Dél-Alföld, a gyógyvizek paradicsoma

(Folytatás előző lapszámunkból)

Fürdőzés nélkül elképzelhetetlen a családi nyaralás, a Dél-Alföldön pedig szinte minden városban található fürdő: a legnépszerűbbek Gyulán, Orosházán, Szegeden, Mórahalmon, Makón, Kiskunmajsán, Tiszakécskén, valamint Kecskeméten várják a vendégeket – áll a Dél-Alföldet bemutató turisztikai kiadvány bevezető szövegében, amely számos képpel és kiváló nyomdai kivitelezésben kínálja az olvasóknak Magyarország leglátogatottabb fürdőrégiójának mesés helyeit. A zömében kolozsvári újságírócsapattal a becserkészett déli régió minden nevezetességéhez négy nap alatt nem juthattunk el, de a Gyula – Tiszakécske – Cserkeszőlő – Szarvas – Békéscsaba – Orosháza – Makó útvonal remek fürdőivel, kiváló éttermeivel és szállóival ízelítőt nyújtott abból a magyarországi vendégszeretetből, amellyel turisták tömegeit fogadják nemcsak az országból és a környező utódállamokból, hanem szerte Európából.

Gyula a fesztiválok, fürdők és kastélyok városa

Jobban nem is kezdhettük volna ezt a dél-magyarországi turista körutat, mint a Gyula városának történetét bemutató rövid ismertetés utáni ebéddel a százéves Komló Hotel éttermében. A patinás múltú épületet negyedszázados szünet után teljesen felújítva adtak át tulajdonosai. A 36 szobás, négycsillagos luxushotelnek és a 110 személy befogadására alkalmas étteremnek gyakorlatilag az első vendégei lehettünk. Gyulán amúgy sok a minőségi szálló, a kisebb-nagyobb panzió, illetve a magánszálláshely. Az Almássy-kastély, a Gyulai vár, a Várfürdő, a Várszínhász, a Százéves cukrászda vagy az 1731-ben János György által alapított Báró Harruckern Gyulai Pálinka Manufaktúra és a város tucatnyi fesztiválja – hogy csak a legismertebbeket, a kolbász-, a pálinka- és a virágok fesztiválját vagy a vár napjait említsem – mágnesként vonzzák a hétszáz éves fürdőváros turistáit.

A Dél-Alföldi Regionális Marketing Igazgatóság munkatársa, Pirosné Blénessy Erika egész utunk során kiváló házigazdának bizonyult. Az újságírótúra egyik főszervezőjeként kiemelt hangsúlyt fektetett a magyar gasztronómia bemutatására, hiszen egész Magyarország viszonylatában – a fűszerpaprikától a szódavízig – Dél-Alföldön jegyezték be a legtöbb hungarikum-terméket. Másrészt ebben a régióban ötvöződik leginkább a gasztronómiai, a kalandokat kereső aktív, az öko-, valamint a kulturális turizmus.

Aki Gyulára jön, az rendszerint az élményfürdőként elhíresült, 8,5 hektáron fekvő várfürdőt keresi fel elsőként. Miközben lubickol, szeme óhatatlanul megakad a fürdő szomszédságában, egy gyönyörű park közepén található, kétszáz éves Almássy-kastélyon, melynek egykori névadó-tulajdonosa Az angol beteg című film főhősével is rokonságban állt. A napjainkra gyönyörűen restaurált kastély berendezését a háború befejezésekor a „felszabadító” szovjet csapatok, majd a segítségükkel hatalomra kerülő „népi demokrácia” emberei széthordták, szétlopkodták, elpusztították, akárcsak szerte Kelet-Európában. A kastély mai berendezése a régi bútorzat utánzata alapján készült el. A múzeumként működő épület modern számítógépes- és videotechnikának köszönhetően olyan interaktív környezetben mutatja be a 19. századi magyarországi kastélylakók hétköznapjait, hogy bárki örömmel beleképzeli magát az egykori szobalány, az inas vagy a szakács szerepkörébe.

Felhőszakadás cseberből

Cserkeszőlő Fürdő és Gyógyászati központja külön színfoltja Dél–Magyarország fürdővilágának. Az 1955-ben alakult fürdő az ezredforduló után kezdett el igazából fejlődni, átalakulni: néhány éve működik mai formájában 19 belső és külső medencével, óriáscsúszdával, infraszaunával, finn szaunával és aromakabinnal. Cserkeszőlő valamiben mégis egyedi a fürdők miliőjében: a fiatalok legnagyobb örömére itt működik Európa leghosszabb kétpályás ponyvacsúszdája. Nem véletlen, hogy a kempinggel, szállodával ellátott fürdő egyféle város a városban, ahova nagyon sok gyerekes család is érkezik. Ezt nem csak a csúszdák, a gyerekmedencék és általában a gyerekek, fiatalok igényeinek kialakított környezet bátorítja, hanem egy egyedi megoldás is: az egyik medence fölött hatalmas csöbör telik fel vízzel, és amikor senki sem várja, égből villámcsapásként több száz liter víz zúdul felhőszakadásként a nyugalomra egyáltalán nem vágyó fiatalok nyakába.

De Cserkeszőlőnek van egy másik célközönsége is: azok a különböző korosztályú emberek, akik egészségügyi problémáikkal keresik fel a jódos gyógyvizeiről híres fürdőközpontot. Gyógyvizét a szakemberek csontritkulásra, kopásos és gyulladásos ízületi betegségek gyógyítására ajánlják. A szakrendelésen reumatológiai, ortopédiai és bőrgyógyászati szakorvosok írják fel a szükséges kezelést.

Szarvas, a történelmi Magyarország közepe

A magyar történelem iránt érdeklődő turistának mindenképpen érdemes elmennie Szarvasra. A Holt-Körös partján áll a történelmi Magyarország közepét jelző emlékmű. Ha Szarvas, akkor Arborétum is: a húszhektáros parkerdő üdítő felfrissülést nyújt az ide látogató természetkedvelőknek, ugyanakkor a Nagy-Magyarország nevezetességeire kíváncsiakat is különleges meglepetés várja. A 2013 áprilisában megnyílt, az ország egyetlen interaktív makettparkjában megismerkedhetünk a monarchiabeli Magyarország kicsinyített másával, a Délvidék, a Felvidék, Erdély és a mai anyaország legfontosabb városainak jellegzetes épületeivel, vonatállomásaival, harangzúgásával. A tikkasztó melegben is mohó kíváncsisággal jártam végig ezt az egyedi hangulatú körutat Pozsony, Győr, Budapest, Debrecen, Kolozsvár, Marosvásárhely és Szabadka maketté kicsinyített, de apróságában is impozáns épületei között. Kárpátalja makettjei egyelőre hiányoznak, de tervek szerint jövőre azok is méltó helyükre kerülnek a parkban.

Az Arborétum hangulatát nem csak belülről, hanem az azt övező Holt-Körösön megejtett sétahajózáson is megízlelhettük. Az országszerte ismert, és ilyenkor nyáridőben teltházas előadásokkal működő Vízi Színháznál történő felszállás után a Katalin sétahajó pár kilométeres menetrend szerinti távot tett meg velünk a parkerdő és a vele szemben, a part túloldalán fekvő, példásan gondozott nyaralók, villák és szebbnél szebb kertek között. A holtág a vízisportok paradicsoma is egyben, hiszen a gondozott, 2,5 méter mélységű és 30 km hosszú, az ország ötödik leghosszabb kiterjedésű állóvize nem csak a turisták, hanem a sportolók kedvence is. Kísérőnk, Mihály Mariann, a Körös-menti Turisztikai és Kulturális Egyesület menedzsere szerint az itteni vízivilágból sok tehetséges magyar sportoló jutott már ki olimpiára. De a holtág egyben horgászparadicsom is, hiszen az állóvíznek rengeteg csendes zuga van, ahol e sport rajongói igazi kikapcsolódásra lelnek.

A június derekán megnyílt víziszínházban augusztus végéig tartanak napi rendszerességgel előadásokat az ország minden részéből érkező együttesek, ami eleve rengeteg embert vonz ide. Hétköznap rendszerint ingyenesen lehet beülni a nézőtérre, de a hétvégi előadások jegyárai 5–10 ezer forint körül mozognak. Július–augusztus tehát telt házas szezon a szarvasi vendéglátók számára, e két hónapban nehéz üres szobát bérelni a városban vagy annak környékén.

A Katalin sétahajót 30 éve vezető kapitány miatt is sokan eljönnek hajókázni, hiszen ő az az embertípus, akit megunni nem lehet, és ha jó passzban van, akkor vendégei – bemondásait, kommentárjait hallgatva – akár röhögőgörcsöt is kaphatnak az út során. Jelenléte éppen olyan színfoltja ennek a vízivilágnak, mint megannyi más látványosság a turizmusból megélni tudó dél-magyarországi régióban.

(Folytatjuk)