A nagyfokú szennyezés veszélyt jelent az élővilágra, a táplálékláncon keresztül pedig az emberi egészségre is
Fotó: Pixabay.com
Hétköznapivá vált a környezetvédő aktivisták, szervezetek rendszeres felhívása a szemetek felelőtlen szétszórása ellen. Lassan legyintünk is a zöldek mindennapos kérelmei felett, pedig a műanyagot és vegyszert evett tonhal idővel az asztalunkra kerül.
2018. augusztus 17., 20:262018. augusztus 17., 20:26
2018. augusztus 17., 20:332018. augusztus 17., 20:33
A környezetvédők gyakori felhívásait sokan mindössze egynek tekintik a számos nézőpont közül, a temérdek mennyiségű, gondatlanul elszórt hulladék következményei viszont sokszor visszafordíthatatlan pusztításokat okoznak. A Greenpeace nemzetközi természetvédelmi szervezet idén júniusban, Bécsben arról tájékoztatott, hogy már a civilizációtól legtávolabb eső Antarktisz távoli vizei is műanyag- és vegyi maradékoktól szennyezettek. Az év elején vett vízmintáknak szinte mindegyikében találtak mikroműanyagot, de a hóból vett minták is poli- és perfluoralkil anyagokat mutattak ki –ilyen jellegű kemikáliákkal vonják be a kültéri munkára szánt ruhaneműket vagy a fürdőruhákat is a vízállóság érdekében. Az ember szemete pedig könnyen visszajuthat a vacsoraasztalra.
A kutatás alapján
Ezek olyan térségek, ahol számos sarkköri, vízi állatfaj él, amelyek az egyre magasabb szennyezettség miatt komoly veszélynek vannak kitéve: a kutatók a szerint az állatok gyakran összetévesztik az apró műanyagrészecskéket a táplálékkal. A környezetvédők ugyanakkor korántsem csak arra hívják fel a figyelmet, hogy ne hagyjuk kipusztulni a vad élővilágot, hanem arra is, hogy a delfinek, bálnák mellett a káros anyagok az ehető tengeri halak és a tenger gyümölcsei gyomrába is bekerülnek, onnan pedig az áruházak polcain át az asztalunkon landolnak. Az illegális és felelőtlen vadászok, halászok sokszor ott hagyják maguk után a bójákat, hálókat, ponyvákat, egyéb műanyag szemetet is. A kutatók kilenc hómintából hétben, nyolc vízmintából pedig szintén hétben találtak mikroszennyeződéseket, ugyanakkor elmondták: ezek az anyagok a légkörön keresztül, nem pedig helyi szennyező források miatt kerültek az antarktiszi régióba.
A Greenpeace adatai alapján
A lassan vagy teljesen soha le nem bomló anyagok nemcsak szennyezik a kihalászni kívánt hal-, kagyló-, csigaállományt, de szaporodási és fejlődési zavarokat is okozhatnak az állatoknak.
Korábbi lapszámunkban írtunk a Kolozsvár mellett található korszerűtlen pataréti szeméttelep következményeiről: a szél könnyedén elsodorja a hulladékot az utakra, a környező erdők irányába, de a szemétrétegen átfolyó eső és egyéb csapadék miatt keletkezett, egyre duzzadó tavat képező és tovább is folyó csurgalékban nehézfémmaradványok, nitrátok és nitritek találhatóak. Ezek az anyagok veszélyt jelentenek a felszíni és felszínalatti vizekre, a talajok minőségére és nem utolsósorban az élővilágra, a táplálékláncnak köszönhetően pedig az emberi egészségre is. A csurgalék jelenleg a Zápolya patakba folyik, ami a Szamos kis mellékfolyója. Szerencsére a patak nem bővizű, így a Szamosba való ömlése után valamennyire feloldódik, de nem annyira, hogy ne veszélyeztesse a folyó élővilágát. S bár kismértékű szennyezettség esetén az élővilág még képes alkalmazkodni, a csurgalék növekedésével a Szamos szennyezettsége is nő.
Az MTI június elején tájékoztatott a Természetvédelmi Világszervezet (WWF) bejelentéséről, amely szerint
A szakértők szerint a mikroműanyag koncentrációja négyszer akkora, mint a Csendes-óceán északi részén: négyzetkilométerenként csaknem 1,25 millió részecske található a tengerben. A Földközi-tengerben és partjainál található szemét 95 százalékban műanyagból áll, amely főként Törökországból és Spanyolországból származik, utánuk Olaszország, Egyiptom és Franciaország felel a tetemes szemétmennyiségért. A nyári szezonban azonban csak súlyosbodik a helyzet: az évi 320 millió turista 40 százalékkal növeli a tengerek szemétterheltségét a WWF munkatársai szerint.
A Földközi-tenger partvidéke szinte teljesen lakott, így a víz és környéke könnyen műanyagcsapdává válhat. A tenger közelében nincsenek hulladéklerakók, a folyóknál lévő illegális szeméttározók miatt pedig ugyancsak rengeteg műanyag kerül a vízbe. A szervezet tájékoztatása szerint a probléma forrása elsősorban az, hogy a legtöbb partvidéki országban hiányos a hulladékgazdálkodás, a szemét a folyókba kerül, például a Nílusba, a Póba vagy a Ceyhanba, onnan pedig a tengerbe jut.
A természetvédelmi szervezet szakértői javasolják: a hotelek és hajók alakítsanak ki saját, belső szemétgyűjtő rendszert, ahol szelektálják a hulladékot. A tengeri finomságokat kedvelők közt
a Földközi-tenger szennyezettsége 134 állatfajt érint. Emellett évente több mint 300 állat pusztul el a thaiföldi vizeknél, köztük delfinek és teknősök. Idén nyáron olyan delfint találtak, amelynek a gyomrában 8 kilónyi műanyagzacskó volt. A washingtoni központú Ocean Conservancy természetvédelmi szervezet szerint Thaiföld, Kína, Indonézia, a Fülöp-szigetek és Vietnam együttesen annyi szeméttel szennyezi a tengereket, mint a világ összes többi országa együttvéve. Thaiföldi biológusok szerint a szerteszét hagyott műanyag szemét nemcsak a tengeri élőlényeket öli meg, hanem eltorlaszolja a csapadékvíz természetes útját is, növelve az árvízveszélyt.
Bizonyos mértékben ugyanakkor a szeméthalmok is felelősek a globális felmelegedésért: a nem megfelelően, szabad ég alatt tárolt hulladék könnyen felmelegedhet és kigyulladhat, amely által jelentős mennyiségű metángáz szabadul fel, az pedig az egyik legkárosabb üvegházhatású gáz. Számos esetben viszont szándékosan gyújtják fel a gyorsan feltelő, korszerűtlen szeméttározókat, ahogy azt a Kolozsvár melletti Pataréten is megtették több alkalommal.
Az egyik legkevesebb hulladékot Ciprus (2 millió tonna/év), Lettország (2,6), Horvátország (3,7) termeli, a legtöbb szemétért pedig Németország (több mint 387 millió tonna), Franciaország (több mint 320 millió tonna), az Egyesült Királyság (több mint 250 millió tonna) felel. Bulgária és Románia is jelentős mennyiségű hulladékot halmoz fel, mintegy 180 millió tonnányit, Magyarország azonban még a kevésbé szemetelő országok közé tartozik évi 17 millió tonnával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!