Szentmise. A partiumi és a nyírségi görögkatolikus világ egyik leglátogatottabb nemzeti kegyhelye ma is a máriapócsi kegytemplom
Fotó: Makkay József
Kevesen tudják, hogy a magyar határ menti partiumi sávban több magyar görögkatolikus gyülekezet is működött, ma azonban csak három helyen tartanak magyar nyelvű misét. A románok által Erdélyben teljesen kisajátított görögkatolikus egyház Kelet-Magyarországon viszont megmaradt magyarnak.
2019. május 18., 20:532019. május 18., 20:53
2019. május 19., 08:442019. május 19., 08:44
Egyháztörténészek szerint a magyarság a honfoglalás során a keleti kereszténységgel ismerkedett meg legelőször. A 10. század közepén egyes magyar főurak, vezérek – még maga Sarolt is, Géza fejedelem neje – Bizáncban keresztelkedtek meg, majd a bizánci egyház szerzetesei megkezdték őseink megtérítését. A folyamatot azonban a nyugati egyház papjai fejezték be, mert Géza fejedelem politikai okokból nyugatról kért hittérítőket, István király pedig az ország egységének érdekében kizárólag latin szertartású egyházmegyéket szervezett. Bár István a keleti rítus számára nem alapított püspökséget, ezek a keresztények zavartalanul gyakorolhatták vallásukat. A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött királyi koronázási palást a magyarországi görög apácák keze munkája.
A görögkatolikusok tehát a nyugati egyház joghatósága alá kerültek. Így a keleti szertartás végzetesnek tűnő hanyatlásnak indult. Ugyanakkor megkezdődött más keleti szertartású néptömegek beáramlása az országba. Új kolostori központok, sőt püspökségek alakultak ki. A keleti szertartású magyarok a nemzetiségi püspökök joghatósága alá kerülnek. A beköltöző nemzetiségek közül a délszlávok egy része a 17. század elején, a ruszinok a század közepén, a románok pedig a század végén egyesültek Rómával. A Szentszék számukra apostoli vikariátust, illetve egyházmegyéket szervezett. Az új korszakot a magyarországi görögkatolikus püspökök bécsi szinódusa vezette be (1773). Ez volt püspökeink egyetlen közös értekezlete az évszázadok során. A Szentszék továbbfejlesztette a hierarchiát. Megmozdultak a magyar görögkatolikusok is: a magyar liturgikus nyelv szentesítését és magyar püspökség felállítását kérték.
Máriapócs. Manapság is mintegy félmillióan keresik fel évente a könnyező Szűzanya képéről elhíresült kegyhelyet
Fotó: Makkay József
Az első világháború után a magyarországi görög katolikusokat súlyos veszteségek érték. A híveknek csak kis töredéke maradt az ország területén. Ezek két egyházi szervezetben élnek: a hajdúdorogi egyházmegyében és az 1924-ben felállított miskolci apostoli exarchátusban (helytartóság). A veszteségek ellenére a görögkatolikus magyarság páratlan fejlődést ért el. Számos új egyházközség alakult, elismerték a magyar liturgikus nyelvet, kiépültek az egyházmegyei intézmények, megjelent a zsolozsmáskönyvként is használható magyar ima- és énekeskönyv, s végül a Szentszék a hajdúdorogi püspök joghatóságát – az exarchátus önállóságának fenntartása mellett – az ország egész területére kiterjesztette.
Trianon után Romániában az 1928-as kultusztörvénnyel ismerték el külön vallásként az ortodoxot és a görögkatolikust, a második világháború után azonban a kommunista rendszer 1948. december 1-jei hatállyal felszámolta az utóbbit. A Romániához csatolt területeken akkoriban 1,3 millió görögkatolikus élt. A második bécsi döntés után a demarkációs vonalak az egyházmegyéket is szétszabdalták.
A Partium területén élő mintegy 70 ezer görögkatolikus sorsa is megpecsételődött: nem imádkozhatott tovább saját rítusa, nyelve szerint. Sőt, a románok az ortodox egyház kebelére való visszatérést szorgalmazták nemcsak a román, de a magyar görögkatolikusok esetében is. Az ortodoxok magyar nyelvhasználati területekre magyarul tudó ortodox papokat helyeztek ki, hogy ne a római katolikusok kebelezzék be a görög rítusú magyarokat, ami egyértelműen vallási alapon történő erőszakos beolvasztást jelentett.
A nagykárolyi Szent Mihály és Gábor arkangyalok görögkatolikus templom, ahol magyar nyelvű a liturgia
Fotó: Sütő Éva
Az ortodoxokhoz inkább a románajkúak csatlakoztak, annál is inkább, mivel a görögkatolikusok templomait ez a felekezet sajátította ki.
A partiumi és a nyírségi görögkatolikus világ egyik leglátogatottabb nemzeti kegyhelye a máriapócsi kegytemplom volt. A hívek az egyik legszentebb zarándokhelyként tartják számon. Manapság is mintegy félmillióan keresik fel évente a könnyező Szűzanya képéről elhíresült kegyhelyet. A nyírségi templomhoz való zarándokutakról számos történet és legenda, csoda forog közszájon. Ez a kegyhely esett legközelebb a partiumiakhoz, így nem volt templombúcsú, amelyen részt ne vettek volna.
A templom történetének bejegyzései szerint a jelenlegi kegyhely 1731–1756 között épült korai barokk stílusban. XII. Piusz pápa 1948-ban a Basilica Minor címet adományozta neki. 1991. augusztus 18-án II. János Pál pápa bizánci szertartású Szent Liturgiát végzett a templom csodatevő képe előtt magyar nyelven.
A templom melletti múzeumban olvasható ikontörténet kapcsán kiderül: valamikor a törökvilág idején a pócsi egyházközség egyik híve, Csigri (egyes helyeken Csibi) László bíró fogságából való csodálatos szabadulásáért hálából Papp Istvánnal, a helybéli áldozópap öccsével, hat magyar forintért festette meg az Istenanya képét.
Szintén az egyházközség feljegyzései között olvasható az is, hogy 1696. november 4-én a reggeli liturgián jelenlévő hívek arra lettek figyelmesek, hogy az Istenszülő mindkét szeméből áradnak a könnyek. A könnyezés kisebb szünetekkel egy egész hónapig tartott, miközben olyan hideg volt, hogy a kehelyben a bor és a víz is megfagyott. Az egyházi vizsgálat eredményeként harminchat tanú egybehangzóan esküdött a könnyezés valódisága mellett. A hírre I. Lipót császár elrendelte, hogy a könnyező ikont szállítsák Bécsbe. A kegyképnek a Szent István vértanúról elnevezett dómba történő elhelyezése napján, 1697. szeptember 11-én Savolyai Jenő herceg Zentánál döntő vereséget mért a törökökre. Lipót császár 1701-ben Pócsnak adott bullájában maga is tanúsítja: 1697-ben Európa keresztény népeit a pócsi Mária csodatevő erejébe vetett hit és ima segítette a győzelemhez. Így tehát az eredeti könnyező kegykép a bécsi dóm déli oldalhajójának márványbaldachinja alatt kapott örökre szóló elhelyezést.
Régi hálatáblácskák a csodatevő Szűzanyának a pócsi templom falain
Fotó: Sütő Éva
Az egyházközség zokon vette a könnyező Mária-kép császári városba való elszállítását nem nyugodva abba, hogy egy önkényes uralkodói intézkedés megfosztotta szeretett és tisztelt kegytárgyától. Békítésül a császári udvar az ikonról másolatokat készíttetett, amelynek egyikét a kép eredeti helyére, Máriapócsra küldte. Sem az eredeti, sem a másolatok soha többé nem könnyeztek, kivéve azt, amelyik Pócsra került. 1715. augusztus 1-jén a könnyek több órán keresztül folytak az Istenanya szeméből, amelyet ismét több százan tanúsítottak. A kegykép harmadik és egyben utolsó könnyezése 1905. december 3-án kezdődött, és az év utolsó napjáig tartott, kisebb nagyobb megszakításokkal.
A zarándokok elmondása szerint a máriapócsi ikont adományok vették körül még a múlt század derekán is. Mindezek mellett otthagyott mankók, görbe botok bizonyítják a csodába illő gyógyulásokat, de sokáig hálaékszerek is díszítették a képet. Amikor az ikonmásolatot is restaurálták, lekerültek róla a hálaajándékok, amelyek már szinte eltakarták az egész festményt. Ezen értéktárgyakat a kegyoltár mellett üvegtárolókban őrzik. Egy érmelléki keresztalj a bécsi döntés után is látta könnyezni…
Ma Partiumban csak Nagykárolyban, az érmelléki Csokalyon és Nagyváradon tartanak magyar nyelvű liturgiákat, holott a Fekete-Körös menti településeken és az Érmelléken is sok magyar görögkatolikus él, aki a magyar reformátusok szerint ruszin vagy román, de semmiképp sem magyar. A történelem furcsa fintora, hogy azzal a gesztussal, mely szerint a nagyváradi püspökség nem helyez ki minden településre magyarul tudó papot, a múlt századi ortodox eljáráshoz hasonlóan a magyar görögkatolikusok erőszakos románosítását segíti elő. Ezzel tulajdonképpen a nagyváradi egyházmegye saját magát fosztja meg híveitől. A magyar hívek, mivel felmenőik évszázadokig ezt a vallást gyakorolták, visszasorolnának az őseik által gyakorolt régi valláshoz, ha lenne magyar liturgia is. De ez senkinek nem érdeke.
Érthetetlen ez a hozzáállása a váradi egyházmegyének is, mert minden felekezet imádkozhat a maga nyelvén, csak a magyar görögkatolikusok nem. A felsorolt néhány kivétel sokak szerint csak kirakat a pénzbeli támogatások megszerzésére – összegzett számunkra egy görögkatolikus pap elhallgatva nevét és szolgálati helyét – bizonyára nem alaptalanul.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!