A hamuból újjászületett falu

A Csíki-medence északkeleti részén, Csíkszeredától 22 kilométerre található a közigazgatásilag Csíkszentmihály községhez tartozó kis falu, Csíkajnád. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint 616-an lakják, közülük hatszázan római katolikusok. Habár kis település, mégis számos közösségi eseményen vehetnek részt a helyiek, illetve az érdeklődő vendégek. A rendezvények egyik fontos szervezője a helyi Szent István Szervezet (SZISZ): tagjai kedvünkért felelevenítették az indulás körülményeit.

Él a közösségi szellem

„Nálunk még él a közösségi szellem, mindenki ismeri egymást, tehát van összetartás. Ha valaki bajba kerül, akkor összefog a közösség érte, gyűjtést szerveznek, munkával segítik. De az ünnepeket is közösen élik meg. A hagyományos gazdálkodás is fellelhető a településen, itt még többségében tehenekkel, lovakkal gazdálkodnak” – magyarázza Bogos Róbert, a szervezet egyik tagja.

Amire egy közösségben szükség van, az Ajnádon adott, vélik a társaság tagjai. A szervezet hivatalosan 2009 novemberében alakult Fodor Zoltán kezdeményezésére. Mindaddig Csíkszentmihály, Csíkajnád és Csíkvacsárcsi fiataljai egy közös ifjúsági szervezetbe tömörültek, nyolc éve viszont úgy döntöttek, megpróbálnak külön érvényesülni. A helyi Dobos Lászlóval közösen javasolták, hogy a falu védőszentjének nevét vegyék fel. A szervezet négy taggal indult ugyan, mégis a teljes helyi közösségre számíthatnak. Tehát nemcsak a hivatalos tagok, hanem minden jóakaratú helybéli teszi a dolgát a közösség érdekében. Vannak néha eltérő vélemények, de mivel mindannyian azt szeretnék továbbadni, amit szülőfalujuktól kaptak, mindig sikerül megegyezni – magyarázza Szőgyör Lóránd, a SZISZ elnöke.

Sokoldalú tevékenység

Kezdetben a szervezet tagjai főként gyermek- és ifjúsági programokat szerveztek, majd a helyi igényeknek megfelelően bővítették tevékenységüket. Jelenleg elsősorban helytörténeti kutatásaik alapján újítanak fel, illetve állítanak emlékműveket vagy emlékkereszteket. Gyerekeknek és fiataloknak továbbra is szerveznek kétnapos tematikus nyári kirándulásokat, különböző vetélkedőket, táborokat, bálokat vagy játszóházat, de népszerűsítenek pályázatokat és ösztöndíjakat is. A falu gyerekei és az idősebb nemzedék tagjainak segítéségével több mint száz helynevet és annak magyarázatát gyűjtötték össze. Közművelődési programjaikban már minden korosztály érintett. Öt alkalommal szervezték meg a helyi falunapokat. 2014-ben hagyták abba, amikor az ajnádi kápolnatemplom építésének 500. évfordulóját ünnepelték. Ezt követően más irányba fordult a szervezet tevékenysége, másrészt a falunapi programok is átértékelődtek. Szent István-díjakat osztanak ki olyan helybélieknek, akik értékteremtő közösségi munkát végeznek: többek között tanítókat, lakodalmas gazdákat, nyolcgyermekes anyákat, illetve ötven vagy annál több éve összeházasodott párokat tüntettek ki.

Helyi emlékhelyek

Idősek napi kirándulásokat szerveznek, amelyre legutóbb két autóbusznyi érdeklődő jelentkezett. Nagy az érdeklődés az évfordulós megemlékezések iránt is: ilyent szerveznek többek között az 1944-es faluégés, az 1848–49-es szabadságharc és forradalom emlékére is. A méltó emlékezet jegyében emlékművet állíttattak a második világháborúban elesett magyar honvédek tiszteletére Varjadorján, emlék- és honvédkeresztek kerültek a falu határának különböző részeire, legutóbb pedig felújították a kilencven éve állított világháborús emlékoszlopot, amelyre emléktáblát helyeztek az orosz fogságban életüket vesztett ajnádiak névsorával.

A helyi kultúregylet már épített színpadot és hidat is. Helyreállították a kálváriát, tanösvényt létesítettek és keresztet állítottak a leégett templomtéri helyett. Az 1942-es közösségi csoportkép mintájára 2016-ban a húsvéti szentmise után közös képet készítettek a falubeliekkel. Tavaly a Hazajárók turisztikai magazinműsor stábját fogadták, akik a látványosságok mellett egy hagyományos disznóvágást is megtekintettek. A műsor a teljes közösség számára nagy élmény volt – újságolják vendéglátóim.

„Hihetetlen gazdag és izgalmas még egy kis falunak is a helytörténete. Néha úgy tűnhet, hogy a mai fiatalok a régit nem értékelik, nem becsülik. Pedig ha felmutatjuk, tudatosítjuk bennük, akkor érdeklődőek lesznek elődeink hagyatéka iránt” – magyarázza Bogos Róbert. Elmondja azt is, hogy kutatásaikat levéltárakban végezték, többek között Gyulafehérváron, Kolozsváron, Budapesten. Nagy kaland volt számukra összevetni a helyiek emlékezetében élő történelmet a papíron levő információkkal.

Elmenekültek, de visszatértek
Mindkét világháború súlyosan érintette az ajnádiakat: mind 1916 augusztusa végén, mind 1944 szeptemberében menekülniük kellett. A második világháborúban Vas megyéig mentek az ajnádiak, de többségük visszajött és újjáépítette a falut. Ezért mondták a régi öregek, hogy a hamuból kelt életre a falu, hiszen a visszatérőket leégett házak, kapuk, kertek fogadták. De a mezőgazdasági termelőszövetkezet, a kollektív időszaka is nagy terhet rótt az itt élőkre.
A falu hosszú ideig Csíkszentmihály része volt, később önállósodott. Leírásában Orbán Balázs már önálló faluról beszélt. A Bernárd főnemesi család által épített temploma 1514-ben készült el.

Honlap, újság, plakátok

A társaság leleményesen bánik a tájékoztatással is. Tapasztalatuk alapján a fiatalokat leginkább interneten, közösségi oldalon, honlapon lehet elérni, a helyi idősebb generáció számára viszont plakátokat készítenek, illetve a templomi hirdetések révén juttatják el hozzájuk közlendőjüket. A szervezetnek 2010 óta honlapja és Facebook-oldala van, de az eseményeket nyomtatott kiadványban is népszerűsítik a SZISZ által szerkesztett Visszatekintő című újság hasábjain.

Amíg igény van rá

Mindig feltevődik a kérdés: meddig lehet jól működtetni egy ilyen szervezetet? Szőgyör Lóránd szerint addig, amíg látják, hogy van igény rá a helyiek részéről. Számukra motiváló erő a pozitív visszajelzés: a falubeliek érdeklődnek az eseményekről, várják, hogy azokat megszervezzék. Sőt, honlapjuk révén az elszármazott ajnádiak is figyelemmel követik a helyi közösség életét. Volt már példa arra, hogy Magyarországról kérték elszármazott helyiek: kerüljön fel friss hír az oldalra a faluban zajló eseményekről.

Mivel nonprofit civilszervezetként működnek, a különböző tevékenységeket önkéntes munkában végzik. A SZISZ munkáját a pár éve alakult helyi önkéntes tűzoltó-alakulat, a plébánia, a vacsárcsi ifjúsági szervezet, a közbirtokosság, a helyi és megyei önkormányzat, falubeli és elszármazott adományozók támogatják, de pályázataik révén segítséget nyújt számukra a Communitas Alapítvány és a Bethlen Gábor Alap is.

Munkájuk példaértékű, így a támogatók számára sem kérdéses: minden alkalommal jó célt szolgál a számukra megítélt céladomány.