Hirdetés

Spontán fizetésemelés-kérés a vasutaknál

•  Fotó: Wilmann Walter

Fotó: Wilmann Walter

Willman Walter

2014. május 03., 19:082014. május 03., 19:08

A vasutasok „spontán” sztrájkja miatt április 23-án hét órai kezdettel két órára leálltak a vonatok Romániában, a munkabeszüntetés mintegy 400 személyvonatot és 200 tehervonatot érintett. Az egyik vasutas szakszervezet vezetője, Gheorghe Frăţică a Mediafax hírügynökségnek azt nyilatkozta: a munkabeszüntetéssel a vasutasok arra szeretnék felhívni a kormányzat figyelmét, hogy az ágazatban hat éve nem volt fizetésemelés. És arra is, hogy kudarcba fulladtak a tárgyalások egy újabb kollektív munkaszerződés megkötéséről. A szakszervezetek és a munkáltató egy nappal korábban tárgyaltak a munkaszerződésről, de nem tudtak megállapodni. A vasutasok elfogadhatatlannak tartják a felajánlott béreket, no meg azt, hogy meg akarják vonni tőlük az ingyenes vasúti közlekedés jogát. Amiatt is tiltakoznak, hogy a kollektív szerződés hiánya a teherszállítási ágazatban 2500 vasutas elbocsátásához vezethet.

Dióhéjban ennyi lenne egy „spontán” sztrájkról szóló tudósítás. A mozdonyvezetők szakszervezetének elnöke ugyanis hangsúlyozta: spontán munkabeszüntetésről van szó, azt nem a szakszervezetek kezdeményezték. Csakhogy az eredményeik alapján sok mindent kérhetnek, a fizetésemelésen kívül.

A CFR utasszállító részlege a 2008–2010-es időszakban 550 millió lejnyi veszteséget könyvelt el, 2012-ben meg 992 milliót. Az egyetlen év, amelyben nyereséget jegyeztek, a 2011-es volt, akkor 1,5 millió lejnyi profit jelent meg a könyvelésben. Ráadásul az utasforgalom 90 százalékkal esett vissza az elmúlt 14 évben. A statisztikai hivatal adatai szerint még 2007-ben is 88 millió utast szállítottak, 2012-re ez a szám viszont már 57 millióra csökkent, aminek több oka is van.

Lerobbant állomány, lerabolt pályák

Nicolae Micu, a vasúti infrastruktúrát fenntartó CFR társaság vezérigazgatója 2013 augusztusában bejelentette: Romániában a vasúti pálya gyatra állapota miatt a személyvonatok átlagsebessége óránként 43 kilométerre, a tehervonatoké átlagosan 21 kilométerre csökkent. Az igazgató szerint ez az átlagsebesség mintegy 20 kilométerrel kevesebb a „sok évvel ezelőtti” átlagnál. A több mint 10 ezer kilométernyi romániai vasúti pályából mintegy 8 ezer kilométeren lenne esedékes a teljes felújítás, viszont tavaly a CFR csak 78 millió lejt kapott a költségvetésből pályafelújításra, amiből csupán 22 kilométernyi pálya teljes renoválása végezhető el. Becslések szerint a román vasúti pályák felújításához 10 milliárd euróra lenne szükség, amit állami költségvetésből képtelenség biztosítani.

De nem csak felújításra, pótlásra is kell pénz, s nem is kevés. Az újkori kapitalizmusban ugyanis valóságos iparággá nőtt ki a CFR megkárosítása Romániában: loptak síneket, váltókat, biztonsági berendezések elemeit, jelzősodronyokat, bármit, ami vasból vagy színesfémből készült – veszélyeztetve ezzel közbiztonságot, emberéletet, és anyagi károkat okozva az üzemeltetőknek.

A helyzeten az is rontott, hogy Románia 2010-ig nem is büntette a vasúttól ellopott áruval való orgazdaságot. Például 2009-ben 1533 esetben károsították meg tolvajok a CFR-t, de nem tehették volna, ha az ócskavastelepek nem adnak pénzt az áruért. Az ócskavaslopáshoz ugyanis két fél kell: aki ellopja, és az orgazda, aki pénzt ad érte, vagyis az ócskavastelep. Mind a mai napig nem derült ki, hogy Románia miért tűrte meg az orgazdák működését. 2010-ben sem lépett goromba módon a hatóság: a Boc-kormány által kidolgozott sürgősségi kormányrendelet jelképes, 1500-3000 lejes büntetést helyezett kilátásba azok számára, akik vasúttól származó eszközöket vásároltak fel.

Mindezek mellett ígérnek az utasszállítók: idén 70 millió lejnyi profitot terveznek a tavalyi 400 millió lejes veszteség és azok után, hogy 2008 és 2012 között közel 4000 fővel csökkentették az alkalmazottak számát.

Bonyolult csomópontok

A CFR áruszállító részlege a 2008–2012-es periódusban folyamatosan veszteségesen működött, holott övé a legnagyobb hazai „flotta” 39 ezer vasúti kocsival. Ezzel együtt képtelen felvenni a harcot a privát konkurenciával, pedig az említett időszakban közel 10 ezer alkalmazottjától is megvált, 2008-ban még 18246, 2012-ben pedig csak 8411 embert foglalkoztatott.

Azt nem lehet mondani, hogy a kormány nem tett – bizonytalan – lépéseket a cég privatizálására, ráadásul a gyakori IMF-látogatások idején is terítékre került a pénzfaló és vánszorgó társaság sorsának a rendezése. 2013 februárjában Daniel Chiţoiu pénzügyminiszter bejelentette: a Legfelsőbb Védelmi Tanács beleegyezett az állami vasutak áruszállító részlegének privatizálásába. Egy hónappal később – az akkor még szabadlábon lévő – Relu Fenechiu szállításügyi tárcavezető kinevezte a CFR Áruszállítási részlegének vezető testülete élére Alexandra Gătejt. Mielőtt 2009-ben elnöki tanácsos lett volna, a hölgy az Unilever közép- és dél-európai igazgatója volt. Az ő feladata lett volna a privatizáció előkészítése – de nem az ő hibája, hogy nem sikerült.

2013 októberében már egy új szállításügyi tárcavezető, Ramona Mănescu jelentette be, hogy meghiúsult a CFR Marfă többségi részvénycsomagjának értékesítése, miután a tavasszal meghirdetett privatizációs tender nyertese, a Grupul Feroviar Român (GFR) a határidő lejártáig nem fizette ki a szerződésben megállapított 202 millió eurós vételárat. A CFR Marfă többségi részvénypakettjét a román hatóságok 2013 júniusában a magántulajdonban lévő GFR-nek adták át, miután a vállalat a 180 millió eurós kikiáltási árnál többet, 202 millió eurót kínált a CFR Marfă 51 százalékos részvénycsomagjáért, továbbá 900 millió lejes általános, valamint 1,5 millió eurós környezetvédelmi beruházásra vállalt kötelezettséget.

Az új vevő nem vásárolt zsákbamacskát, nyilvános adat volt, hogy a CFR Marfă 2013 februárjáig összesen 1,8 milliárd lejes adósságot halmozott fel, de az akkor még hivatalban lévő Fenechiu azt ígérte, állami adósságok nélkül privatizálja a vállalatot. Júniusban született is egy sürgősségi kormányrendelet, amelynek értelmében az adóhivatal eltörölte a teherszállító részleg (CFR Marfă) adósságát, részvényekké alakítva a követeléseket, s a sürgősségi rendelet értelmében a CFR Marfă az anyavállalat CFR Rt. 127,4 millió lejes (mintegy 28 millió euró) állami adósságát is átvette. A kormány pedig az áruszállító részleg korábban felhalmozott adósságaival együtt ezt a tételt is állami részvényekké alakította. A kormány tehát lépett, csak a vevő nem, és az üzlet dugába dőlt, miután a GFR feje, Gruia Stoica a határidőre nem tudta előteremteni a pénzt.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 15., vasárnap

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház

Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház
Hirdetés
2026. február 14., szombat

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben

Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben
2026. február 09., hétfő

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor

A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor
2026. február 08., vasárnap

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban

„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban
Hirdetés
2026. február 05., csütörtök

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze

Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze
2026. február 03., kedd

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás

A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás
2026. február 03., kedd

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?

Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?
Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén

Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén
2026. január 31., szombat

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben

A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben
2026. január 30., péntek

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében

Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében
Hirdetés
Hirdetés