A Bencze házaspár saját pékségük előtt
Fotó: Makkay József
A koronavírus-járvány okozta bezártság idején többen megtapasztalták a házikenyér utánozhatatlan ízét. A kereskedelemben azonban csak ritkán vásárolhatunk hagyományos, fatüzelésű kályhában készülő kenyeret. A Máramaros megyei Koltón egy házi pékségben jártunk.
2021. április 12., 14:122021. április 12., 14:12
2021. április 12., 18:452021. április 12., 18:45
Aki kóstolt már fával kifűtött sütőkemencében készülő házikenyeret, amiben az évezredek óta hagyományos négy összetevő – liszt, kovász, víz és só – található, az minden bizonnyal addig keresgél, amíg a kereskedelemben is rátalál és azt vásárolja. A hagyományos készítésű kenyérhez ragaszkodó fogyasztónak azonban nincs könnyű dolga, mert
Sok forgalmazó ugyan házikenyérként állítja be a különböző színezékekkel megbarnított és adalékanyagokkal „fellazított” pékárut, de a kenyér állaga már érintésre is elárulja, hogy „hamisítványról” van szó. Érdemes tehát kiemelni azokat a kézműves sütődéket, ahol elköteleződéssel és sok kézi munkával készül az igazi házi kenyér. Családi vállalkozásként a Máramaros megyei Koltó Bencze péksége ilyen hely.
A kenyér héját sütés után leverik
Fotó: Makkay József
A fiatal házaspár, Bencze Ferenc és Julianna kenyérsütő történetének előzményei Kolozsváron kezdődtek, ahol a székelyföldi fiatalasszony egyetemen tanult. Mivel odahaza az otthon sült kenyérhez szokott, a kincses városban is keresgélni kezdett, mígnem ráakadt egy kisvállalkozóra, aki kenyeres bodéjában jellegzetes házikenyeret árult. Amikor hétvégén férje szüleihez utaztak a Nagybánya melletti Koltóra, mindig vittek magukkal több napra elegendő kolozsvári házikenyeret, és a családban egyre több megrendelőjük akadt.
– emlékezik vissza az indulás körülményeire Julianna. Az otthoni kenyérsütés egyre jobban beindult: egy idő után már nem csak a szűkebb család számára készítették, hanem a falubelieknek is.
A fiatalok sokáig nem élvezhették a finom koltói házikenyér ízét, mert eldöntötték, hogy az alacsony fizetések miatt 2012-ben kitelepednek Németországba. A nyílászárók készítésével foglalkozó fiatalember egy Stuttgart környéki kisvárosban talált állást, a felesége pedig egy németországi egyetemen próbált mesterizni. Közben megszületett a két gyerekük, és egyre hosszabbnak tűntek a haza vezető utak, Erdélybe.
A kétkilós krumplis házikenyeret egyre többen keresik
Fotó: Makkay József
A portán külön álló nagyszülői házat átalakították, és az lett az új pékség épülete, ahova fatüzelésű sütőkemencét vásároltak. Az udvaron működő sütőkemencével kiegészítve láttak tehát hozzá új kisvállalkozásuk kiteljesedéséhez.
Julianna lánykorában Gyergyószentmiklóson élelmiszer- és vendéglátóipari szakiskolát végzett, majd érettségizett, így egykori képesítésének most látta a hasznát. Régi kenyérrecepteket kerestek, és sikerült kétfajta házikenyérrel piacra lépni: a 40 százalék rozs- és 60 százalék búzalisztet tartalmazó rozskenyérrel, illetve az egy és két kilós kiszerelésben sütött krumplis kenyérrel.
A Bencze pékségben a kedd és a péntek a kenyérsütés napja, heti átlagban 400 darab kenyeret sütnek. Hétvégére rendszerint több, hét elején valamivel kevesebb készül. A közeli Nagybányán híre terjedt a finom házi kenyérnek, így a vásárlók zöme onnan kerül ki. A sütés napján többen is kijönnek falusi pékségükbe, és ilyenkor ismerősöknek, rokonoknak is vásárolnak. De találtak a városban is olyan üzletet, ahol egy polc erejéig befogadják és a forgalmazzák a kenyerüket.
Együtt a család az udvari sütőkemence előtt
Fotó: Makkay József
„Inkább az idősebb korosztály kedveli a házi kenyeret. A fiatalok közül többen a teljes kiörlésű búzából készült kenyérnek beállított pékárut keresik, és nem veszik észre, hogy a nagyüzemi áru tele van adalékanyagokkal. A kereskedelemben ritka az olyan kenyér, mint a mienk, amiben csak liszt, kovász, víz és só van” – magyarázza Bencze Julianna.
Házikenyér Koltón előállított hústermékekkel és sajttal
Fotó: Makkay József
Bencze Ferenc szerint lassan szeretnék a vállalkozásukat fejleszteni, hogy heti pár száz kenyérrel tudják bővíteni a felhozatalt. Egy uniós pályázaton lehetőségük lett volna 100 ezer eurós beruházásra, de nem vállalták, mert az egyik feltétel szerint legalább öt új munkavállalót kellett volna alkalmazni a sütődébe, amit túlzásnak tartanak. A családi vállalkozás négytagú: az idősebb és a fiatalabb Bencze házaspár, a szülők és gyerekek végzik a szükséges teendőket, ennyi munkáskéz jelenleg elegendő.
A kétnapos dologidőben az éjjel egy órakor kezdődő műszak este ér véget, miközben a bükkfával behevített kemencékben szinte órás turnusokban készül a 20-30 ropogósra sült kenyér, aminek héját Ferenc szokta leverni. Van, aki jobban szereti a tepsiben sült kenyeret, aminek a héja viszont érintetlen marad. Tény, hogy mindkettő remek. Vendéglátóim a házi készítésű kenyér mellé a portán hízlalt disznóhúsból feldolgozott termékeket tesznek az asztalra: minden házi termék, ahogyan néhány évtizede még a legtöbb falusi portán ez volt a természetes. Sokféle kenyeret kóstoltam már, de az eddigi felhozatalból a koltói kisvállalkozás terméke tűnt az egyik legsikerültebbnek. Ferenc szerint a minőséget csak akkor lehet tartani, ha nem csapnak át ipari termelésbe.
A fával kifűtött benti sütőkemence dologidőben kora hajnaltól üzemel
Fotó: Makkay József
A környezetvédelmi szakot végzett fiatalasszony kapcsolatokat épít ki magyarországi kézműves pékségekkel. A család új termékekben is gondolkodik: hamarosan tönkölybúzából készülő kenyeret is piacra dobnak. Mint fogalmaznak, kis vállalkozásukat az egészséges táplálkozás iránti elköteleződésre szeretnék építeni. Örömmel tapasztalják, hogy termékeikre van kereslet, mert egyre több a tudatos vásárló.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztró legfrissebb számában látott napvilágot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.
Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.
Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.
Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!