
Ünnepeken és hétköznapokon egyaránt összefog Csíkajnád apraja-nagyja. A falu újjászületését lelkes emberekből álló civilszervezet támogatja, amely helytörténeti kutatásai alapján állít emléket a falu minden történelmi eseményének.
2017. április 21., 11:022017. április 21., 11:02
2017. július 06., 22:452017. július 06., 22:45
A Csíki-medence északkeleti részén, Csíkszeredától 22 kilométerre található a közigazgatásilag Csíkszentmihály községhez tartozó kis falu, Csíkajnád. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint 616-an lakják, közülük hatszázan római katolikusok. Habár kis település, mégis számos közösségi eseményen vehetnek részt a helyiek, illetve az érdeklődő vendégek. A rendezvények egyik fontos szervezője a helyi Szent István Szervezet (SZISZ): tagjai kedvünkért felelevenítették az indulás körülményeit.
Él a közösségi szellem
„Nálunk még él a közösségi szellem, mindenki ismeri egymást, tehát van összetartás. Ha valaki bajba kerül, akkor összefog a közösség érte, gyűjtést szerveznek, munkával segítik. De az ünnepeket is közösen élik meg. A hagyományos gazdálkodás is fellelhető a településen, itt még többségében tehenekkel, lovakkal gazdálkodnak” – magyarázza Bogos Róbert, a szervezet egyik tagja.
Amire egy közösségben szükség van, az Ajnádon adott, vélik a társaság tagjai. A szervezet hivatalosan 2009 novemberében alakult Fodor Zoltán kezdeményezésére. Mindaddig Csíkszentmihály, Csíkajnád és Csíkvacsárcsi fiataljai egy közös ifjúsági szervezetbe tömörültek, nyolc éve viszont úgy döntöttek, megpróbálnak külön érvényesülni. A helyi Dobos Lászlóval közösen javasolták, hogy a falu védőszentjének nevét vegyék fel. A szervezet négy taggal indult ugyan, mégis a teljes helyi közösségre számíthatnak. Tehát nemcsak a hivatalos tagok, hanem minden jóakaratú helybéli teszi a dolgát a közösség érdekében. Vannak néha eltérő vélemények, de mivel mindannyian azt szeretnék továbbadni, amit szülőfalujuktól kaptak, mindig sikerül megegyezni – magyarázza Szőgyör Lóránd, a SZISZ elnöke.
Sokoldalú tevékenység
Kezdetben a szervezet tagjai főként gyermek- és ifjúsági programokat szerveztek, majd a helyi igényeknek megfelelően bővítették tevékenységüket. Jelenleg elsősorban helytörténeti kutatásaik alapján újítanak fel, illetve állítanak emlékműveket vagy emlékkereszteket. Gyerekeknek és fiataloknak továbbra is szerveznek kétnapos tematikus nyári kirándulásokat, különböző vetélkedőket, táborokat, bálokat vagy játszóházat, de népszerűsítenek pályázatokat és ösztöndíjakat is. A falu gyerekei és az idősebb nemzedék tagjainak segítéségével több mint száz helynevet és annak magyarázatát gyűjtötték össze. Közművelődési programjaikban már minden korosztály érintett. Öt alkalommal szervezték meg a helyi falunapokat. 2014-ben hagyták abba, amikor az ajnádi kápolnatemplom építésének 500. évfordulóját ünnepelték. Ezt követően más irányba fordult a szervezet tevékenysége, másrészt a falunapi programok is átértékelődtek. Szent István-díjakat osztanak ki olyan helybélieknek, akik értékteremtő közösségi munkát végeznek: többek között tanítókat, lakodalmas gazdákat, nyolcgyermekes anyákat, illetve ötven vagy annál több éve összeházasodott párokat tüntettek ki.
Helyi emlékhelyek
Idősek napi kirándulásokat szerveznek, amelyre legutóbb két autóbusznyi érdeklődő jelentkezett. Nagy az érdeklődés az évfordulós megemlékezések iránt is: ilyent szerveznek többek között az 1944-es faluégés, az 1848–49-es szabadságharc és forradalom emlékére is. A méltó emlékezet jegyében emlékművet állíttattak a második világháborúban elesett magyar honvédek tiszteletére Varjadorján, emlék- és honvédkeresztek kerültek a falu határának különböző részeire, legutóbb pedig felújították a kilencven éve állított világháborús emlékoszlopot, amelyre emléktáblát helyeztek az orosz fogságban életüket vesztett ajnádiak névsorával.
A helyi kultúregylet már épített színpadot és hidat is. Helyreállították a kálváriát, tanösvényt létesítettek és keresztet állítottak a leégett templomtéri helyett. Az 1942-es közösségi csoportkép mintájára 2016-ban a húsvéti szentmise után közös képet készítettek a falubeliekkel. Tavaly a Hazajárók turisztikai magazinműsor stábját fogadták, akik a látványosságok mellett egy hagyományos disznóvágást is megtekintettek. A műsor a teljes közösség számára nagy élmény volt – újságolják vendéglátóim.
„Hihetetlen gazdag és izgalmas még egy kis falunak is a helytörténete. Néha úgy tűnhet, hogy a mai fiatalok a régit nem értékelik, nem becsülik. Pedig ha felmutatjuk, tudatosítjuk bennük, akkor érdeklődőek lesznek elődeink hagyatéka iránt” – magyarázza Bogos Róbert. Elmondja azt is, hogy kutatásaikat levéltárakban végezték, többek között Gyulafehérváron, Kolozsváron, Budapesten. Nagy kaland volt számukra összevetni a helyiek emlékezetében élő történelmet a papíron levő információkkal.
Elmenekültek, de visszatértek
Mindkét világháború súlyosan érintette az ajnádiakat: mind 1916 augusztusa végén, mind 1944 szeptemberében menekülniük kellett. A második világháborúban Vas megyéig mentek az ajnádiak, de többségük visszajött és újjáépítette a falut. Ezért mondták a régi öregek, hogy a hamuból kelt életre a falu, hiszen a visszatérőket leégett házak, kapuk, kertek fogadták. De a mezőgazdasági termelőszövetkezet, a kollektív időszaka is nagy terhet rótt az itt élőkre.
A falu hosszú ideig Csíkszentmihály része volt, később önállósodott. Leírásában Orbán Balázs már önálló faluról beszélt. A Bernárd főnemesi család által épített temploma 1514-ben készült el.
Honlap, újság, plakátok
A társaság leleményesen bánik a tájékoztatással is. Tapasztalatuk alapján a fiatalokat leginkább interneten, közösségi oldalon, honlapon lehet elérni, a helyi idősebb generáció számára viszont plakátokat készítenek, illetve a templomi hirdetések révén juttatják el hozzájuk közlendőjüket. A szervezetnek 2010 óta honlapja és Facebook-oldala van, de az eseményeket nyomtatott kiadványban is népszerűsítik a SZISZ által szerkesztett Visszatekintő című újság hasábjain.
Amíg igény van rá
Mindig feltevődik a kérdés: meddig lehet jól működtetni egy ilyen szervezetet? Szőgyör Lóránd szerint addig, amíg látják, hogy van igény rá a helyiek részéről. Számukra motiváló erő a pozitív visszajelzés: a falubeliek érdeklődnek az eseményekről, várják, hogy azokat megszervezzék. Sőt, honlapjuk révén az elszármazott ajnádiak is figyelemmel követik a helyi közösség életét. Volt már példa arra, hogy Magyarországról kérték elszármazott helyiek: kerüljön fel friss hír az oldalra a faluban zajló eseményekről.
Mivel nonprofit civilszervezetként működnek, a különböző tevékenységeket önkéntes munkában végzik. A SZISZ munkáját a pár éve alakult helyi önkéntes tűzoltó-alakulat, a plébánia, a vacsárcsi ifjúsági szervezet, a közbirtokosság, a helyi és megyei önkormányzat, falubeli és elszármazott adományozók támogatják, de pályázataik révén segítséget nyújt számukra a Communitas Alapítvány és a Bethlen Gábor Alap is.
Munkájuk példaértékű, így a támogatók számára sem kérdéses: minden alkalommal jó célt szolgál a számukra megítélt céladomány.
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.