A Bencze házaspár saját pékségük előtt
Fotó: Makkay József
A koronavírus-járvány okozta bezártság idején többen megtapasztalták a házikenyér utánozhatatlan ízét. A kereskedelemben azonban csak ritkán vásárolhatunk hagyományos, fatüzelésű kályhában készülő kenyeret. A Máramaros megyei Koltón egy házi pékségben jártunk.
2021. április 12., 14:122021. április 12., 14:12
2021. április 12., 18:452021. április 12., 18:45
Aki kóstolt már fával kifűtött sütőkemencében készülő házikenyeret, amiben az évezredek óta hagyományos négy összetevő – liszt, kovász, víz és só – található, az minden bizonnyal addig keresgél, amíg a kereskedelemben is rátalál és azt vásárolja. A hagyományos készítésű kenyérhez ragaszkodó fogyasztónak azonban nincs könnyű dolga, mert
Sok forgalmazó ugyan házikenyérként állítja be a különböző színezékekkel megbarnított és adalékanyagokkal „fellazított” pékárut, de a kenyér állaga már érintésre is elárulja, hogy „hamisítványról” van szó. Érdemes tehát kiemelni azokat a kézműves sütődéket, ahol elköteleződéssel és sok kézi munkával készül az igazi házi kenyér. Családi vállalkozásként a Máramaros megyei Koltó Bencze péksége ilyen hely.
A kenyér héját sütés után leverik
Fotó: Makkay József
A fiatal házaspár, Bencze Ferenc és Julianna kenyérsütő történetének előzményei Kolozsváron kezdődtek, ahol a székelyföldi fiatalasszony egyetemen tanult. Mivel odahaza az otthon sült kenyérhez szokott, a kincses városban is keresgélni kezdett, mígnem ráakadt egy kisvállalkozóra, aki kenyeres bodéjában jellegzetes házikenyeret árult. Amikor hétvégén férje szüleihez utaztak a Nagybánya melletti Koltóra, mindig vittek magukkal több napra elegendő kolozsvári házikenyeret, és a családban egyre több megrendelőjük akadt.
– emlékezik vissza az indulás körülményeire Julianna. Az otthoni kenyérsütés egyre jobban beindult: egy idő után már nem csak a szűkebb család számára készítették, hanem a falubelieknek is.
A fiatalok sokáig nem élvezhették a finom koltói házikenyér ízét, mert eldöntötték, hogy az alacsony fizetések miatt 2012-ben kitelepednek Németországba. A nyílászárók készítésével foglalkozó fiatalember egy Stuttgart környéki kisvárosban talált állást, a felesége pedig egy németországi egyetemen próbált mesterizni. Közben megszületett a két gyerekük, és egyre hosszabbnak tűntek a haza vezető utak, Erdélybe.
A kétkilós krumplis házikenyeret egyre többen keresik
Fotó: Makkay József
A portán külön álló nagyszülői házat átalakították, és az lett az új pékség épülete, ahova fatüzelésű sütőkemencét vásároltak. Az udvaron működő sütőkemencével kiegészítve láttak tehát hozzá új kisvállalkozásuk kiteljesedéséhez.
Julianna lánykorában Gyergyószentmiklóson élelmiszer- és vendéglátóipari szakiskolát végzett, majd érettségizett, így egykori képesítésének most látta a hasznát. Régi kenyérrecepteket kerestek, és sikerült kétfajta házikenyérrel piacra lépni: a 40 százalék rozs- és 60 százalék búzalisztet tartalmazó rozskenyérrel, illetve az egy és két kilós kiszerelésben sütött krumplis kenyérrel.
A Bencze pékségben a kedd és a péntek a kenyérsütés napja, heti átlagban 400 darab kenyeret sütnek. Hétvégére rendszerint több, hét elején valamivel kevesebb készül. A közeli Nagybányán híre terjedt a finom házi kenyérnek, így a vásárlók zöme onnan kerül ki. A sütés napján többen is kijönnek falusi pékségükbe, és ilyenkor ismerősöknek, rokonoknak is vásárolnak. De találtak a városban is olyan üzletet, ahol egy polc erejéig befogadják és a forgalmazzák a kenyerüket.
Együtt a család az udvari sütőkemence előtt
Fotó: Makkay József
„Inkább az idősebb korosztály kedveli a házi kenyeret. A fiatalok közül többen a teljes kiörlésű búzából készült kenyérnek beállított pékárut keresik, és nem veszik észre, hogy a nagyüzemi áru tele van adalékanyagokkal. A kereskedelemben ritka az olyan kenyér, mint a mienk, amiben csak liszt, kovász, víz és só van” – magyarázza Bencze Julianna.
Házikenyér Koltón előállított hústermékekkel és sajttal
Fotó: Makkay József
Bencze Ferenc szerint lassan szeretnék a vállalkozásukat fejleszteni, hogy heti pár száz kenyérrel tudják bővíteni a felhozatalt. Egy uniós pályázaton lehetőségük lett volna 100 ezer eurós beruházásra, de nem vállalták, mert az egyik feltétel szerint legalább öt új munkavállalót kellett volna alkalmazni a sütődébe, amit túlzásnak tartanak. A családi vállalkozás négytagú: az idősebb és a fiatalabb Bencze házaspár, a szülők és gyerekek végzik a szükséges teendőket, ennyi munkáskéz jelenleg elegendő.
A kétnapos dologidőben az éjjel egy órakor kezdődő műszak este ér véget, miközben a bükkfával behevített kemencékben szinte órás turnusokban készül a 20-30 ropogósra sült kenyér, aminek héját Ferenc szokta leverni. Van, aki jobban szereti a tepsiben sült kenyeret, aminek a héja viszont érintetlen marad. Tény, hogy mindkettő remek. Vendéglátóim a házi készítésű kenyér mellé a portán hízlalt disznóhúsból feldolgozott termékeket tesznek az asztalra: minden házi termék, ahogyan néhány évtizede még a legtöbb falusi portán ez volt a természetes. Sokféle kenyeret kóstoltam már, de az eddigi felhozatalból a koltói kisvállalkozás terméke tűnt az egyik legsikerültebbnek. Ferenc szerint a minőséget csak akkor lehet tartani, ha nem csapnak át ipari termelésbe.
A fával kifűtött benti sütőkemence dologidőben kora hajnaltól üzemel
Fotó: Makkay József
A környezetvédelmi szakot végzett fiatalasszony kapcsolatokat épít ki magyarországi kézműves pékségekkel. A család új termékekben is gondolkodik: hamarosan tönkölybúzából készülő kenyeret is piacra dobnak. Mint fogalmaznak, kis vállalkozásukat az egészséges táplálkozás iránti elköteleződésre szeretnék építeni. Örömmel tapasztalják, hogy termékeikre van kereslet, mert egyre több a tudatos vásárló.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztró legfrissebb számában látott napvilágot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!