
Fotó: Veres Nándor
2015. november 24., 21:542015. november 24., 21:54
Romániai hagyományos termékként kívánja bejegyeztetni a kürtőskalácsot az Európai Unióban a Dacian Cioloş vezette új kormány. Hétfői parlamenti meghallgatásán Achim Irimescu leendő mezőgazdasági miniszter úgy nyilatkozott, a szebeni szalámihoz, a libánfalvi sós túróhoz és a füstölt busához hasonlóan eredetvédettséget kérnek Brüsszeltől a közismert székelyföldi édességnek is.
„Már tárgyaltunk erről a magyarországi hatóságokkal, és arra a közös álláspontra jutottunk, hogy a kürtőskalács romániai termék. Csakhogy mindeddig még nem találtunk olyan szervezetet, amely népszerűsítené” – idézte az agrártárca leendő vezetőjét a Mediafax hírügynökség. Irimescu hozzátette, a bukaresti hatóságok eddig a topoloveni-i szilvalekvárt jegyeztették be az EU-ban hagyományos román termékként.
A kürtőskalács idén „egyszerre erdélyi, székely, valamint magyar értékként” kerülta hungarikumok „előszobájának” tekintett Magyar Értéktárba. A magyarországi Vidékfejlesztési Minisztérium azonban nem támogatta a csemege hagyományos különleges termékként való regisztrációját és hungarikummá nyilvánítását.
A köztudatba Székelyföldről származó süteményként bevonult kürtőskalács különleges státusáról hosszú ideje vita dúl a magyar szaktárca keretében működő Hungarikum Bizottság, valamint a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület (NKSZ) között. Az NKSZ 2013-ban javasolta az édesség hungarikummá, illetve az Európán kívül is tekintéllyel bíró Hagyományos Különleges Termékké nyilvánítását, a budapesti minisztérium azonban adminisztrációs hiányosságra hivatkozva elutasította az NKSZ mindkét beadványát.
Az anyaországi huzavona miatt már korábban fennállt a veszélye, hogy a hagyományos magyar édességet romániai termékként regisztrálják az Európai Unióban. A román mezőgazdasági tárca már évekkel ezelőtt megkörnyékezte a székelyföldi sütőket, hogy „román színekben” jegyeztessék be Hagyományos Különleges Terméknek a forgatott dorongon sütött kürtőst.
A Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület székelyföldi tagjai idén nyáron bejelentették: azt mérlegelik, hogy romániai hagyományos különleges termékként jegyeztessék be a kürtőskalácsot az EU-ban. A szaktestület közölte, azért mérlegeli ezt a lehetőséget, mert elmondása szerint a magyarországi Vidékfejlesztési Minisztérium elutasította a székely magyar ételkülönlegesség hungarikumként történő bejegyzésének támogatását.
A tárca elutasító határozatát a szaktestület a bíróságon támadta meg. A szaktestület elnöksége közölte, a minisztérium indoklásában megkérdőjelezte az ételkülönlegesség védhetőségét, továbbá azt is, hogy a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület az ügyben eljárhat, és nem segítette az Európai Unióhoz benyújtandó dokumentáció elkészítését sem.
Kis kürtőstörténet
A parázs fölött forgatott dorongon sült sütemények családjára vonatkozó első ismert, középkori utalás egy 1450 körüli heidelbergi kéziratban található. A leírás szerint sütődorongra kelt tésztából készült csíkot kell föltekerni csavarvonal alakban, majd tojássárgájával való kenegetés után lehet azt kisütni.
A kürtőskalács a 18. század elején vált népszerűvé a magyar nemesség körében. Német (osztrák vagy szász) eredetére utal az a tény, hogy egy konzervatív erdélyi nemes, Apor Péter, 1736-ban megjelent Metamorphosis Transsylvaniae című írásában nem említi a hagyományos magyar étkek között, noha tudjuk, hogy a felesége konyhájában sütötték. A moldvai fejedelemasszony ugyanis Apor Péterné Kálnoki Borbálát kérette meg arra, hogy egy inasát a kürtőskalács sütésének fortélyaira kitaníttassa: „Kdet azon kéreti a Méltóságos vajdáné mi általlunk ... hogy egy inast küldene ki Kghez az kit is ne sainallya Kgd meg tanittani minden afféle sütögetésekre a többi között kürtő kalácsra is.”(Ferati Bertalanné Kálnoky Ágnes levele, 1723)
A sütemény a 18. század végére a teljes magyar nyelvterületen elterjedt, és a polgári, majd a népi konyhaművészetnek is meghatározó eleme lett. Orbán Balázs A Székelyföld leírása első kötetében (1868) olyan udvarhelyszéki eredetmondát közölt, amely azt tükrözi, hogy a 19. század végére a kürtőskalács már mélyen beágyazódott a vidék életébe: a legenda szerint a tatárok által szorongatott és egy barlangba visszavonult székelyek szalmából készítettek kürtőskalácsot, ezzel mutatván ostromlóiknak, hogy még bőven van élelmük. A 19. és a 20. század során a sütemény receptje számos népszerű magyar szakácskönyvbe is bekerült.
A polgárosodás és az urbanizáció hatására Székelyföldön kívül ezen ünnepi sütemény helyét a 20. század elején már városi, polgári eredetű tortaféleségek foglalták el. A magyar nyelvterület keleti, székelyföldi peremterületén a kandallós tüzelőszerkezetek egészen a 19. század végéig fennmaradtak. Ez a tény nagymértékben elősegítette, hogy a kürtőskalács élő hagyományként őrződjön meg a székely településeken: a parázson sütött kürtőskalács napjainkban virágkorát éli.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
A Közép-európai Fórum a Vallás- és Hitszabadságért június elején nemzetközi konferenciát szervezett Pozsonyban a vallásszabadság kérdésköréről. A szakemberek bemutatták a világ különböző térségeiben tapasztalható keresztényüldözés következményeit.
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.
Záporokban és zivatarokban gazdag napok elé nézünk, és csak a hétvégére várható szép, napos idő. A nappali csúcshőmérséklet 22 és 24 fok között alakul.
Mitől fél, hogyan „bandázik” a mai kisiskolás, szereti-e a zsíros kenyeret, tejbegrízt, málna- és bodzaszörpöt, vagy inkább a chipset részesíti előnyben – ezeket a kérdéseket tettük fel gyermeknap apropóján elemistáknak.
Könnyű beleszeretni a francia Riviérába: a tengerbe, a pálmafákba, a kikötőkbe, az óvárosok szűk utcáiba, abba a nyugodt eleganciába, amellyel a helyiek élik a mindennapjaikat.
A használtautó-piac az elmúlt években nagy változásokon ment keresztül: a Covid-időszak, az üzemanyagárak ingadozása, és az elektromobilitás térnyerése mind hatással voltak a vásárlói szokásokra. Juhos Dávid használtautó-kereskedővel beszélgettünk.
szóljon hozzá!