Megújulás lelki ébredéssel

Alig pirkadt szombaton, a szervezők már az utolsó simításokat végezték a nagyváradi várban, hogy méltó módon tudják fogadni az anyaországból, a környékről és Erdély számos részéből érkező vendégeket. A szépen felújított várat ugyan megpróbálták elrejteni a távolról érkezők szeme elől – a Ceauşescu-rendszerben tömbházakkal vették körül, és újabban a főbejárat elé ortodox katedrálist építenek –, de ez nem akadályozta meg a vendégeket, hogy szép számban és időben megérkezzenek a közös ünnepre. Arra a helyre, ahol a tatárok 1241-ben már négy templomot találtak, és le is rombolták azokat. Oda, ahol 1562-ben már zsinatot tartottak, amelyen Méliusz Ju­hász Péter, a magyarországi reformáció legeredetibb és legnagyobb vezéregyénisége is részt vett.

Megerősít minket az Úr

Igehirdetésében Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök az egységnap mottójául választott Őrizd a várat! figyelmeztetésről beszélt. Kiemelte: a hívő ember akkor ad jó választ a Náhum által közvetített felszólításra, ha megőrzi Isten parancsolatait, tanácsait, ha azt figyeli, hol mutatkozik meg az Úr kegyelme, és hogy melyik útra küldi őt, amelyet minden körülmény ellenére meg kell tartania. „A keresztyén ember egész élete őrző, odafigyelő élet, a hűség, az állhatatosság, az Istenhez fordulás élete” – figyelmeztetett a püspök, aki szerint mindig magunkhoz kell vennünk, szívünkbe kell zárnunk Isten Igéjét, nem indulhatunk el nélküle. Igehirdetésében arról is beszélt, hogy közösségi és egyéni életünkben is bebizonyosodik: ha az Úr nem épít, hiába építenek az építők. „Boldog tapasztalat ez, egyszerre támad belőle remény és türelem. Még a legzaklatottabb helyzetekben is” – mondta a püspök, hozzátéve: ha Isten őriz és épít minket, akkor van remény a jövőre nézve. Emlékeztetett, a jól megépített várak sosem az ostromlók ereje, hanem a belül támadó félelem, árulás vagy a kimerülő készletek miatt esnek el. Amikor 1660-ban Nagyvárad védőinek meg kellett adniuk magukat a töröknek, az erőd átadásáért cserébe három dolgot kértek: szabad elvonulást és azt, hogy vihessék magukkal a nyomdát, valamint a részben már kinyomtatott Bibliát. „Az életüknél is jobban ragaszkodtak Isten Igéjéhez” – mutatott rá a püspök arra figyelmeztetve, hogy Isten nem hagyta elveszni magyar református népét, sőt összegyűjtötte azt. De csak addig fog összetartozni, amíg tudja, hogy jó az Úr, erősség nyomorúság idején, és őrzi az ő igazságát, azaz őrzi a várat.

Még tart a Teremtő türelme

Az esemény házigazdájaként Csűry István királyhágómelléki református püspök köszöntőjében hangsúlyozta: annak ellenére, hogy Isten ajándékait az ember sárba taposta, a Teremtő türelme még mindig tart, és ez kitartásra bátorít. A vendéglátó arra figyelmeztetett: Isten megmentő szándékára válaszolnunk kell. Hitvallásra, hálára és tettekre kell késztetnie minket, mert kopár lélekkel, üres szívvel a pusztává silányodó világban nem lehet Édent álmodni, Isten kertjének igazi kincseit visszaszerezni.

Bara Lajos István király­há­gómelléki főgondnok szerint a mottóként választott ige a jelenlegi nehéz történelmi helyzetben is arra figyelmeztet, hogy minden keresztyénnek úgy kell állnia Istentől kapott helyén, mint őrhelyen. „Feladatunk őrt állni, figyelmeztetni, utat mutatni a családjainkban, az iskoláinkban, a munkahelyünkön, a gyülekezeteinkben, hogy a ránk bízottak el ne vesszenek” – hangsúlyozta a főgondnok.

A lelki ébredés fontosságára hívta fel a figyelmet beszédében Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, aki szerint a magyar kálvinizmus az anyanyelv több évszázados őre volt, s a református egyház a múltban és a jelenben is a magyarság megmaradását  szolgálta országhatárokon kívül és belül. Hangsúlyozta: a magyar kormánynak ezért is célja az egyházi oktatás, ezen belül különösen a református intézményrendszer fejlesztése és bővítése. Az államtitkár hozzátette: a reformáció korához hasonlóan újra meg kell erősítenünk a magyarságot megtartó pilléreket, a magyar nemzet megújulását azonban csak a lelki ébredés hozhatja el, amelyben a reformátusoknak ma is kulcsszerepet kell vállalniuk.

A reformáció vallási, politikai és társadalmi jelentőségét méltatta megszólalásában Victor Opaschi vallásügyi államtitkár is, s a jelenlevőket köszöntötték a svájci református és az ír presbiteriánus egyház képviselői is. Az ír Uel Marrs elmondta: ötszáznegyven gyülekezetük a Magyar Református Egyházhoz hasonlóan országhatá­rokon átívelő közösség, és első egyházközségüket akkor alapították, amikor 1660-ban megjelent a Váradi Biblia.

Református kavalkád a várban

Az igehirdetést és a köszöntések sorát közös úrvacsorázás zárta. Mintegy száz lelkész osztotta a kenyeret és a bort, s a több ezer résztvevő áhítattal és meghatottan vett részt a közösségerősítő alkalmon.

Ezt követően mindenki talált kedvére való programot a várban. Voltak gyermek és ifjúsági programok, hogy lefoglalják a szülőkkel, nagyszülőkkel érkező apróságokat, fiatalokat. Aki történelmi sétán akart részt venni, az megtekinthette a nagyváradi reformátusság történetét bemutató kiállítást, vagy közelebbről szemügyre vehette a gyülekezetek által hozott kopjafákat. A programban kiemelt szerepet kapott a református közösségek, intézmények és szolgálati területek bemutatkozása, így vásárral egybekötött kiállítás volt a nőszövetségek, gyermekotthonok által készített alkotásokból, finomságokból, és két helyen lehetett a Partiumban termő borokat is kóstolni. Igazi élmény volt megnézni az Adorjáni László és Fazakas Csaba által készített, többnyire a reformációhoz kapcsolódó karikatúrákat.

Nagy népszerűségnek örvendett a könyvvásár is, hiszen ilyen sok evangéliumi könyvet, kiadványt, társasjátékot ritka egy helyen látni. Sokan unokáiknak vásároltak képes Bibliát vagy bibliai társasjátékot, de lelkészek is feltöltötték vallásórás tartalékaikat igekártyákkal, igés matricákkal.

A délutáni program részeként tapsolni lehetett a bihardiószegi furulyacsoportnak, a Csillagocska Néptánccsoportnak. Igazi különleges muzsikával örvendeztették meg a hallgatóságot a szilágybagosi mandolinosok és népes közönség előtt koncertezett az Élő Kövek és az Új Szövetség keresztyén együttes is. Aki kitartott késő délutánig, az Dévai Nagy Kamilla koncertjét hallhatta, valamint a debreceni Csokonai-színház Bánk bán operakoncertjének tapsolhatott.