Szentmise. A partiumi és a nyírségi görögkatolikus világ egyik leglátogatottabb nemzeti kegyhelye ma is a máriapócsi kegytemplom
Fotó: Makkay József
Kevesen tudják, hogy a magyar határ menti partiumi sávban több magyar görögkatolikus gyülekezet is működött, ma azonban csak három helyen tartanak magyar nyelvű misét. A románok által Erdélyben teljesen kisajátított görögkatolikus egyház Kelet-Magyarországon viszont megmaradt magyarnak.
2019. május 18., 20:532019. május 18., 20:53
2019. május 19., 08:442019. május 19., 08:44
Egyháztörténészek szerint a magyarság a honfoglalás során a keleti kereszténységgel ismerkedett meg legelőször. A 10. század közepén egyes magyar főurak, vezérek – még maga Sarolt is, Géza fejedelem neje – Bizáncban keresztelkedtek meg, majd a bizánci egyház szerzetesei megkezdték őseink megtérítését. A folyamatot azonban a nyugati egyház papjai fejezték be, mert Géza fejedelem politikai okokból nyugatról kért hittérítőket, István király pedig az ország egységének érdekében kizárólag latin szertartású egyházmegyéket szervezett. Bár István a keleti rítus számára nem alapított püspökséget, ezek a keresztények zavartalanul gyakorolhatták vallásukat. A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött királyi koronázási palást a magyarországi görög apácák keze munkája.
A görögkatolikusok tehát a nyugati egyház joghatósága alá kerültek. Így a keleti szertartás végzetesnek tűnő hanyatlásnak indult. Ugyanakkor megkezdődött más keleti szertartású néptömegek beáramlása az országba. Új kolostori központok, sőt püspökségek alakultak ki. A keleti szertartású magyarok a nemzetiségi püspökök joghatósága alá kerülnek. A beköltöző nemzetiségek közül a délszlávok egy része a 17. század elején, a ruszinok a század közepén, a románok pedig a század végén egyesültek Rómával. A Szentszék számukra apostoli vikariátust, illetve egyházmegyéket szervezett. Az új korszakot a magyarországi görögkatolikus püspökök bécsi szinódusa vezette be (1773). Ez volt püspökeink egyetlen közös értekezlete az évszázadok során. A Szentszék továbbfejlesztette a hierarchiát. Megmozdultak a magyar görögkatolikusok is: a magyar liturgikus nyelv szentesítését és magyar püspökség felállítását kérték.
Máriapócs. Manapság is mintegy félmillióan keresik fel évente a könnyező Szűzanya képéről elhíresült kegyhelyet
Fotó: Makkay József
Az első világháború után a magyarországi görög katolikusokat súlyos veszteségek érték. A híveknek csak kis töredéke maradt az ország területén. Ezek két egyházi szervezetben élnek: a hajdúdorogi egyházmegyében és az 1924-ben felállított miskolci apostoli exarchátusban (helytartóság). A veszteségek ellenére a görögkatolikus magyarság páratlan fejlődést ért el. Számos új egyházközség alakult, elismerték a magyar liturgikus nyelvet, kiépültek az egyházmegyei intézmények, megjelent a zsolozsmáskönyvként is használható magyar ima- és énekeskönyv, s végül a Szentszék a hajdúdorogi püspök joghatóságát – az exarchátus önállóságának fenntartása mellett – az ország egész területére kiterjesztette.
Trianon után Romániában az 1928-as kultusztörvénnyel ismerték el külön vallásként az ortodoxot és a görögkatolikust, a második világháború után azonban a kommunista rendszer 1948. december 1-jei hatállyal felszámolta az utóbbit. A Romániához csatolt területeken akkoriban 1,3 millió görögkatolikus élt. A második bécsi döntés után a demarkációs vonalak az egyházmegyéket is szétszabdalták.
A Partium területén élő mintegy 70 ezer görögkatolikus sorsa is megpecsételődött: nem imádkozhatott tovább saját rítusa, nyelve szerint. Sőt, a románok az ortodox egyház kebelére való visszatérést szorgalmazták nemcsak a román, de a magyar görögkatolikusok esetében is. Az ortodoxok magyar nyelvhasználati területekre magyarul tudó ortodox papokat helyeztek ki, hogy ne a római katolikusok kebelezzék be a görög rítusú magyarokat, ami egyértelműen vallási alapon történő erőszakos beolvasztást jelentett.
A nagykárolyi Szent Mihály és Gábor arkangyalok görögkatolikus templom, ahol magyar nyelvű a liturgia
Fotó: Sütő Éva
Az ortodoxokhoz inkább a románajkúak csatlakoztak, annál is inkább, mivel a görögkatolikusok templomait ez a felekezet sajátította ki.
A partiumi és a nyírségi görögkatolikus világ egyik leglátogatottabb nemzeti kegyhelye a máriapócsi kegytemplom volt. A hívek az egyik legszentebb zarándokhelyként tartják számon. Manapság is mintegy félmillióan keresik fel évente a könnyező Szűzanya képéről elhíresült kegyhelyet. A nyírségi templomhoz való zarándokutakról számos történet és legenda, csoda forog közszájon. Ez a kegyhely esett legközelebb a partiumiakhoz, így nem volt templombúcsú, amelyen részt ne vettek volna.
A templom történetének bejegyzései szerint a jelenlegi kegyhely 1731–1756 között épült korai barokk stílusban. XII. Piusz pápa 1948-ban a Basilica Minor címet adományozta neki. 1991. augusztus 18-án II. János Pál pápa bizánci szertartású Szent Liturgiát végzett a templom csodatevő képe előtt magyar nyelven.
A templom melletti múzeumban olvasható ikontörténet kapcsán kiderül: valamikor a törökvilág idején a pócsi egyházközség egyik híve, Csigri (egyes helyeken Csibi) László bíró fogságából való csodálatos szabadulásáért hálából Papp Istvánnal, a helybéli áldozópap öccsével, hat magyar forintért festette meg az Istenanya képét.
Szintén az egyházközség feljegyzései között olvasható az is, hogy 1696. november 4-én a reggeli liturgián jelenlévő hívek arra lettek figyelmesek, hogy az Istenszülő mindkét szeméből áradnak a könnyek. A könnyezés kisebb szünetekkel egy egész hónapig tartott, miközben olyan hideg volt, hogy a kehelyben a bor és a víz is megfagyott. Az egyházi vizsgálat eredményeként harminchat tanú egybehangzóan esküdött a könnyezés valódisága mellett. A hírre I. Lipót császár elrendelte, hogy a könnyező ikont szállítsák Bécsbe. A kegyképnek a Szent István vértanúról elnevezett dómba történő elhelyezése napján, 1697. szeptember 11-én Savolyai Jenő herceg Zentánál döntő vereséget mért a törökökre. Lipót császár 1701-ben Pócsnak adott bullájában maga is tanúsítja: 1697-ben Európa keresztény népeit a pócsi Mária csodatevő erejébe vetett hit és ima segítette a győzelemhez. Így tehát az eredeti könnyező kegykép a bécsi dóm déli oldalhajójának márványbaldachinja alatt kapott örökre szóló elhelyezést.
Régi hálatáblácskák a csodatevő Szűzanyának a pócsi templom falain
Fotó: Sütő Éva
Az egyházközség zokon vette a könnyező Mária-kép császári városba való elszállítását nem nyugodva abba, hogy egy önkényes uralkodói intézkedés megfosztotta szeretett és tisztelt kegytárgyától. Békítésül a császári udvar az ikonról másolatokat készíttetett, amelynek egyikét a kép eredeti helyére, Máriapócsra küldte. Sem az eredeti, sem a másolatok soha többé nem könnyeztek, kivéve azt, amelyik Pócsra került. 1715. augusztus 1-jén a könnyek több órán keresztül folytak az Istenanya szeméből, amelyet ismét több százan tanúsítottak. A kegykép harmadik és egyben utolsó könnyezése 1905. december 3-án kezdődött, és az év utolsó napjáig tartott, kisebb nagyobb megszakításokkal.
A zarándokok elmondása szerint a máriapócsi ikont adományok vették körül még a múlt század derekán is. Mindezek mellett otthagyott mankók, görbe botok bizonyítják a csodába illő gyógyulásokat, de sokáig hálaékszerek is díszítették a képet. Amikor az ikonmásolatot is restaurálták, lekerültek róla a hálaajándékok, amelyek már szinte eltakarták az egész festményt. Ezen értéktárgyakat a kegyoltár mellett üvegtárolókban őrzik. Egy érmelléki keresztalj a bécsi döntés után is látta könnyezni…
Ma Partiumban csak Nagykárolyban, az érmelléki Csokalyon és Nagyváradon tartanak magyar nyelvű liturgiákat, holott a Fekete-Körös menti településeken és az Érmelléken is sok magyar görögkatolikus él, aki a magyar reformátusok szerint ruszin vagy román, de semmiképp sem magyar. A történelem furcsa fintora, hogy azzal a gesztussal, mely szerint a nagyváradi püspökség nem helyez ki minden településre magyarul tudó papot, a múlt századi ortodox eljáráshoz hasonlóan a magyar görögkatolikusok erőszakos románosítását segíti elő. Ezzel tulajdonképpen a nagyváradi egyházmegye saját magát fosztja meg híveitől. A magyar hívek, mivel felmenőik évszázadokig ezt a vallást gyakorolták, visszasorolnának az őseik által gyakorolt régi valláshoz, ha lenne magyar liturgia is. De ez senkinek nem érdeke.
Érthetetlen ez a hozzáállása a váradi egyházmegyének is, mert minden felekezet imádkozhat a maga nyelvén, csak a magyar görögkatolikusok nem. A felsorolt néhány kivétel sokak szerint csak kirakat a pénzbeli támogatások megszerzésére – összegzett számunkra egy görögkatolikus pap elhallgatva nevét és szolgálati helyét – bizonyára nem alaptalanul.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!