Több évtizedes hagyomány Csíkszeredában. A székely városban ezrek szenteltetik meg az ételt a római katolikus papokkal
Fotó: Veres Nándor
Húsvétvasárnap reggel Csíkszeredában tartják a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését, ahol több ezren gyűlnek össze a Szabadság téren. Rendezett sorokban várják, hogy a római katolikus papok a díszes terítőkkel letakart kosarak eledelét megszenteljék. Az ünnepek ünnepére, húsvétra készülődve Darvas-Kozma József csíkszeredai plébánossal elevenítjük fel az esemény főbb mozzanatait.
2018. március 30., 08:322018. március 30., 08:32
2018. március 30., 08:382018. március 30., 08:38
„Húsvét az ünnepek ünnepe, a család, a közösség, az egyház nagy ünnepe” – fogalmazott lapunknak Darvas-Kozma József pápai káplán, címzetes esperes, a csíkszeredai Szent Kereszt plébánia plébánosa, akivel az ünnep üzenetéről, az ezt megelőző böjtről és a húsvétvasárnapi ételszentelésről beszélgettünk.
Már az ószövetségi időkben is megvoltak az étkezési szabályok, a bárányt keserű salátával és kovásztalan kenyérrel fogyasztották. Az egyház, az újszövetségi Isten népe folytonossága az Ószövetségnek, mert Krisztusban teljesedtek be az ígéretek. Az egyház kezdetben átvette az ószövetségi liturgiát, így az utolsó vacsorán is a szertartás majdnem úgy zajlott, mint egy zsidó peszáh elfogyasztásakor. „A csodás kenyérszaporítás után az Úr megígérte, hogy örökké maradandó eledelt, azaz önmagát adja nekünk, az ő testét és vérét. Ez megtörtént az utolsó vacsorán: kenyérben és borban, szentségi módon adja önmagát nekünk. Ez volt az első szentmise. Elrendelte, hogy ezt cselekedjük az ő emlékezetére, ezért a misén úgy vagyunk jelen, mint az utolsó vacsorán vagy éppen a Golgotán.
– magyarázza a plébános az eukarisztia és az úrvacsora közös történetét.
Ételszentelés Csíkszereda központjában. A hagyományt a katolikus egyház a hetedik századig vezeti vissza
Fotó: Szigeti Vajk István
Az ételszentelést Darvas-Kozma József visszavezeti a hetedik századra, amikor a böjt végén megáldatták az eledeleket, hogy az embereket mértékletességre neveljék. Ez mai napig él a Székelyföldön. A középkori böjt szigorú szabályokat írt elő, ezen a második vatikáni zsinat enyhített. A nagyböjt azzal kezdődött, hogy az edényeket kifőzték lúgban. Volt, ahol különválasztották az évközi időszakban használt edényeket a nagyböjti időszakban használtaktól, hogy a cserépedények falába szívódott zsiradék se kerüljön bele a böjtös ételekbe. A csíkszeredai plébános felelevenítette, hogy annak idején édesanyja is egyszerű böjtös ételeket készített ebben az időszakban: aszalt szilvát, kukoricát, hagymás pityókát, túrós puliszkát vagy sülthagymát. A böjtös ételek között fejedelmi édességnek számított a mákos lőnye és a lapótya: a kályha tetején kilapítva sütötték a tésztát, cukros vízbe mártották, mákba forgatták, és egymásra rakták.
„Én különböző böjti gyakorlatokat végeztem. Mostanában nem, mert az orvos nem ajánlja, de volt idő, hogy tizennégy napos böjtöt is tartottam, keserű teát ittam, naponta háromszor étkeztem: egy pálinkás pohárnyi búzát és rizst főztem meg, az volt a reggelim, ebédem és vacsorám. Megfigyeltem magamon, hogy milyen változáson esek át: fizikai, lelki és szellemi tisztulás megy végbe ilyenkor az emberben. A kezdeti szerzetesek, remeteközösségek már a negyedik században kemény böjtöket tartottak. A pálos rend történetét tanulmányozva tudom, hogy náluk, az évközi időben is egy héten egyszer, esetleg kétszer volt húseledel, máskor böjtös ételeket fogyasztottak” – fogalmaz vendéglátóm, aki szerint a böjt megtartásában a negyedik napig nehéz, ezután teljesen felszabadul az ember. Az ételek illata nem befolyásolja, és ezáltal szabad lesz.
„A tizennégy napos böjt alatt is végeztem feladataimat, igaz, tizenegy kilót fogytam. Eredménye is volt, mert szellemileg, lelkileg, testileg megújultam. Ekkor értettem meg, hogy a remetéket, szerzeteseket miért keresték fel hajdanán az előkelő emberek, királyok, pápák, püspökök vagy nemes emberek tanácsot kérni. A böjti időszak után olyan világos látásra tettek szert, amit a nem böjtölő ember nem tapasztalhat meg” – fogalmaz Darvas-Kozma.
A második vatikáni zsinat után hamvazószerda és nagypéntek a szigorú böjti nap, a hívek nem fogyasztanak húst. Ez alól fel a gyerekek, a várandós és szoptatós édesanyák, a nehéz munkát végzők, az utazók és a hatvan év fölötti emberek vannak felmentve. A plébános szerint a böjt nem fogyókúra, hanem Jézus iránti szeretetünket fejezzük ki. Böjtünket, önmegtagadásunkat, imánkat, jócselekedetünket ennek kell áthatnia.
Több ezres tömeg a Szabadság téren: a rendezett és fegyelmezett sorok még a román sajtót is meglepik
Fotó: Gegő Imre
A böjt végén és a húsvéti örömünnep kezdetén húsvétvasárnap reggel az emberek megszenteltetik az ételeket. Előtte gyónnak, lelkileg is megtisztulnak, utána áldoznak és a mise végén a pap megszenteli a kosárban levő eledeleket. Szentmise után ezt fogyasztja el a család. Csíkszeredában reggel nyolc órától a Szabadság téren külön tartják az ételszentelést. „A nyolcvanas évek elején – még segédlelkész koromban – korán reggel, az első mise után a templom melletti járdán, valamint a főutcán és a mellékutcákban álltak az emberek, kettes sorokban, úgy mentünk végig megszentelni az ételeket. A nyolcvanas évek második felétől a hatalom ezt már nem engedélyezte, így a Szent Kereszt-templom cintermében, valamint a megépített deszkatemplomban és körülötte kellett a kosarak tömkelegében járkálni és megáldani. 2001-ben, amikor a Szakszervezetek Művelődési Házában tartottuk az ünnepi szentmisénket, vasárnap reggel már a főtéren zajlott az ételszentelés. Ez olyan jól sikerült, hogy a következőkben már nem a délelőtti misék végén végeztük el a szentelést, hanem külön” – magyarázza az országos hírnevet szerzett csíkszeredai esemény történetét a plébános.
A hívek az előttük álló kosarakkal készülnek az eseményre. Nyolc, kilenc pap megy végig a sorok között, és szenteltvízzel meghinti a kosarak tartalmát. „Örvendek, hogy ebből egy ökumenikus igeliturgia lett, hiszen protestáns testvéreink is elhozzák az ételeiket, megáldatják, együtt imádkozunk. A végén a közösség együtt elénekli nemzeti imádságunkat és a székely himnuszt, és egy húsvéti ének alatt szétrebbennek a hívek” – meséli a plébános. Az esperes szerint mintegy hétezer ember vesz részt az eseményen: egy légi felvétel alapján számolták meg, hogy huszonkét tömött sorban álltak az emberek kosaraikkal, soronként mintegy 350 lélek.
A csíkszeredai Szabadság tér minden évben megtelik: sokan székelyruhát öltenek magukra, és nemcsak a felnőttek, hanem a gyerekek is részt vesznek az eseményen, a kislányoknak külön kosaruk van. Hozzájuk külön szólnak a papok, megdicsérik őket, hisz ők azok, akik az eljövendő évtizedek ételszenteléseinél fognak fontos szerepet betölteni.
Darvas-Kozma József szerint az esemény hitvallás is: hiszünk Jézus Krisztusban, hisszük, hogy megváltott bennünket, de ugyanakkor a testvéri kapcsolatok, barátságok, a felekezeti hovatartozás fölötti keresztény kapcsolatok ápolása is egyben.
Ez is jól mutatja, húsvét az ünnepek ünnepe: a család, a közösség, az egyház ünnepe. Megtartó ereje van, mert itt a hitnek és a szeretetnek a forrása maga Jézus. És megtapasztaljuk azt is, hogy ott ahol ketten vagy hárman összejönnek az ő nevében, ő is jelen van.”
Csató Adél Éva csíkszeredai édesanya szerint húsvéti ételszenteléskor az otthonról hozott és ápolt hagyományaikat szeretnék továbbvinni és átadni gyermekeik számára. Ezzel a hagyománnyal a családi összejövetelek és találkozások fontosságára is hangsúlyt fektetnek. „Húsvét reggelén a család összes tagja részt vesz a reggeli ételszentelésen, majd a megszentelt kenyeret, tojást, sonkát, kalácsot gyermekeinkkel, testvéreinkkel, szüleinkkel közösen elfogyasztjuk. Ha befogadjuk lelkünkbe az ilyen nagy eseményeket és ezeket évről évre elmélyítjük, akkor sokkal intenzívebb kapcsolatba kerülünk mind a keresztény ünnepekkel, mint a család összetartó erejével” – fogalmazott lapunknak a csíkszeredai édesanya.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!