A messze földön híres középkori templom Re városában, Észak-Olaszországban
Fotó: Csermák Judit
Budapesten a krisztinavárosi Havas Boldogasszony templomának főoltárán értékes kegykép látható. Története a távoli múltba nyúlik vissza, s élénken bizonyítja a középkorban összefonódó egyházi szálakat. Szűz Mária festményét zarándok hozta Olaszországból. A kegyhely kedvelt a házasságkötésekre: a szentkép alatt mondta ki a boldogító igent gróf Széchenyi István és Semmelweis Ignác is.
2019. április 10., 14:292019. április 10., 14:29
2019. április 10., 14:332019. április 10., 14:33
Minden kor emberének és minden vallásnak megvolt a saját halotti, kegyeleti, zarándoklati szokása és jellegzetessége. Manapság a temetőkben halottak napján szinte mozdulni sem lehet, a sírokon friss virágok virítanak, mécsesek lángja lobog. A húsvét előtti böjti időben is magába száll a lélek, többen útnak indulnak szent helyek felé. A keresztény középkorban több út vezetett kiemelt hitbéli központokba, a Santiago de Compostelát, a Szent Jakab apostol sírjához vivőt ma is sokan végigjárják.
A kereszténység évezredeiben kialakult Szűzanya-tisztelet Európa számos pontján a Mária-kegyhelyek egyház általi elismeréséhez vezetett. Ilyen zarándokhely Észak-Itáliában a mesés Vigazzo-völgyben fekvő Re falucska. Közel fekszik a Lago di Maggioréhoz, mindössze 767 lakossal bújik meg a magas hegyek között. A kéményseprők és kandallóépítők hazája volt egykor. Innen rajzottak szét, elterjesztve Madonnájuk tiszteletét. A falu templomában Mária-kegyképet őriznek, amelynek másolata megtalálható a budai Havas Boldogasszonyról elnevezett plébániatemplomban, Krisztinavárosban.
„Tudunk e kapcsolatról – mondta el érdeklődésünkre a templomigazgató. – A közép-kelet-európai területeken is elterjedt a Vérehulló Szűzanya tisztelete. Az olaszokon kívül sok svájci látogat el ide, osztrákok és németek is szép számmal érkeznek. A Mária-kegyhelyek azért is váltak népszerűekké, mert akik nem tudtak eljutni a vágyott Szentföldre, ezeket keresték fel. A zarándokok közül sokan jönnek az egyházi ünnepekre is. Krisztus feltámadásának ünnepén, húsvétkor is sokan vagyunk. Észak-Olaszországban a templomtól a temetőig együtt mennek a hívek a halottak napján. Másnap sok-sok misét mondatnak a megholt hívekért” – fogalmaz az olasz kegyhely papja.
Mitől lett zarándokhely Re temploma? A történet 1494-re nyúlik vissza. A falucska főterén férfiak szerencsejátékot játszottak. A vesztes, akinek neve is ismert – Giovanni Zucono – dühében kővel dobta meg a falu kápolnájának falán lévő, a Szűzanyát gyermekével ábrázoló freskót. Másnap döbbenten vették észre, hogy
Az eredeti, könnyező Madonna-festmény Rében
Fotó: Csermák Judit
Az eseteket az egyházi hatóságok kivizsgálták, és jegyzőkönyvbe foglalták. A vért felitató szövetdarabot a kegykép hátoldalánál kialakított ereklyetartóban őrzik. A kápolnát egyre bővítették, oly módon, hogy a freskó a főoltáron kaphasson helyet, s 1958-ra már hatalmas bazilika várta a híveket.
A kegykép másolata Krisztinavárosba is eljutott. A török kiűzése után az újra benépesülő budai vár lakosságát pestis tizedelte meg. Ekkor fogadta meg a módos, Re vidékéről származó kéményseprő mester, Franczin Péter Pál, hogyha családja megmenekül a vésztől, elzarándokol ősei földjére, s a kegykép másolatát elhozza Budára. A tisztes távolságot a hagyomány szerint gyalog tette meg, vélhetően nem ott festetett képet, hanem egy rézkarcot hozott magával, amiről a másolat készült.
Egy évvel később csodás esemény történt, amelyet Antonio Bonfini, itáliai származású humanista tudós is lejegyzett. A budai lakosok 1495 decemberében a felhőkön, karján gyermekével előtűnő Szűzanyát láthattak. A jelenés hosszú ideig tartott. A fakápolna – amit neveztek kéményseprő- és vérkápolnának is – a várbéli lőportorony felrobbanása miatt 1723-ban leégett, a festmény azonban csodás módon megmenekült. Az 1726-ban épített új templom főoltárán helyezték el.
1751-ben maga Mária Terézia is aranyat ajándékozott, mivel szerencsésen hazaért Budáról. Érdekesen kapcsolódik össze ez esetben a népi hiedelem a kéményseprő szerencsét hozó volta – hiszen ekkor még él a kéményseprő-kápolna elnevezés – és a Szűz Mária kegyelemközvetítő erejébe vetett hit.
Az 1795–1797-es években szükségessé vált Isten házának bővítése. Az 1940-as évek elején újabb nagyobbítás történt, ekkor technikai bravúrral két kereszthajót beékelve a szentély falait odébb tolták. A Vérehulló Madonna festmény ma is a főoltár dísze.
A budapesti Krisztinavárosban fellelhető Szűzanya-másolat
Fotó: Csermák Judit
A kéményseprők szerencsét hoznak – tartja a néphagyomány. Így a kéményseprő-kápolna helyett épült templomban sokan mondták ki a boldogító igent. Többek között főnemesi esküvőt is tartottak. Széchenyi István gróf, a „legnagyobb magyar” Seilern Crescentia grófnővel 1836 februárjában kötött házasságot, amelynek emlékét a templom falán elhelyezett emléktábla is őrzi. Semmelweis Ignác, az „anyák megmentője” 21 évvel később lépett frigyre választottjával. 1865 szeptemberében Liszt Ferenc, világhírű zeneszerzőnk is fohászkodott a Madonna kép előtt.
A magyar történelem viharai is érintették az épületet. Az 1848-as szabadságharcban a budai vár elfoglalása során falai megsérültek. A Tanácsköztársaság napjaiban a hívek a toronyra – bár tiltották – nemzeti színű zászlót tűztek ki, a vörös zászlót pedig a templom előtt elégették. Megtorlásként a vörös katonák Úrnapján az ünneplő tömegbe lőttek, a sortőznek áldozatai is voltak.
A kegyképről több másolat is készült. A pesti ferences templom baloldali első mellékoltárán lévőhöz magam is elmentem. (Magyarországon több is található, például Budakeszin, Makkosmárián, Görcsönyben, Szegeden.) A képek különböznek egymástól, mivel a másolatokat a megalkotásuk korának megfelelő stílusban festették meg, módosítva az eredeti ábrázolást. Az itáliai freskó bizánci stílusjegyeket mutat. Az ilyen ábrázolás a 14. században terjedt el Itáliában a sokáig dúló pestisjárványok elleni oltalomként. A gazdagon díszített kék palástban ábrázolt Szűzanyát fején glóriával, jobb kezében a hit-remény-szeretet három szál rózsájával láthatjuk.
Csak remélni tudjuk, hogy mint minden zarándoklat, ez a belső vándorlás is érzékenyebbé, ugyanakkor erősebbé tesz.
Csermák Judit
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!