
Isten nemzetsége vagyunk feliratú plakátok és az 500-as szám fogadta az elmúlt hétvégén Marosvásárhelyen a nyolcadik alkalommal megszervezett Égjen a láng! ifjúsági keresztyén zenefesztivál résztvevőit. Az Erdélyi Református Egyházkerület ezzel indította útjára a reformációi emlékévet.
2017. január 21., 15:132017. január 21., 15:13
Megható és felemelő érzés volt látni, ahogy fiatalok és idősebbek özönlenek a marosvásárhelyi Kultúrpalota felé az Égjen a láng! fesztivál első napján. A zsúfolásig megtöltött cifra palotában sokan ismerősként, barátokként köszöntötték egymást. Nemcsak a megyéből, hanem Erdély több szegletéből érkeztek zömében fiatalok együtt ünnepelni a reformáció emlékévének megnyitóját, együtt énekelni és imádkozni.
Két nagy erőforrás: zene és evangélium
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke köszöntőbeszédében kiemelte a zene fontosságát az evangélium hirdetésében. „A német protestáns egyház volt lelkészi elnöke a tavaly azt mondta, hogy a zene a reformáció korának a szívverése volt. Megindult a nagy zenei alkotófolyamat, az a kulturális robbanás, amely sok zeneszerző munkájával gazdagította a világot. Schütz, Bach, Mendelssohn, Brahms a reformáció nélkül nem lennének azok, akik. És ott van Luther, aki az egyházi éneklésben is maradandót alkotott. A zene és az evangélium, a két nagy szellemi erőforrás, a kezdetek óta összekapcsolódott a kereszténység történetével. A zenét a reformátorok a Szentlélek eszközének tekintették. Minden gyermeknek ajánlott valamilyen hangszeren játszani. A gyermekeknek énekelniük kell, s a zenét a többi tárggyal, a matematikával együtt kell elsajátítani. A hittan oktatásának is kiváló eszköze a zene és az ének. Dallam kíséretében sokkal könnyebb elsajátítani a szöveget. Ma az ifjúság megszólítása érdekében egyre inkább használatosabbak a divatos könnyűzenei stílusban írt énekek” – fogalmazott az egyházi vezető, aki arra is kitért, hogy a templomi istentiszteleteken az evangélium hirdetésének és a zsoltárok éneklésének a legfontosabb helyet kell kapniuk. „Visszatekintve a reformáció 500 évére – különösen a nagy megpróbáltatások és a nagy megújulások idejére – megállapíthatjuk, hogy énekek és imádságok formájában ekkor születtek a legszebb »igazgyöngyök«. Ehhez az örökséghez minden nemzedék hozzátehet, szelíden és alázattal. Bízunk abban, hogy ami most a szívükben van, s fiatalos lendülettel kitörni vágyik, egyszer letisztult formában beköltözik templomainkba is, és a következő nemzedékeket gazdagítja” – mondta Kató Béla.
Lelkipásztorok vallomásai
Az emlékév megnyitóján a szervezők által felkért lelkipásztorok a megújulásról vallottak. Lőrincz János marosi esperes számára a megújulás helyreállt kapcsolatot jelent, amiben őszinte, elfogadó szeretet van mind Istennel, mind az emberekkel. A marosvásárhelyi beosztott lelkész, Les Júlia így vall: „a megújulás számomra azt jelenti, hogy kiseperek az életemből minden felesleges lim-lomot, ami felemészti az időmet, a testi-lelki energiámat. A hétköznapokba belefeledkezett tekintetemet felemelem az ég felé és engedem, hogy az Úr új lendülettel régi-új utakra vezessen”.
A világosság fiai vagyunk
A szombati koncertsorozatot a szászcsávási vegyes kar nyitotta meg, majd az igazi fesztiválhangulatot a Gordonka fellépése biztosította. A marosvásárhelyi Szabadság utcai református gyülekezet együttese megzenésített verseket és Dénes Előd lelkész által írt dalokat adott elő. Sokan velük együtt énekelték a Heidelbergi Káté születésének 450. évfordulójára írt dalukat, amely az első kátékérdést dolgozta fel, s refrénje így hangzik: Én benne hiszek, Övé vagyok, Mind testestől, lelkestől, akár élek, akár halok. Én benne hiszek, Ő váltott meg, pokoltól-haláltól drága vérével. Én benne hiszek, megszabadít, Sátán hatalmától, igen megszabadít.
A közös éneklés után Bartos Károly, az Erdélyi Református Egyházkerület ifjúsági előadója áhítatában arra figyelmeztette a jelenlevőket, hogy mindnyájan a világosság fiai vagyunk, s a Krisztustól kapott lángnak kell égnie szívünkben, ezt kell továbbsugároznunk környezetünkben. „A modern kor embere nem tudja, honnan érkezett, és hova tart. De nekünk Jézus azt mondta, hogy már anyánk méhében ismert, s velünk van minden napon. Mi Istentől érkeztünk, és oda fogunk visszamenni életünk végén. Amíg azonban itt élünk, világítanunk kell családunkban, közösségeinkben, Krisztus világosságát és szeretetét kell átadnunk. A mi küldetésünk az, hogy a világ világossága, a föld sója, a hegyen épített város legyünk, élhetőbbé tegyük családunkat, környezetünket” – fogalmazott a lelkész, aki gyertyákat gyújtott a színpadon, s középre állva szemléltette: aki Krisztus fényében jár, beragyogja a fény, s majd az Atya előtt úgy állhat meg, hogy földi árnyéka nem lesz vele.
Parázsfészek: a meghitt, családias hangulat
A megújulás mottójával szervezett idei fesztiválon már nemcsak a Kultúrpalota nagytermében, hanem kistermében is várták az érdeklődőket: itt rendezték be a Parázsfészket. A szervezők kávéházi hangulatot teremtve az alternatív zenét játszó együtteseket hívták meg. Fülöp Csongor – aki a Worship csoporttal és a Póra Zoli Praise Projecttel mindkét nap zenélt a Parázsfészekben – arról mesélt, hogy meghitt családias hangulat fogadta, sokan beültek a koncertekre, együtt énekeltek, beszélgettek az előadókkal. A hagyományos koncertek mellett áhítatokat tartottak, és személyes bizonyságtételek is elhangzottak.
Útravaló az új esztendőre
Az Égjen a láng! fesztivál ötletgazdája, szervezője Sütő Alpár szerint a rendezvény elsődleges célja volt lehetőséget biztosítani a keresztyén zenekarok fellépésére, bemutatkozására. Ugyanakkor fontosnak tartották, hogy az emberek év elején útravalót is kapjanak az újévre. Azt akarták, hogy a kétnapossá nőtt fesztivál a fiatalok minőségi rendezvénye legyen, inkább az ő szájuk íze szerint formálva, hogy közelebb kerüljenek Istenhez. Idén a Maros megyei gyülekezetek is bekapcsolódtak a szervezésbe: szombaton a Küküllői Egyházmegye – köztük a 200 lelket számláló gegesi gyülekezet – 3000 fánkkal kínálta meg a jelenlevőket. Vasárnap este a Görgényi Egyházmegye öt gyülekezetének asszonyai kaláccsal kedveskedtek a fesztivál résztvevőinek.
A kétnapos fesztiválon sok ige, jó tanács és szívünkbe rejthető üzenet hangzott el. Talán elegendő, ha megjegyezzük Jakab István maros-mezőségi esperes szavait, aki szerint az Égjen a láng! mottója is lehetne az idei reformációi emlékév rendezvénysorozatának. Égjen a Jézus Krisztusba vetett hitnek a lángja, égjen a reformáció lángja minden korosztály szívében.
Rendezvénysorozatokkal ünnepelnek
A magyar református egyház a reformáció 500 évére emlékezve tavaly létrehozta a reformacio. ma honlapot, amelyre folyamatosan töltik fel a legfontosabb eseményeket. Rá lehet keresni az erdélyi és partiumi ünnepségekre, de a magyarországi, felvidéki és kárpátaljai gyülekezetek rendezvényei is ott sorakoznak. Az Erdélyi Református Egyházkerület programjairól Ballai Zoltán egyházkerületi előadó-tanácsos lapunknak elmondta: kiemelt eseménynek számít az ünnepi közgyűlés, a nyár folyamán tartandó jubileumi lelkészszentelés, illetve a lelkészi eskük ünnepélyes megerősítése, szeptemberben pedig Kolozsváron átadják a felújított Protestáns Teológiai Intézet, valamint további öt tanintézet korszerűsített épületét. Az emlékév keretében a kincses városban avatják fel Szász Domokos püspök szobrát, a Bocskai téri Erdélyi Református Múzeumban pedig a reformációról szóló kiállítást lehet majd megtekinteni. Ezen kívül közös ünnepi zsinatra készül a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház, valamint az Erdélyi és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. „Folyamatosan születnek ötletek: biztosan lesznek a reformáció témája köré épülő vetélkedők, koncert- és tárlatsorozatok, zarándokutak. Szeretnénk erősíteni a testvérgyülekezeti kapcsolatokat is” – magyarázta az előadó-tanácsos.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek mind a kilenc egyházmegyéje külön is szervez megemlékezéseket. Többségükben a reformációhoz kötődő egy-egy történelmi személyiség előtt tisztelegnek: a nagykárolyiak Károli Gáspár bibliafordítóra, az erdődiek a reformációt először elfogadó és felpártoló főúrra, Drágffy Gáspárra emlékeznek, és emlékhetet tartanak Kölcsey Ferenc tiszteletére is. Kiemelt rendezvény lesz a magyar református egység napja, amelyet 2017-ben Nagyváradon ünnepelnek meg. A rendezvényt 2009 óta minden évben a május 20-hoz legközelebb eső vasárnap tartják, egy nappal korábban, szombaton pedig az Egység Fesztivált rendezik meg. Ezúttal Nagyvárad felújított várában kerül sor a kétnapos rendezvényre, amelyre az egész Kárpát-medencéből mintegy tízezer résztvevőt várnak.
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
szóljon hozzá!