2015. szeptember 05., 14:222015. szeptember 05., 14:22
Az Európai Uniónak meg kell értenie, hogy nem építhet falakat a hátrányos helyzetű országokból menekülő bevándorlók elé, hanem segítenie kell társadalmi beilleszkedésüket! Úgy vélem, minden európai ország megengedheti magának, hogy bevándorlókat fogadjon be, mert ők dolgozni akarnak, gyorsan beilleszkednek a társadalomba, és értéket teremtenek – nyilatkozta Victor Ponta kormányfő idén májusban, az Al-Dzsazíra hírtelevíziónak.
Ponta kormánya hivatalosan augusztus 26-án lépett először menekültügyben, pontosabban, Gabriel Oprea kormányfőhelyettes hívta össze a sürgősségi esetek országos testületét. Egyetlen napirendi pontként azt vitatták meg, hogy a határaink közelében tapasztalható migrációs hullám milyen kockázatokkal és nemzetbiztonsági kihatással járhat. Erről az államfőt és a miniszterelnököt istájékoztatták. A parlament külügyi bizottsága, a védelmi,valamint a Schengen-bizottság szeptember 8-án, a vakációk lejárta után tanácskozik a menekültkérdésről. A román politikai vezetők nem tartottákfontosnak pihenőszabadságukat megszakítani a menekültek miatt.
A román sajtó hetek óta foglalkozik a menekültkérdéssel. Ha a politikusokat különösebben nem is érdekli, az újságírók jeles történészeket és jogászokat kérdeztek meg a témában. A 98 éves, éles elméjű arisztokrata származású történész-diplomata, Neagu Djuvara a Digi24 adónak adott interjúban elmondta, „Európa ma olyan időszakot él át, mint kétezer évvel ezelőtt a Római Birodalom, amelyiket ázsiai és afrikai népek rohamoztak meg. A történelem változik, de a mai Európa már nem annyira befogadó, és közel áll a bevándorlóhullám visszautasításához. Egy százalékot még lehet asszimilálni, de 10 százalék bármelyik kultúra számára iszonyatosan nagy szám. Európa nem áll készen arra, hogy szembenézzen egy ilyen méretű invázióval.” Djuvara szerint a történelem mindig megoldja a dolgokat, de ez a megoldás drámai is lehet. A történész arra is kitért, hogy hosszú évszázadokon át a hazai röghöz megszállottan ragaszkodó románok egy generáció alatt megváltoztak, egyszerűen itthagyták az országot, megváltozott a közszellem.
Ioan Stanomir, a Bukaresti Egyetem alkotmányjogász-professzora a Contributors portálon közölt írásának jellemző módon ezt a címet adta: Európa Szálló – egy exodus jelentősége.
„Az illegális bevándorlás drámai módon rávilágít az európai szolidaritás eltűnésére. Egy ilyen exodus előtt – amilyent csak a két világháború után láthattunk – hiányzik a közös stratégia. Az egyéni menekülési ösztönt látni, kísérlet arra, hogy elképzeljünk időleges megoldásokat, amelyek megadják a politikai felelősségtudat illúzióját az államok önbecsüléséhez. Eme csalóka díszlet mögött semmi sincs. Nincs meg az a kohézió, ami az uniós vállalások következménye kellene, hogy legyen, ráadásul a schengeni tér egysége végletes módon erodálódott.” A professzor felteszi a kérdést: „Vajon mi ma egy nemzet Nyugaton? Ezt a kérdést lehetetlen kikerülni, amikor Európának egy soha nem látott humanitárius válsággal kell szembenéznie. Egy nemzet nemcsak egy nyelv, egy terület, egy múlt, hanem mindenekelőtt egy olyan szabad emberi közösség, amelyet közös értékek elfogadása tart össze, ezek biztosítják a kohézióját. És az ezt megalapozó szerződés átnyúlik etnikai, nyelvi vagy vallási határokon, ez a szerződés hivatkozik a törvény tiszteletére, az alkotmányra, az emberi méltóságra, a pluralizmusra. Ez a szerződés a nyugat kiválóságának a gyökere. Ha erről lemondunk, feladtunk minden reményt.”
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
szóljon hozzá!