2015. szeptember 05., 14:222015. szeptember 05., 14:22
Az Európai Uniónak meg kell értenie, hogy nem építhet falakat a hátrányos helyzetű országokból menekülő bevándorlók elé, hanem segítenie kell társadalmi beilleszkedésüket! Úgy vélem, minden európai ország megengedheti magának, hogy bevándorlókat fogadjon be, mert ők dolgozni akarnak, gyorsan beilleszkednek a társadalomba, és értéket teremtenek – nyilatkozta Victor Ponta kormányfő idén májusban, az Al-Dzsazíra hírtelevíziónak.
Ponta kormánya hivatalosan augusztus 26-án lépett először menekültügyben, pontosabban, Gabriel Oprea kormányfőhelyettes hívta össze a sürgősségi esetek országos testületét. Egyetlen napirendi pontként azt vitatták meg, hogy a határaink közelében tapasztalható migrációs hullám milyen kockázatokkal és nemzetbiztonsági kihatással járhat. Erről az államfőt és a miniszterelnököt istájékoztatták. A parlament külügyi bizottsága, a védelmi,valamint a Schengen-bizottság szeptember 8-án, a vakációk lejárta után tanácskozik a menekültkérdésről. A román politikai vezetők nem tartottákfontosnak pihenőszabadságukat megszakítani a menekültek miatt.
A román sajtó hetek óta foglalkozik a menekültkérdéssel. Ha a politikusokat különösebben nem is érdekli, az újságírók jeles történészeket és jogászokat kérdeztek meg a témában. A 98 éves, éles elméjű arisztokrata származású történész-diplomata, Neagu Djuvara a Digi24 adónak adott interjúban elmondta, „Európa ma olyan időszakot él át, mint kétezer évvel ezelőtt a Római Birodalom, amelyiket ázsiai és afrikai népek rohamoztak meg. A történelem változik, de a mai Európa már nem annyira befogadó, és közel áll a bevándorlóhullám visszautasításához. Egy százalékot még lehet asszimilálni, de 10 százalék bármelyik kultúra számára iszonyatosan nagy szám. Európa nem áll készen arra, hogy szembenézzen egy ilyen méretű invázióval.” Djuvara szerint a történelem mindig megoldja a dolgokat, de ez a megoldás drámai is lehet. A történész arra is kitért, hogy hosszú évszázadokon át a hazai röghöz megszállottan ragaszkodó románok egy generáció alatt megváltoztak, egyszerűen itthagyták az országot, megváltozott a közszellem.
Ioan Stanomir, a Bukaresti Egyetem alkotmányjogász-professzora a Contributors portálon közölt írásának jellemző módon ezt a címet adta: Európa Szálló – egy exodus jelentősége.
„Az illegális bevándorlás drámai módon rávilágít az európai szolidaritás eltűnésére. Egy ilyen exodus előtt – amilyent csak a két világháború után láthattunk – hiányzik a közös stratégia. Az egyéni menekülési ösztönt látni, kísérlet arra, hogy elképzeljünk időleges megoldásokat, amelyek megadják a politikai felelősségtudat illúzióját az államok önbecsüléséhez. Eme csalóka díszlet mögött semmi sincs. Nincs meg az a kohézió, ami az uniós vállalások következménye kellene, hogy legyen, ráadásul a schengeni tér egysége végletes módon erodálódott.” A professzor felteszi a kérdést: „Vajon mi ma egy nemzet Nyugaton? Ezt a kérdést lehetetlen kikerülni, amikor Európának egy soha nem látott humanitárius válsággal kell szembenéznie. Egy nemzet nemcsak egy nyelv, egy terület, egy múlt, hanem mindenekelőtt egy olyan szabad emberi közösség, amelyet közös értékek elfogadása tart össze, ezek biztosítják a kohézióját. És az ezt megalapozó szerződés átnyúlik etnikai, nyelvi vagy vallási határokon, ez a szerződés hivatkozik a törvény tiszteletére, az alkotmányra, az emberi méltóságra, a pluralizmusra. Ez a szerződés a nyugat kiválóságának a gyökere. Ha erről lemondunk, feladtunk minden reményt.”
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.
Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.
Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.
Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.
szóljon hozzá!