Az egykori hírhedt csárda helye. A betyárok számára az érmelléki mocsárvilág jelentette a menedéket
Fotó: Sütő Éva
Aki nem az Érmelléken született, az nem ismeri a tájegység erős varázsát, amely bármelyik földrészről hazahozza elszármazottait. A mocsári ember nem tud messzire szakadni a nádastól, a déli harangszótól. A lápok nyáresti muzsikája, az eső verte föld illata határokat szab a világgá menőknek is. Amit az egykori betyárok legendája tovább erősít.
2019. július 13., 20:472019. július 13., 20:47
A templomtornyok úton-útfélen égbe kiáltják az érmelléki kisfalvak létjogosultságát s tilalomfákként állnak a világi törvények és rendelkezések útjába, amelyek évtizedek óta munkálkodnak a települések pusztulásán. A tornyok árnyékában megbúvó, alig néhány utcás falucskák megpróbálják átvészelni mindennapjaikat. Még nyáridőben is füstölnek a kémények, a nyárikonyhákban, a jó venyigetűztől izzik a csikóspór, fő rajta a tejjel habart zöldpaszulyleves, sül a kapros béles.
Benépesednek a régi pincesorok, amelyek a Kárpát-medencében híresek voltak nedűikről. Borosgazdák mustrálgatták egymás borait, csurrantak a csapok. Vannak-e még olyan ódon téglarengetegek szerte e világon, mint amilyenek a szalacsi, a székelyhídi, a kágyai, a diószegi, az asszonyvásári, az érkeserűi vagy akár a kiskereki pincesorok? Ahová mind a mai napig behívják az arra járót véleményt mondani a borról. Manapság a kiskereki Botos-kerti vagy az Öreg-hegyi pincék mellett barangolót már a látvány leveszi a lábáról, nem is kell ahhoz megízlelni a hegy zamatát.
A főút felől közelítők nem is tudják, hogy a betyárvilág egyik legendás történetét megörökítő nóta tárgya hajdanában éppen a közelben állt. Ez a csárda éppen jó helyen vert tanyát, mert a pincesorok marasztaló tudata, nem utolsósorban a közeli szőlődombok menedéket nyújtó ága-boga jól jöhetett a betyárnak. A mocsár meg éppenséggel eltartotta, ha sokáig állt lesen a zsandár.
Nyíri Sándor polgármester egy faluünnepségen. A Bihar megyei Kiskerekiben is egyre kevesebb ok van az ünneplésre
Fotó: Sütő Éva
Ma terebélyes fa áll a nótabeli betyárcsárda helyén. Úgy tartják, a csárdásné, az ivó utolsó tulajdonosa híresen szépasszony volt. A hírhedt csárda a magyar világ fennállásáig működött. Hogy pontosan kik és milyen betyárok fordultak meg itt, nem tudni, de az Érmellék leghíresebb betyárja, Dobos Gábor valószínűleg köztük volt” – erősíti meg Boros József egykori keserűi magyartanár, aki az idén megjelent Lidércfény a lápon című regényében dolgozza fel a környékbeli betyárság történetét. „De miért is ne énekelhetnénk meg az Érmellék betyárjait? Úgy vélem, Dobos Gábor élete és cselekedetei nem sokban térhettek el az eddig ismert betyárok történeteitől, valószínűleg ismerték is egymást, ugyanis a főhősünk gyakran megfordult a Sárrétnek nevezett térségben, meg persze másutt is, például a szegedi vásárban. Ő is kénytelen volt úgy élni, mint Rózsa Sándor, Zöld Marci, Sisa Pista, Angyal Bandi és társaik, akik többek között nagy íróknak köszönhetik halhatatlanságukat. Annál is inkább, mert kortársa volt Rózsa Sándornak, és akár az is megtörténhetett, hogy találkoztak egymással.” A szerző megemlíti azt is, hogy tanári pályája kezdetén az Osváth-tanya egyik mestergerendája még őrizte a betyár kézjegyét, miszerint „itt járt Dobos Gábor 18… (kibetűzhetetlen) szeptemberében.”
Nagy múltú község tehát Kiskereki. Átszántott rajta tatár, török, német. Templomfalai nagy történelmi események tanúi. A falut már a 13. században Egyházaskerekiként emlegetik az okiratok. Történetének legnevezetesebb eseménye Bocskai fejedelem és hajdúinak a német seregek felett aratott 1604-es győzelme volt.
A 70–80-as évek apró falucskái naponta megélték a faltörő szerkezetek és földgyaluk rémálmát.
A régió településeinek adóiból soha nem jut annyi pénz, amennyivel legalább a túlélésre lehetne gondolni. Kiskerekiben sincs ez másképp. A település lakóinak nagy része a jobb megélhetés reményében elvándorol. Szerencsés esetben visszajönnek, házat építenek, és hihetetlen szívóssággal megpróbálnak a felszínen maradni.
A hírhedt kiskereki csárdától egy lóugrásnyira is voltak híres ivók. A szomszéd településen, Székelyhídon, a Létavértes (Magyarország) felé vezető úton is állt egy betyártanya. Idős emberek szerint éppen azon a helyen, ahol az érseléndi dűlőút letér a falu felé. A keresztúti ivók mindig közkedveltek voltak a betyárvilágban. Még a lókupeceknek is szerencsés volt, mert hamar kereket lehetett oldani, ha a kakastollasok megjelentek a láthatáron.
A másik híres vendégfogadó a városközpontban virágzott, ám azt nem szerette a betyársereg, mert szem előtt volt. Annál inkább mulatták itt az időt a kalandorok, átutazók, sőt még 1843 novemberében maga Petőfi Sándor is igénybe vette vendégszeretetét. A híres fogadó az éppen átépítés alatt lévő Ady Endre Művelődési Központ helyén állt.
Legelőször 2013-ban jött az ötlet. Ha már ilyen híres falu Kiskereki, hogy nóta is kerekedett a legendás betyárvilágáról, hát legyen falunapok helyett igazi veretes betyárfesztivál. Mivel az Érmelléken honosabb a turulmadár, mint bárhol a Kárpát-medencében, Kiskerekiben is a nemzet madara őrzi a második világháborús hősök emlékét, amelyet mindjárt az első betyárfesztivál alkalmával avattak fel.
A fesztiválra való pénz uniós pályázatból került ki, azóta háromévente a határon túli tizenegy testvértelepülést is bevonva – Nagykereki, Kereki, Kokad, Újfehértó, Felsőtelekes, Öcsöd, Naszály, Szentgyörgyvölgy (Magyarország), Gömörhosszúszó (Felvidék, Szlovákia), Szécsiszentlászló (Muravidék, Szlovénia) és Gút (Kárpátalja, Ukrajna) – szervezik meg a híres betyárcsárda emlékére sok más hagyományőrző rendezvény mellett a lóugratós betyárparádét is. A lovasbemutatók fénypontja legutóbb a hajdúszoboszlói Fazekas Lajos és fia, ifjabb Fazekas Lajos voltak, mindketten a Hajdúszoboszlói Lovasbarátok Egyesület tagjai.
E híres-nevezetes fesztiválra szeptember elején készülnek újra – mondja Nyíri Sándor polgármester.
Szombat délután van, kánikula uralja a tájat. Ennek dacára a falu idős emberei kint ülnek a kispadon, beszélgetnek. A kérges tenyerű, tisztességben megőszült idős emberektől kérdezem, milyenek a nyugdíjas évek, vannak-e fiatalok, s ha vannak, hogyan lehet boldogulni. Az öregek csak legyintenek. Mint kiderül, nekik sem jobb, sem több nem jutott egy életen át, mindegy, milyen rendszer jött vagy ment. Az ifjúság pedig most verekszi meg harcát a maga életéért, igaz elég keserves módon. A világ már csak ilyen volt mindig. De jó az Isten, jót ád! – hangzik a túlélés reménysége, s megmutatják a termésüktől roskadó gyümölcsfákat, majd a vetést dicsérik.
Az emberek ingáznak, vagy a háztájira hagyatkoznak. Vannak, akik állattartással foglalkoznak, abból él a család. Iskola, gyerek még van, de a település jövője bizonytalan. Kiskereki elöregedett.
A kiskapu előtt, a gyékényszéken Józsi bácsi üldögél, tán nyolcvanon is felül van. Hétvégeken Székelyhídról várja haza a családot feleségével együtt. A Székelyhídra szakadt családtagok és a Magyarországon szerencsét próbáló unokák nem feledkeznek meg róluk, hetente lejönnek a faluba meglátogatni őket. Józsi bácsi ilyenkor örül nekik és az édességnek is. Ők itt születtek, nem is tudtak volna máshol élni. A vén diófa is itt vert gyökeret az udvaron. Az ember hasonlatos hozzá. Ott terebélyesedik, ahol élni szeret.
Csak a legendák és a mesék élnek tovább. Kerekiben is úgy tarják, van valami az Érmelléken, ami nem ereszti messzire az embert. Úgy meg van mákonyosodva ettől az egyszerű földtől, hogy a világvégéről is hazatalál a káka, a sás, a nád világába. Ha nem másért, hát meghalni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!