Uniós projektek fény és árnyoldalai

Ilyennek tudták be a Nonprofit Gazdaságfejlesztő Szervezetek Házát is, amely a Debrecen–Nagyvárad tengelyen jött létre, és amelynek már a neve is furán hangzik, bármilyen jóindulattal is állna hozzá az ember. A Nonprofit Gazdaságfejlesztő Szervezetek Háza című projekt vezetőpartnere a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a projektpartner Nagyvárad Város Önkormányzata volt. A projekt összköltsége mintegy 3,9 millió euró, amelyre a magyar fél 90 százalékos, a román partner pedig 95 százalékos támogatást nyert a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 pályázati keretéből.

Bihar megyében egy másik Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program nyertes pályázatban hat védett terület – a Fugyivásárhely melletti Nárciszok erdeje, az érolaszi Csíkos tó (közigazgatásilag Székelyhídhoz tartozik), a szalacsi Hideg-völgy hidrográfiai komplexum, Alsólugas környéke, az Érsemjén melletti ezüstperje-rét, illetve a révi Sebes-Körös völgye – szerepelt. Társult partner volt a Bihar megyei erdészeti igazgatóság, a Nagyváradi Egyetem, a Hortobágyi Nemzeti Park, illetve a Bihar Megyei Környezetvédelmi Ügynökség. Ennek a programnak a keretében jöttek létre azok a természetvédelmi központok is, amelyeknek kevés kivétellel (Szalacs, Érsemjén) alig van jelentőségük a térségben.

A komolyabb kistérségi beruházások

Művelődési központokat építhettek, vagy kultúrházakat újíthattak fel. Így kapott új arculatot sok érmel­léki település is, Érkörtvélyes­től Érsemjénig, Szalacstól Értar­csá­ig Éradonnyal bezárólag.

Teljesen elkészült egy kerékpárút a Szamos bal parti töltésén, amely Szatmárnémetit köti össze Csengerrel. Egy másik bicikliút Túrterebes és Magosliget között teremt közvetlen kapcsolatot. Az autóutak közül a Szaniszlót Ömböllyel összekötő út a leghosszabb –itt 11 kilométeren aszfaltoztak le egy olyan utat, amelyet a második világháború óta senki sem vehetett igénybe. Kész van továbbá a Szárazberket Garbolccal összekötő út is.

Bihar megyei kisközségek is bíztak a schengeni csatlakozásban, uniós támogatásból eddig három határon átívelő utat, nevezetesen az Érkenéz (Érsem­jén községközponttal) és Bagamér, Biharfélegyháza és Pocsaj, valamint a Körösszeg és Körös­nagy­harsány közötti szakaszt építették újra, de Szatmár megyéhez hasonlóan itt is épp az az 50–100 méteres határszakasz nincs leaszfaltozva, amely összekötné Romániát Magyarországgal, vagyis ezek az utak gyakorlatilag le vannak zárva. Tehát amennyiben nem létesítenek új határátkelőket, várhatóan az itteni infrastruktúra is csak arra lesz jó, hogy a szántóföldekre tartó nehéz mezei gépek használják közlekedésre.

A határőrség tájékoztatása szerint ezek az átjárók csak a szomszédos településeken zajló falunapok vagy más események alkalmával teszik lehetővé az átkelést. Hiába van tehát vadonatúj út, a környékbelieknek továbbra is kerülniük kell a hivatalos határátkelők felé, vagyis Biharban például csak Nagyszalonta, Bors, Székelyhíd vagy Érmihályfalva érintésével mehetnek át a szomszédba.

A Magyarországra vezető kerékpárutakat már a hivatalos határátkelők mentén építik: Nagyszalonta irányából elkészült a biciklisáv, de lesz Nagyváradról kivezető szakasz is. Míg a nagyváradi határrendészet tájékoztatása szerint a Bihar megyeiek tudomásul veszik, és tiszteletben tartják, hogy a vadonatúj aszfaltos út ellenére nem sétálhatnak át a határon, Szatmár megyében sokakat megtévesztettek a zöldhatáron átvezető utak.

Balázsi József, Érsemjén polgármestere a napokban erősítette meg, hogy tavaly óta Bihar megyében szombatonként nyitva vannak az Érkenéz–Bagamér, Biharfélegyháza–Pocsaj, valamint a Körösszeg és Körösnagyharsány közötti átkelők.

Arad megyében további négy határátkelőt lehet használni szombatonként: a Kisvarjaspuszta és Dombegyház, az Ottlaka és Elek, valamint a Feketegyarmat és Dénesmajor közötti szakaszt, míg a Nagylak és Csanádpalota közötti határátkelő vasárnap 10 és 18 óra között tart nyitva. A Szatmár megyei Károlypuszta és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ömböly közötti átkelők között szintén szombaton nyílnak fel a sorompók. Schengen még mindig várat magára...

A projektek naposabb oldala

A Bihar megyei Szalacs község önkormányzata 2013-ban szintén HU–RO pályázat felhasználásával tett rendbe egy rendkívüli értékű műemléképületet Ottományban, a Komáromi Csipkés György egykori kúriáját. A projektet a Békés megyei Gyula városának vízügyi igazgatóságával hozták létre. Jelenleg a kúriához tartozó melléképületeket és a dendrológiai parkot finanszírozza a RO–HU projekt. Az eredmény több mint látványos.

Szintén Bihar megye 60 műemlékértékű fatemplomból Körös­gégény és Izsópallaga templomait restaurálták a határon átnyúló pályázatoknak köszönhetően. Aradon és Gyulán közös informatikai rendszerrel, telemedicinális és teleradiológiai felszerelésekkel gyarapították a képdiagnosztikai részleget, amelynek köszönhetően adatokat tudnak egymásnak továbbítani a kórházak.

De támogattak gasztrokulturális fesztiválokat (Nyíregyháza–Szat­már), közös hagyományőrző rendezvényeket (Szentanna–Elek), színházi előadásokat (Temesvár–Szeged) is. Utóbbi a Virtuális Színház–Kulturális Híd elnevezéssel az Európai Együttműködés Napja keretében jött létre. Az E-Theatrum projekt keretében szimultán színházi produkciókat mutattak be Temesváron és Szegeden. Ezeken kívül több száz kisebb-nagyobb lélegzetű projekt a nyolc határ menti megyét összekötő programban.

Említésre méltó még a Temesváron és Szegeden létrehozott kísérleti laboratórium, amely a hírtelen szívhalál okait kutatja, vagy a Nagyvárad–Gyula tengelyen kiépült árvízvédelmi létesítmény, amely a Fekete-Körös mentén hozott létre hidrológiai központot.

Nagyvárad és Berettyóújfalu között 6,2 millió eurós beruházással a Bihar megyei Borsot és Nagyváradot, valamint a magyarországi Berettyóújfalut köt össze egy 46,7 kilométer bicikliút, amely a maga nemében az eddigi leghosszabb ilyen közlekedési lehetőség.

Sem a helyzet magaslatán, sem a gáton

Még 2005-ben hat érmelléki település célzott meg több mint egymillió euró értékű Phare-programban meghirdetett projektet szelektív szemétgyűjtésre és feldolgozásra. A pályázat gazdája Érmihályfalva lett, a hulladék-feldolgozó telep is itt épült meg.

A pályázat lényege az volt, hogy Értarcsa, Szalacs, Kiskereki, Érsemjén és Érkörtvélyes települések szelektív hulladékát a mihályfalvi telepre kellett volna szállítani, ami már az elején befuccsolt, mert az említett falvak kiszálltak a projektből, a feldolgozó kapacitása ezáltal csökkent, így senkinek nem volt kifizetődő működtetése. Az objektum fiaskója és mindennemű viszontagsága a mai napig nem ért véget. Évekig őriztette az önkormányzat az mihályfalviak pénzén, majd hogy ne kelljen visszafizetni a befektetést, rendkívüli adót rótt az önkormányzat a lakosságra, a feldolgozót eltartandó, ami magyarán azt jelenti, hogy kettős szemétszállítási díjra kötelezték a lakosságot.

A szintén a HU–RO néven futó pályázati lehetőségeket kihasználva 2011-ben a Bihar megyei Székelyhíd városának önkormányzata Debrecennel közösen támogatásért pályázott az Európai Regionális Fejlesztési Alaphoz (ERFA). Székelyhídi részről a beruházást azzal a céllal indították, hogy felépítsenek egy úgynevezett lassító gátat, amely a Cser völgyében 54 hektáron, a Kiskútvölgyön pedig 150 hektáron gyűjti majd össze a vizet. A rendszer zsilipjeit az esőzéseknek és az olvadásoknak megfelelően lehetne vagy kellene nyitni-zárni, a gyűjtőterületen felgyülemlett vízmennyiség függvényében.

Ezzel ismét visszatértünk a „csak legyen”jelszóval megépített hasznavehetetlen létesítményekre, amelyeket még sorolhatnánk Partium-szerte, ha lenne értelme. Látható tehát, hogy a befektetett eurómilliók nem mindig hozták meg a várt hasznot, illetve a várt eredményt, ugyanakkor a hasznavehetetlen beruházásokba azt is sokan belelátják, hogy minden folyamatban lévő projektből bizonyos önkormányzati kegyeltek százalékarányban részesülnek, ugyanakkor a polgármestereknek – akik hasonló pályázatokat tartanak „tűzben” – 25 százalékos ráadás jár az amúgy is nagy fizetésükre, méghozzá állandó jelleggel.