
Óbudaváron fák benőtte népi mosóház állít emléket a dolgos fehérnépeknek
Fotó: Csermák Judit
A több évezred óta lakott, dombokkal körbevett Balaton-felvidéki kicsiny Káli-medence sok látnivalót kínál az idelátogatóknak. A terület túraútvonalak mentén, gyalog is bejárható. Itt található többek között a kékkúti ásványvizek forrása is. A medence településeit a múlt titkait fürkésző turista szemével jártuk be.
2023. január 30., 07:542023. január 30., 07:54
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park részeként működő Káli-medence Magyarország egyik legszebb tája. Köves Gyula sorai kifejezően írják le az elénk terülő látványt: „Káli medence, álomi hely/ Pannon tálon álló gránitkehely./ Amfiteátrum, galéria,/ Skanzen, múzeum, ősök hona./ Körben bazaltkúp, tanúhegyek/… Tavak, legelők, zöld erdők, kék ég./ Körül falucskák… Kőszobrok, nyersek, csodaszépek…/ Zseni a szobrász, a vén természet…” A vidék a nevét a hagyomány szerint Kál horkáról kapta, kinek – a honfoglalás utáni időkben – e tájon volt a téli szállása.
Kálti Márk a magyarokról szóló 14. századi krónikájában írja: ”Tudnivaló…, hogy a Kali tulajdonnév, a horka meg méltóság…” Kiemelkedő rang, hiszen a fejedelem után következő bírói tisztség volt. A horka nevét a mai napig több település őrzi.
A 11-12. században – írásos dokumentumok szerint – már sok apró falu létezett itt. A völgy éghajlata miatt szántóföldi termesztésre, állattartásra és szőlőtermesztésre is alkalmas. A középkorban királyi udvarnokok és szabad várjobbágyok lakták, örökös használatra kapott földjeikért cserébe katonai szolgálatot kellett teljesíteniük. A török hódoltság több falu, templom pusztulását jelentette. A völgy a későbbi századokban egyházi tulajdonú területnek számított, a 20. század végi felvirágzását a turizmusnak köszönheti. Szép gyalogutak mentén lehet bejárni a vidéket, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park tizenöt túraútvonalat ajánl, több, mint húsz kilométer hosszan.
Szentantalfán szőlőültetvények, borospincék között vezet fel az út a hegyre a Szent Balázs templomromhoz
Fotó: Csermák Judit
A középkori királyi farkasvadászok falujában, Szentantalfán szőlőültetvények, borospincék között vezet fel az út a hegyre a Szent Balázs templomromhoz. Padon ülve, napozva pihentünk meg, lábunk alatt szőlősorok futottak le a Nivegy-völgybe. A szőlő a Káli-medencében régóta honos. Keresztury Dezső írja: „Nálunk emberi ünnep volt a szüret. Fiatalság szedte, legények hordták, törték présbe a szőlőt, férfiak öntötték hordóba levét, míg a nők jó birkagulyást főztek. Csend lett, mint ünnep után; a tölgydongás hordókban tisztúlt érve az újbor.” E faluban született Sebestyén Gyula folklorista, irodalomtörténész, a Magyar Néprajzi Társaság hajdani elnöke. A néprajzkutatás sokat köszönhet a kutatónak: a régi magyar irodalom, a rovásírás, a pogány hitvilág tanulmányozását, a népköltészet gyűjtését és publikálását a 20. század első felében.
Az óbudai káptalan tulajdona volt egykor Óbudavár, innen kapta nevét. A Szent Márton pihenőpark becsületére válna nagyobb településeknek is, pedig a falu mindössze félszáz lelket számlál. Padok, tűzrakóhelyek, fedett együttléti lehetőség mellett, egy fák benőtte népi mosóház állít emléket a dolgos fehérnépeknek. A Mosóházi-forrástól induló séd (a patak régi magyar neve) mellett könnyű elképzelni, hogyan tisztították a ruhákat a békés hangulatot árasztó völgyben egykor az asszonyok. A Tours-i Szent Mártonnak szentelt templomot a népi építészet szép példájának tartják, s ezért hű mását felépítették a Szentendrei Skanzenben. A falu érdekessége a Schönstatt kápolna és a Házaspárok útja. Az utóbbi
Az első állomás tábláján ez szerepel: „Egymásra találtunk életre szólóan”, s egy idézet a Bibliából: „Tegyél a szívedre pecsétnek” (Énekek éneke 8,6).
Tájkép bárányfelhőkkel. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park tizenöt túraútvonalat ajánl a Káli-medencébe látogatók számára
Fotó: Csermák Judit
A hegyestűi geológiai bemutatóhelynél az 1960-as évekig követ bányásztak, ezért a hegy északi oldalán jól lehet látni a nyolcmillió évvel ezelőtti vulkánkitörés, lávafolyás hatását, a bazaltképződést. Innen indul a Tűz útja tanösvény, ami huszonhét kilométer hosszan a vulkáni működés következményeit mutatja be. A vulkán név a római mitológia Vulcanus istenétől, a tűz és tűzhányók védőjétől származik, akit később istenek, hősök kovácsaként tiszteltek.
A faluból a helyreállított házak fehérsége maradt meg bennem. No, meg a kihalt utcák, de életjelet is láttunk: ételhordó lógott egy kapura felakasztva. Eötvös Károly, az 1842-ben született író, ügyvéd, politikus, – s akiről a Fekete-hegyi kilátót elnevezték – A balatoni utazás vége című művében ír egy hangulatos, 19. századi kedves vendégfogadásról e faluban: „A rektor még súlyosabb okokkal áll elő. Olyan messzeföldi utazó még nem tette be lábát Monoszlóra, aki az ő pinceszeri vacsoráját, az ő ürüpörköltjét, s az ő 1841. évi borát egész életére meg ne kedvelte volna.”
Monoszló ékessége Árpád-kori templomának szép bejárata
Fotó: Csermák Judit
Dombok között rejtőzik Balatonhenye zsákfaluja. Bája nemcsak a vidék szépségéből, hanem hagyományos épületeinek látványából is adódik. Majd minden történelmi kor nyomot hagyott a falun:
Szerettük volna felkeresni a Szent Margitnak szentelt pálos kolostor romjait. Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend szent helye azonban, – amint két beszélgető úrtól megtudtuk – a nagy sár miatt megközelíthetetlen volt. A falut a törökök többször felégették, mégis újjáéledt. A 19. század végén majd hétszáz lakost számlált, manapság mindössze másfélszázan lakják. Balatonhenyéhez személyes emlékem is kötődik. Nagyobbik fiam egyetemistaként járt itt szüretelni, s a mai napig őrizzük egy borospalack címkéjén az általa akkor viccesnek gondolt feliratot: „Henyei borzasztó”. Bár most nem kóstoltunk henyei nedűt, vélhetően jobb minőségűek.
Balatonhenyéhez légvonalban közel esik a fesztiváljáról ismertté vált Kapolcs falu. E helyütt sok művész vásárolt magának régi házat, felújíttatta, s udvarát a Művészetek Völgye eseménysorozat keretében, – ami tíz napon keresztül több faluban koncertek, előadások, beszélgetések, kirakodó vásárok sorozata – megnyitja.
Az egykor mezővárosi joggal rendelkező Köveskál rangját mutatja a község közepén a Város-kút forrásnév. A forrás fölötti mosóházat felújították. Meglepő, hogy 1977-ig használták. A falu oly gazdag vizekben, hogy mosógödröket is kialakítottak egyes házaknál.
Azt tartották például, hogy aki pénteken mos, abba belecsaphat a villám. A mosóház közelében hangulatos étteremben pihenhettünk meg fáradt vándorként. A hajdan nemesek lakta falu egyik temetőjében nyugszik a sokoldalú, Szentantalfán született Sebestyén Gyula. E nagyobb lélekszámú településnél érdemes kitérni egy 20. század elejéig élő szokásra: a cseregyerek-küldésre. A témát Csoma Zsigmond dolgozta fel az Idegen nyelvet tanuló szolga- és cseregyerekek a Kárpát-medence nyugati területein című folyóirat cikkében. A csere lényege az volt, hogy az eltérő természeti adottságokkal rendelkező területek közötti kereskedelemre, tevékenységekre a másik fél nyelvét jól beszélő embereket neveljenek. Így szövődött szoros kapcsolat a Káli-medence és főleg Stájerország között is.
Erre lehetősége nyilván csak a tehetősebb családok fiainak volt, mivel az érkező vendéget, munkást el is kellett látni. Persze nem mindig működött jól a csere. Voltak nehézfejűek, akik nem tudták megtanulni a németet, voltak, kiknek a német koszt nem ízlett, s hamarabb hazajöttek. Mindez fordítva is megtörtént, előfordult, hogy a stájer gyerek kívánkozott haza.
A szentbékkállai látnivalók közül legtöbben a Kőtengert keresik fel.
Fotó: Csermák Judit
A szentbékkállai látnivalók közül legtöbben vitathatatlanul a Kőtengert keresik fel. Az itt kialakult érdekes homokkő-képződmények teret engednek a fantáziának: mihez hasonlítanak? Különlegesség a „geológiai mérleghinta”, a Kelemen-kő, az úgynevezett ingókő, ami néhány ember súlya alatt másfél deciméterre is kimozdul. Felvetődik a kérdés: a homokkövek miért kemények? „A kemény kvarcit kavicsokon kívül a szemcséket kova cementálta össze masszív kőzetté” – tudtuk meg egy információs tábláról. A Kőtengernél több emberrel találkoztunk, de magányosak voltunk a velétei palotaromnál. 1559-ben – az írásos feljegyzések szerint – a falu földesura a veszprémi püspök volt. Vélhetően ő birtokolta az egykori egyemeletes gótikus épületet.
Szentbékkálla környékén kedves túrákat kínál a „Barangolás a Kál nemzetség földjén” tábla: erdei, történelmi és Öreg-hegyi sétát, az erdők, a romok és a pincék, szőlők, gyümölcsösök világában. A falu határában igencsak romos állapotban áll a töttöskáli középkori templom néhány fala. A 12-13. században épült Isten házában – feljegyzések szerint – még a 19. században miséztek.
A Káli-medence jelenleg legnagyobb lélekszámú települése Kővágóörs, majd nyolcszáz lakossal. Neve a honfoglalás kori Örs nemzetségtől származik, e tájon volt szálláshelyük. A „kővágó” előtag a környéken található sziklákra utal, amikből hosszú időn át malomköveket faragtak. A 19. századra mezővárosként kereskedelmi központtá fejlődött a település. Itt evangélikus, katolikus és zsidó iskola, s pár évig lutheránus algimnázium is működött. Sajnos a csak nyáron nyitva tartó „Kisnemesek Kővágóörsön” című kiállítást nem láthattuk. Kővágóörs közelében a Kornyi-tavat kerestük fel. A náddal, sással benőtt területen alig csillan elő a víztükör, a tavat karsztvizek és csapadék táplálja, értékes madárfészkelő hely. A vizet körülölelő rétet a nép „Koldusmező”-nek hívja, mert a legkarsztosabb vidék, kőhalmok sokasága borítja. Ottlétünkkor gombaszedők hajladoztak a réten, szomorúan mutatták csekély zsákmányukat.
A kékkúti ásványvíz reklámja az 1950-es évekből. Ma Theodora ásványvízként forgalmazzák
Fotó: Csermák Judit
Kékkút községnél római kori maradványok – falak, síremlék – bizonyítják, hogy valaha az Itáliából Aquincumba vezető út mentén itt település állhatott. A falu határában fakadó szénsavas forrást valószínűleg már a rómaiak ismerték. A 18-19. században több – a tájjal foglalkozó tudós – írt az itteni savanyúvízről. A palackozás 1907-ben kezdődött. Akkor „Kékkúti Anna-forrás víz” néven forgalmazták. Az 1911. évi Magyar Fürdő-kalauzban cukorbetegség, vérszegénység, vesebaj és emésztési zavarok ellen ajánlják az orvosok. A párizsi nemzetközi kereskedelmi és gazdasági kiállításon 1912-ben a legjobb ásványvíz aranyérmet nyerte el. 1924-ben a népjóléti és munkaügyi miniszter határozatával gyógyvízzé minősítette a forrásvizet. Tulajdonosváltás során az elnevezés Theodorára változott, ami isten ajándékát jelenti.
A táncosnőből társcsászárrá emelkedett nő nagy hatással lehetett férjére, minek következtében több nőknek kedvező törvény született meg. A tíz méter mélyről, több száz millió éves kőzetek közül feltörő forrás vizének oldott ásványi anyagtartalma jelentős: literenként 1600 milligramm, s ebben kiemelkedően magas a kalciumtartalom. A palackozáshoz már több kutat használnak. Az ásványvíz napjainkban is – szénsavas és szénsavmentes formában – palackozva kapható.
Csendélet kereszttel egy kőfalban
Fotó: Csermák Judit
A salföldi pálos kolostor romjait kellemes erdei séta után, makkszőnyegen keresztül közelíthettük meg. Hatalmas tölgyek őrzik a Mária Magdolnának szentelt templom, kolostor maradványait. A 15. században hatvan pálos kolostor működött hazánkban. Az erdőben megbúvó szent hely hangulatát a Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. információs tábláján olvasható Áprily Lajos verssorok híven adják vissza: „Hagyd ott a várost. Csend övembe jöjj,/ Hagyd ott az ingerült és hetyke szókat./ Itt fákat, felhőt, forrást üdvözölj,/ S hallgasd a zengő, mámoros rigókat.” Megfogadjuk a költő szavait, a Káli-medence nagy részét ugyan bejártuk, de tudjuk, még visszatérünk, hiszen akad látnivaló máskorra is.
Csermák Judit
Csapadékban gazdag, enyhébb időre számíthatunk az előttünk álló hét napban. Csütörtök hajnalban még –11 fok lesz a legalacsonyabb hőmérséklet, de az időjárás-előrejelzés szerint a hétvégére azonban napközben eső, zápor váltja fel a korábbi havazásokat.
Jelentős visszhangra találtak a Prut mindkét oldalán, sőt nemzetközi vonalon is Maia Sandunak, a Moldovai Köztársaság elnökének az esetleges moldovai–román egyesülésről mondott szavai.
Az európai nemzetek lélekszáma évről évre csökken, a népességfogyás jelensége alól nem kivétel a magyarság sem. Lengyelné Püsök Sarolta református lelkésszel, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem docensével készült interjúnkban a kiváltó okokat vettük számba.
Országszerte feltűnést keltett Bánffyhunyad polgármesterének a döntése, miszerint több mint másfél évtizedes közigazgatási tevékenység után lemond tisztségéről a kormány által kilátásba helyezett átszervezés jelentette népszerűtlen intézkedések miatt.
Heves belpolitikai vita alakult ki a román kormánykoalícióban az EU–Mercosur szabadkereskedelmi egyezmény támogatása miatt. A Mercosur-egyezmény kockázatairól Nicu Vasile, a LAPAR elnöke nyilatkozott a Krónikának.
A hét közepére mérséklődik az előző éjszakák és nappalok hideg időjárása, ám a néhány napos enyhülést újabb hideghullám követi: a hétvégétől ismét –10 fok alá süllyed a hőmérő higanyszála, kemény fagy várható.
Azúrkék víz, csipkézett part menti sziklák, népszerű bulizóhelyek, elegáns szállodák. A legtöbbeknek ez jut eszébe Ciprusról, a Földközi-tenger több mint 9 ezer négyzetkilométeres szigetéről.
Gyula történelmi belvárosában áll egy ház, ahol nemcsak a falak, hanem a bútorok, a könyvek, a személyes tárgyak és a családi dokumentumok is mesélnek. A Ladics-ház egyedülálló módon enged bepillantást a 19–20. század fordulójának polgári életformájába.
Aki egy picit is elfogult volt Donald Trumppal szemben, és azt gondolta, hogy az amerikai elnök a béke és háború kérdésében merőben más, mint elődjei, az szombat hajnaltól valószínűleg másképp gondolja.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
szóljon hozzá!