A nagypeleskei görögkatolikus templomba betérő hívek először az Istenszülő-ikon előtt imádkoznak a templomhajó bal felén levő feljárón
Fotó: Makkay József
Eredeti szépségében felújított templommal, messze földön híres ikonnal és számos helyi közösségi rendezvénnyel várja híveit a határ közelében fekvő Nagypeleske görögkatolikus egyházközsége. A kommunista rendszer nehéz évtizedei után ez a magyar gyülekezet is visszatérhetett régi vallásához.
2021. október 08., 09:222021. október 08., 09:22
2021. október 09., 13:172021. október 09., 13:17
Kétszáz éves felújított templomát avatta fel a Szatmár megyei Nagypeleske magyar görögkatolikus gyülekezete magyarországi és partiumi vendégek jelenlétében. A magyar határ közelében fekvő falu 747 lakójából négyszáz görögkatolikus, a két kisebb gyülekezet pedig római katolikus és református. A 2001 óta itt szolgáló ifj. Pallai Béla lelkész az új papnemzedéket képviseli, amelyik a rendszerváltás után a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán tanult, és a hatéves teológiai képzés elvégzése után hazatért szülőföldjére. A partiumi magyar görögkatolikus közösségek régóta várták magyar lelkészek kinevezését, hiszen a romániai részeken a görögkatolikus egyház kényszerű beolvasztása az ortodox egyházba a magyar gyülekezeteket még inkább megviselte.
Ifj. Pallai Béla húsz éve szolgál a nagypeleskei gyülekezetben
Fotó: Makkay József
amelyek szabadságukat csak az 1989-es rendszerváltás után nyerték vissza.
„A görögkatolikus hitre visszatérő magyar gyülekezetekben nagy volt a lelkészhiány. Édesapám nemzedékéből kevesen maradtak, a gyülekezetek fokozatosan kaphattak új lelkészt, amint a fiatalok a kelet-magyarországi teológián végeztek” – magyarázza ifj. Pallai Béla. Édesapja az utolsó idős görögkatolikus magyar lelkész, aki még ma is szolgál Szatmárnémetiben. A lelkészdinasztiából származó nagypeleskei papnak a dédnagyapja is lelkész volt, közülük többen megjárták a kommunista gulágot.
Az 1906-ban készült ikonosztáz
Fotó: Makkay József
Nagypeleske nemcsak kétszáz éves, eredeti szépségében felújított templomáról nevezetes, hanem az 1700-as évek elejéről származó Istenszülő-ikonjáról is, amelyre 2010-ben akadtak rá a templom padlásán. Hamar kiderült, mekkora érték ez a gyülekezet számára. „Amikor 1906-ban beállították az új ikonosztázt, a régi képeit eladták, hogy az árából újat készítsenek. Ez az ikon valószínűleg már annyira tönkrement, hogy nem tudták értékesíteni, ezért felkerült a padlásra. Az ikont Budapesten restaurálták, a hívek Szatmárnémetiből a vállukon hozták haza gyalog, és méltó helyre helyeztük a templomban” – magyarázza az értékes műtárgy történetét a lelkész.
Közben ráakadtak régi iratok feljegyzéseire, amelyek arról szólnak, hogy a nagypeleskei műalkotás csodatevő ikon. Ennek kivizsgálására minden imameghallgatást külön könyvben jegyeznek fel, a hívek érdekes tapasztalatai pedig gyarapodnak.
Az 1700-as évekből származó Istenszülő-ikon másolatát a Vatikánba is elvitték
Fotó: Makkay József
Legújabban a Budapesten megszervezett 52. Eucharisztikus Kongresszuson állították ki az Orcád világossága nevet viselő kiállításon, ahol egyházi ritkaságokat mutattak be a Kárpát-medencéből. A budapesti egyházi rendezvényen a faluból két autóbusznyi nagypeleskei magyar görögkatolikus is részt vett.
Ünneplő gyülekezet a kétszáz éve épült templom felújítása alkalmából tartott ünnepi szentmisén
Fotó: Makkay József
Az ikonnak is köszönhető a környék legnagyobb méretű magyar és román állami beruházása a templomfelújításba. Ifj. Pallai Béla tájékoztatása szerint a budapesti kormánytól több részletben 174 millió forintot, a román kormánytól pedig 165 ezer lejt kaptak. A három éven át tartó megfeszített munkának köszönhetően a 2018-ban elkezdődött felújítások idén fejeződtek be. Ez az egyedüli magyar görögkatolikus templom Erdélyben, amely ekkora állami támogatásból újulhatott meg. A korábban felújított nagykárolyi görögkatolikus templom európai uniós pályázati forráshoz jutott. A szintén pályázó nagypeleskei gyülekezet akkor lemondott EU-s pályázatáról a nagykárolyiak javára, akik így megkaphatták a felújításhoz szükséges teljes összeget. Ez a gesztus később számukra is meghozta a templomfelújítás lehetőségét.
Kétszáz éves felújított templomának felszentelését ünnepelte a Szatmár megyei Nagypeleske görögkatolikus közössége. A pénteki egyházi ünnepségen részt vett Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek–metropolita, és a magyar kormány képviselői is.
Nagypeleskének azonban nemcsak temploma és messze földön híres ikonja van, hanem az egyház által alapított falumúzeuma is. Ahol a látogató megismerheti a települést „hírbe hozó” A peleskei nótárius című irodalmi darab történetét, illetve Petőfi Sándor itteni látogatásának körülményeit is. A múzeum létrejöttéhez a szikrát egy 1762-ből származó pénzérme adta, amelyre a templom falainak a körülásása közben akadtak rá egy kihantolt csontváz kezében. Ekkor határozták el, összegyűjtik a falu nevezetességeit, hogy az ide látogató vendégek ízelítőt kapjanak a település múltjából.
Nagypeleske aktív gyülekezeti életéről is ismert.
A görögkatolikus közösség gyakran eljár közös kirándulásokra, elsősorban magyarországi zarándoklatokra, ahova nemcsak a görögkatolikusok, hanem a római katolikusok és a reformátusok is betársulnak. Mivel a két kisebb gyülekezetnek nincs állandó lelkipásztora a faluban – a református és a római katolikus pap kéthetente szolgál be –, a más felekezetű hívek közül többen is eljárnak a görögkatolikus templomba. A falu érdekes ökumenizmusa ez, amely erős közösséggé kovácsolta a helyi magyarságot. A járvány előtt a környékbeli fiatalság közkedvelt egyházi találkozója, a Peleskei Ifjúsági Tábor is ezt segítette.
A felújított nagypeleskei templom
Fotó: Makkay József
és a pap fia volt az első halott. A ragály annyira elhatalmasodott a településen, hogy volt olyan nap, amikor több tíz embert kellett eltemetni. Az életben maradottak elhatározták, a tragédia emlékére Szent Anna napján minden évben kimennek a temetőbe és megemlékeznek halottaikról. Mára a kolerajárványban elhunyt minden falubeli nevét előkeresték, így az évente sorra kerülő megemlékezéseken ezeket felolvassák.
Az is helyi jellegzetesség, amit a lelkipásztor honosított meg: a nagyböjti keresztút állomásait nem a templomban, hanem a faluban járják végig. „A stációkat kitesszük a házakhoz, amelyeknek a falubeliek felettébb örülnek.
– magyarázza vendéglátóm.
Külön szót érdemel, hogy másolatot készítettek az Istenszülő-ikonból, amelyre a minden decemberben megválasztott ikonőrző csapat vigyáz. A „mozgó” ikont elviszik családokhoz, ahonnan másnap visszakerül a templomba, és ilyen módon is körbejárják a falut. A lelkész szerint ez is egy módszere annak, hogy minél többen járjanak el az immár szépen felújított nagypeleskei görögkatolikus templomba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!