyi közösségi rendezvénnyel várja híveit a határ közelében fekvő Nagypeleske görögkatolikus egyházközsége. A kommunista rendszer nehéz évtizedei után ez a magyar gyülekezet is visszatérhetett régi vallásához.
2021. október 08., 09:222021. október 08., 09:22
2021. október 09., 13:172021. október 09., 13:17
Kétszáz éves felújított templomát avatta fel a Szatmár megyei Nagypeleske magyar görögkatolikus gyülekezete magyarországi és partiumi vendégek jelenlétében. A magyar határ közelében fekvő falu 747 lakójából négyszáz görögkatolikus, a két kisebb gyülekezet pedig római katolikus és református. A 2001 óta itt szolgáló ifj. Pallai Béla lelkész az új papnemzedéket képviseli, amelyik a rendszerváltás után a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán tanult, és a hatéves teológiai képzés elvégzése után hazatért szülőföldjére. A partiumi magyar görögkatolikus közösségek régóta várták magyar lelkészek kinevezését, hiszen a romániai részeken a görögkatolikus egyház kényszerű beolvasztása az ortodox egyházba a magyar gyülekezeteket még inkább megviselte.
Ifj. Pallai Béla húsz éve szolgál a nagypeleskei gyülekezetben
Fotó: Makkay József
amelyek szabadságukat csak az 1989-es rendszerváltás után nyerték vissza.
„A görögkatolikus hitre visszatérő magyar gyülekezetekben nagy volt a lelkészhiány. Édesapám nemzedékéből kevesen maradtak, a gyülekezetek fokozatosan kaphattak új lelkészt, amint a fiatalok a kelet-magyarországi teológián végeztek” – magyarázza ifj. Pallai Béla. Édesapja az utolsó idős görögkatolikus magyar lelkész, aki még ma is szolgál Szatmárnémetiben. A lelkészdinasztiából származó nagypeleskei papnak a dédnagyapja is lelkész volt, közülük többen megjárták a kommunista gulágot.
Az 1906-ban készült ikonosztáz
Fotó: Makkay József
Nagypeleske nemcsak kétszáz éves, eredeti szépségében felújított templomáról nevezetes, hanem az 1700-as évek elejéről származó Istenszülő-ikonjáról is, amelyre 2010-ben akadtak rá a templom padlásán. Hamar kiderült, mekkora érték ez a gyülekezet számára. „Amikor 1906-ban beállították az új ikonosztázt, a régi képeit eladták, hogy az árából újat készítsenek. Ez az ikon valószínűleg már annyira tönkrement, hogy nem tudták értékesíteni, ezért felkerült a padlásra. Az ikont Budapesten restaurálták, a hívek Szatmárnémetiből a vállukon hozták haza gyalog, és méltó helyre helyeztük a templomban” – magyarázza az értékes műtárgy történetét a lelkész.
Közben ráakadtak régi iratok feljegyzéseire, amelyek arról szólnak, hogy a nagypeleskei műalkotás csodatevő ikon. Ennek kivizsgálására minden imameghallgatást külön könyvben jegyeznek fel, a hívek érdekes tapasztalatai pedig gyarapodnak.
Az 1700-as évekből származó Istenszülő-ikon másolatát a Vatikánba is elvitték
Fotó: Makkay József
Legújabban a Budapesten megszervezett 52. Eucharisztikus Kongresszuson állították ki az Orcád világossága nevet viselő kiállításon, ahol egyházi ritkaságokat mutattak be a Kárpát-medencéből. A budapesti egyházi rendezvényen a faluból két autóbusznyi nagypeleskei magyar görögkatolikus is részt vett.
Ünneplő gyülekezet a kétszáz éve épült templom felújítása alkalmából tartott ünnepi szentmisén
Fotó: Makkay József
Az ikonnak is köszönhető a környék legnagyobb méretű magyar és román állami beruházása a templomfelújításba. Ifj. Pallai Béla tájékoztatása szerint a budapesti kormánytól több részletben 174 millió forintot, a román kormánytól pedig 165 ezer lejt kaptak. A három éven át tartó megfeszített munkának köszönhetően a 2018-ban elkezdődött felújítások idén fejeződtek be. Ez az egyedüli magyar görögkatolikus templom Erdélyben, amely ekkora állami támogatásból újulhatott meg. A korábban felújított nagykárolyi görögkatolikus templom európai uniós pályázati forráshoz jutott. A szintén pályázó nagypeleskei gyülekezet akkor lemondott EU-s pályázatáról a nagykárolyiak javára, akik így megkaphatták a felújításhoz szükséges teljes összeget. Ez a gesztus később számukra is meghozta a templomfelújítás lehetőségét.
Kétszáz éves felújított templomának felszentelését ünnepelte a Szatmár megyei Nagypeleske görögkatolikus közössége. A pénteki egyházi ünnepségen részt vett Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek–metropolita, és a magyar kormány képviselői is.
Nagypeleskének azonban nemcsak temploma és messze földön híres ikonja van, hanem az egyház által alapított falumúzeuma is. Ahol a látogató megismerheti a települést „hírbe hozó” A peleskei nótárius című irodalmi darab történetét, illetve Petőfi Sándor itteni látogatásának körülményeit is. A múzeum létrejöttéhez a szikrát egy 1762-ből származó pénzérme adta, amelyre a templom falainak a körülásása közben akadtak rá egy kihantolt csontváz kezében. Ekkor határozták el, összegyűjtik a falu nevezetességeit, hogy az ide látogató vendégek ízelítőt kapjanak a település múltjából.
Nagypeleske aktív gyülekezeti életéről is ismert.
A görögkatolikus közösség gyakran eljár közös kirándulásokra, elsősorban magyarországi zarándoklatokra, ahova nemcsak a görögkatolikusok, hanem a római katolikusok és a reformátusok is betársulnak. Mivel a két kisebb gyülekezetnek nincs állandó lelkipásztora a faluban – a református és a római katolikus pap kéthetente szolgál be –, a más felekezetű hívek közül többen is eljárnak a görögkatolikus templomba. A falu érdekes ökumenizmusa ez, amely erős közösséggé kovácsolta a helyi magyarságot. A járvány előtt a környékbeli fiatalság közkedvelt egyházi találkozója, a Peleskei Ifjúsági Tábor is ezt segítette.
A felújított nagypeleskei templom
Fotó: Makkay József
és a pap fia volt az első halott. A ragály annyira elhatalmasodott a településen, hogy volt olyan nap, amikor több tíz embert kellett eltemetni. Az életben maradottak elhatározták, a tragédia emlékére Szent Anna napján minden évben kimennek a temetőbe és megemlékeznek halottaikról. Mára a kolerajárványban elhunyt minden falubeli nevét előkeresték, így az évente sorra kerülő megemlékezéseken ezeket felolvassák.
Az is helyi jellegzetesség, amit a lelkipásztor honosított meg: a nagyböjti keresztút állomásait nem a templomban, hanem a faluban járják végig. „A stációkat kitesszük a házakhoz, amelyeknek a falubeliek felettébb örülnek.
– magyarázza vendéglátóm.
Külön szót érdemel, hogy másolatot készítettek az Istenszülő-ikonból, amelyre a minden decemberben megválasztott ikonőrző csapat vigyáz. A „mozgó” ikont elviszik családokhoz, ahonnan másnap visszakerül a templomba, és ilyen módon is körbejárják a falut. A lelkész szerint ez is egy módszere annak, hogy minél többen járjanak el az immár szépen felújított nagypeleskei görögkatolikus templomba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!