
Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke a Sass Kálmán-szobor avatóján
Fotó: Sütő Éva
2017. november 28., 09:502017. november 28., 09:50
2017. november 28., 09:562017. november 28., 09:56
Történelmi helyszínen, történelmi momentumnak lehettek részesei vasárnap délelőtt az érmellékiek és a Magyarországról érkező vendégek. A rendhagyó eseménnyel régóta adósa az utókor a település egyik leghíresebb személyiségének. A reformáció 500 éves jubileuma részeként felavatták Sass Kálmán 1956-os mártír lelkész mellszobrát, amelyet az istentisztelet után lepleztek le az évszázados fák és a sokat látott templomfalak tövében. Ezek ugyanis hatvan esztendővel ezelőtt tanúi voltak a lelkészcsalád életre-halálra szóló kálváriájának.
A húsz évig Érmihályfalván szolgáló lelkipásztort, a kommunista rendszert aláaknázó és egyéb főbenjáró bűnökért 1958 decemberében végeztette ki többedmagával a román karhatalom. Amint arról már korábbi írásunkban beszámoltunk, rehabilitációja a mai napig nem történt meg. A család ez ügyben, valamint javaik visszaszolgáltatásának és a meghurcolt családtagok morális és anyagi kárpótlásának ügyében már a huszonharmadik pert folytatja a román állammal szemben.
A templomi szertartáson Dénes István Lukács lelkipásztor, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora hirdette az igét párhuzamot vonva Dániel próféta Istenhez és népéhez való hűsége, valamint a mindenkori hatalom üldözöttjei, meg nem alkuvói és állhatatosai között. Az igehirdető utalt a mártírhalált halt lelkészre, aki Isten elhívottjaként állt helyt olyan időkben, amikor ez halálos bűnnek számított a hatalom szemében.
A szószéki szolgálat után a Mártírok százada című 2016-ban megjelent kötetet mutatták be, amely olyan magyar református lelkészekről szól, akik a múlt században –különösképpen az 1956-os események következtében –szenvedtek vértanúságot a Kárpát-medence területén. A kötetet Bereczki András nyugalmazott paptamási lelkipásztor állította össze és ismertette a hallgatósággal.
A műalkotás a templom mellett kialakított sétányon kapott helyet, ahonnan az egykori lelkész vasárnapról vasárnapra „szemmel tarthatja”gyülekezetét. A szobor létrejöttének előzményeihez tartozik, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából Érmihályfalván járt Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, aki ígéretet tett a helyi református közösségnek egy Sass-szobor kivitelezési költségeinek támogatására. Az ígéretet tett követte, így idén a Lakiteleki Népfőiskola Alapítványon keresztül, illetve az Országgyűlés támogatásával méltó helyre került a mártír lelkész bronzba öntött mellszobra, amely Lantos Györgyi csongrádi szobrászművész munkája.
Az eseményen jelen voltak a Sass család tagjai is. A büsztöt Lezsák Sándor és dr. Sass Huba, a mártír lelkész fia leplezte le. Az Országgyűlés alelnöke ünnepi beszédében Sass Kálmán életútját, a család meghurcolását, a hosszú és eredménytelen pereskedéseket elevenítette fel, ugyanakkor elmondta, Magyarországon is vannak még olyan áldozatok, akiknek mind a mai napig nem szolgáltatott elégtételt az utókor.
Több illusztris vendég mellett magánemberként, illetve a Sass család hozzátartozójaként jelen volt Fazekas Sándor magyar földművelésügyi miniszter is. Az eseményen több százan vettek részt. Koszorút helyeztek el a családtagok, többek közt, valamint az egyházközség.
A zömében RMDSZ-es elöljáróság, amely 2013-ban az érmelléki csoport főtéri emlékkövén nem tüntette fel a lelkész nevét, a Sass család kérésére nem képviseltetheti magát a mártír nevével fémjelzett eseményeken.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Nicu Ștefănuță független európai parlamenti képviselő azt kéri a magyar kormánytól, folytassa a külhoni magyarok kulturális támogatását. Interjúnkban nyilatkozik pártalapítási szándékáról, a fiatalok uniós gondjairól, a kisebbségi jogok védelméről.
Bánsági vonatkozása is van a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt által a Szász-Anhalt tartományban vasárnap elért választási sikernek.
Egy erdélyi településen nem elégedtek meg annyival a napelemesek, hogy csak a hálózatot vagy egymást szidják, ha a déli csúcsban sorra leálltak az inverterek: ehelyett megvalósították az ország első bejegyzett energiaközösségét.
Szeptember első hetében jórészt napos, késő nyárias időre számíthatunk Erdélyben. A HungaroMet előrejelzése szerint a hét közepén még 26–27 Celsius-fok körül alakulnak a nappali csúcsértékek, szombattól azonban ismét erőteljes felmelegedés kezdődik.
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
szóljon hozzá!