
A nézők ámultak, hogy mennyire életszerűre sikeredett a harc
Fotó: Nánó Csaba
Hagyományőrzés, történelmi lecke, tiszteletadás az ősöknek, egy fejedelem emlékezete: harmincadik kiadásához érkezett a szilágysomlyói Báthory Napok.
2022. október 02., 08:032022. október 02., 08:03
A Szilágyságban, Zilahtól Szatmárnémeti irányába takaros falvak sorakoznak, itt található például Perecseny, amely a jó ízű hagyma birodalmaként ismert. Ám ha utazunk még egy keveset északi irányba, egy „valódi birodalom” kellős közepén kötünk ki:
A jelentős történelmi személyiség bölcsője itt ringott a Kraszna-parti településen, a Meszes aljában, ahol a 16. században már állt a Báthory család vára. A Szilágyság hegyei, fenyvesei között elterülő kisváros lakósainak a történelmi hagyaték megőrzése egyformán fontos nemzetiségtől függetlenül. A gyerekeket arra nevelik, hogy mielőbb tisztában legyenek azzal, hova születtek és milyen örökséget kell felvállaljanak, ha nagyok lesznek. Báthory István emléke szinte kódolva van Szilágysomlyó lakosaiban. Bár a románoknak is fontos a fejedelem emlékének ápolása, a mi szempontunkból kicsit sajnálatos, hogy akárcsak a térség többi települése esetében, Szilágysomlyón is nagyon csökken a magyarok száma:
Vasárnap ágyúdörgés verte fel a városka csendjét
Fotó: Nánó Csaba
A szilágysomlyói Báthory Alapítvány immár hagyományosan minden évben a fejedelem születésének időpontjához közeli dátumokon szervezi meg a Báthory Napokat, amelyre ebben az évben szeptember 22–25 között került sor. Idén növelte az esemény jelentőségét, hogy harmincadik kiadásához érkezett, ami szórványvidéken igencsak elismerésre méltó teljesítmény.
A városvezetés azonban úgy gondolta, két legyet üt egy csapásra, az általuk szervezett Báthory Fesztet gyakorlatilag rászervezték az alapítvány programjaira, így két eseménysorozat zajlott egy időben, melynek voltak előnyei, de hátrányai is. Előnye volt, hogy a város lakossága sokkal több programból válogathatott, a román ajkú polgárok is megismerkedhettek Szilágysomlyó magyarságának kultúrájával, rálátást nyertek ezek tevékenységeire. Ahogyan Széman Péter, a Báthory Alapítvány tiszteletbeli elnöke is megjegyezte, szervezetük például nem engedhette volna meg magának, hogy tető alá hozza a várjátékokat, amelynek lebonyolítása jelentős pénzösszegeket emészt fel. Az átfedések hátránya elsősorban abban nyilvánult meg, hogy kissé elkülönítette egymástól a magyar és a román nemzetiségű ünneplőket. Igaz, a szilágysági kisvárosban jó egyetértésben élnek egymás mellett a két nemzet polgárai, de talán szerencsésebb lenne, ha kétszer ünnepelnék Báthory fejedelmet, aki olyan alakja a történelemnek, akinek népeken át ívelő tevékenysége bőven megérdemelné ezt.
Kiállított régi kellékek a várkertben
Fotó: Nánó Csaba
A Báthory Alapítvány jóvoltából az elmúlt évekhez képest sokkal bőségesebb volt a programkínálat, kicsik és nagyok, fiatalok és idősebbek egyaránt megtalálhatták a maguknak való eseményt. A jubileumi XXX. Báthory Napok rendezvénysorozat Lőrincz Attila képzőművészeti kiállításával vette kezdetét hivatalosan is. A Somlyói utcák, terek tematikájú, pasztell alkotásokból álló tárlatot Birta Roland képzőművész mutatta be. Az évfordulóra való tekintettel a Báthory Alapítvány rendhagyó módon négynaposra tervezte az eseménysorozatot, eddig nem látott gazdag felhozatallal. Újdonságnak számított például a Római Katolikus Közösségi Ház udvarán berendezett Mosolyudvar Népi Játszóház, amely a gyerekek legnagyobb örömére nyitotta meg kapuit. A népi játszóház során kézzel hajtott fűzfakosaras hintával, hordólovaglással, különböző fajátékokkal, gólyalábbal ismerkedhettek meg a vállalkozó szelleműek. A hagyományos tudományos konferencia sem maradt ki a Báthory Napok programjából, ezúttal Retró címszó alatt szervezték meg, a jelentős számú részvevő pedig csodálattal hallgathatta, ahogy az előadók bevezetik őket az általuk képviselt tudományterület egy-egy szeletkéjébe.
A Dant zenekar lépett fel Zilahi Csaba könyvének bemutatóján
Fotó: Nánó Csaba
A XXX. Báthory Napok rendezvénysorozat keretében díjátadó gálára is sor került, amelyen a Pedagógus Szolgálati Emlékérem, az EMKE Kiváló Közművelő és Kiváló Mecénás oklevelet, a Báthory-emlékplakettet és a Maros megyei magyar alsó tagozatos tanárok közössége emlékplakettjét adták át az arra érdemesülteknek. Olyanok részesültek a kitüntetésekben, akik kitartó, áldozatos, lelkiismeretes munkájukkal hozzájárultak a magyar oktatás fejlesztéséhez, kultúránk és hagyományaink megőrzéséhez.
A Városi Kultúrházban, melynek építtetője a mindenki által tisztelt és szeretett Kozma nővér, a szilágysomlyói ferences nővérek házfőnöknője volt,
Az esemény azért is volt különleges, mivel a szilágysomlyói együttes tagjai több mint két évtized után léptek fel újra együtt egy nyilvános rendezvényen! A könyvbemutatót színház követte: a Játékakadémia amatőr színjátszó csoport kabaréjelenetekkel szórakoztatta a tisztelt publikumot.
Szivárvány a várrom fölött. A természet is együtt ünnepelt a szilágysomlyóiakkal
Fotó: Nánó Csaba
Idén jelentősen megnőtt a szabadtéri koncertek száma, a somlyóiak örömére fellépett városukban a Csillag születik egykori győztese, a kézdivásárhelyi születésű László Attila is, aki kiváló műsorral szórakoztatta a szép számban egybegyűlteket.
A várkertben négy napon át nyüzsgött a tömeg, még a borús idő és a hideg sem riasztotta el a polgárokat, hogy kicsitől nagyig kilátogassanak az bástyák tövében szervezett programokra. Az eseményekről immár elmaradhatatlan kürtös kalácstól a kézműves termékekig mindenki megtalálta a maga számára megfelelő árút, a négynapos rendezvény amolyan családos kiruccanásra is okot adott a somlyóiaknak. Vasárnap ágyúdörgés verte fel a városka csendjét, a levegőben puskapor illata terjengett, a várban elkezdődött az időutazás, a történelem újraélése.
Az eseményekről immár elmaradhatatlan kürtös kalácstól a kézműves termékekig mindenki megtalálta a maga számára megfelelő árút
Fotó: Nánó Csaba
Nem csoda, hiszen az „előadók” tapasztalt hagyományőrzők, akik korhű ruhákban és korabeli fegyverekkel rendszeresen részt vesznek a történelmi csaták felidézésében. Magyarországról és Lengyelországból is érkeztek a hagyományőrző egyesületek, hogy újrajátsszák az egykori csatákat, melyek a vár megmentését eredményezték. A lovasok Kalotaszegről érkeztek, a Kalotaszegi Turul Nomád Hagyományőrző Egyesület tagjai az évek során számos helyen felléptek, és lovas bemutatókat tartottak, nomád játékokat és harcászati technikákat mutattak be, ahogyan tették ezt az idén is a Báthory-vár udvarán.
Minden elismerés megilleti Kovács Zoltánt, a Báthory Alapítvány új elnökét és csapatát, akik kifogástalanul megszervezték a négynapos eseményt, és rengeteg színes programmal, előadással, műsorral örvendeztették meg az érdeklődőket.
Tapasztalt hagyományőrzők töröknek öltözve
Fotó: Nánó Csaba
Mitől fél, hogyan „bandázik” a mai kisiskolás, szereti-e a zsíros kenyeret, tejbegrízt, málna- és bodzaszörpöt, vagy inkább a chipset részesíti előnyben – ezeket a kérdéseket tettük fel gyermeknap apropóján elemistáknak.
Könnyű beleszeretni a francia Riviérába: a tengerbe, a pálmafákba, a kikötőkbe, az óvárosok szűk utcáiba, abba a nyugodt eleganciába, amellyel a helyiek élik a mindennapjaikat.
A használtautó-piac az elmúlt években nagy változásokon ment keresztül: a Covid-időszak, az üzemanyagárak ingadozása, és az elektromobilitás térnyerése mind hatással voltak a vásárlói szokásokra. Juhos Dávid használtautó-kereskedővel beszélgettünk.
Felzúdulást váltott ki a romániai társadalomban a készülő közalkalmazotti bértörvény, miután kiderült, hogy a közméltóságok, magas rangú köztisztviselők fizetése emelkedne, számos társadalmi kategóriájé viszont érintetlen maradna.
A nyárias meleg még kitart szerdán Erdélyben, ám a hét második felétől fokozatos lehűlés kezdődik. A hét közepéig tartó kánikulai meleget hétvégére záporok, zivatarok válthatják fel, vasárnap pedig kiadósabb csapadék is érkezhet.
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
szóljon hozzá!