Régiós referendumtervek csapdák hálójában

December 8-án hat megyében egyszerre tartanák a fejlesztési régiók átalakításában az RMDSZ által kezdeményezett referendumot. Legalábbis az eredeti elképzelések szerint, ám egyre több akadálya látszik a megvalósításnak.

A székelyföldi megyékben a szavazólapon egyetlen kérdés szerepel majd: „Egyetért azzal, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye közös gazdasági-fejlesztési régiót alkosson Marosvásárhely régióközponttal?” A partiumi Bihar, Szatmár és Szilágy megyében a kérdés a Nagyvárad központú régióra vonatkozna. A terv kivitelezését nehezíti az is, hogy a vonatkozó tervezetek elfogadása esetén a prefektusok megakadályozhatják a népszavazás megszervezését azzal, hogy megtámadják a testületek döntését. Ennek ellenére Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke szerint a referendumterv kivitelezése egyelőre jól halad, és arra számítanak, hogy sikerre viszik az elképzelést. „Sok minden történhet: a közgyűlések elfogadják a tervezetet, és nyilván előfordulhat az is, hogy a prefektusok megtámadják a határozatokat. A Partiumban zajlanak a tárgyalások, abban bízunk, hogy sikerül román partnereket az ügy mellé állítani” – mondta Borbély. Úgy tartja, a különböző megyékben tervezett népszavazások nem függnek egymástól, ha az egyik megyében valamilyen módon megakadályozzák a referendum kiírását, a másik megyében még megtartják a voksolást. „Nem tehetünk többet: ahol hagyják, megszervezzük a népszavazást” – szögezte le az RMDSZ alelnöke.

Nem csak magyar ügy

A háromszéki önkormányzat várhatóan november 14-i ülésén tűzi napirendre a referendum-kezdeményezésről szóló határozattervezetet. Sepsiszentgyörgyön Tamás Sándor háromszéki önkormányzati elnök és Antal Árpád polgármester kezdeményezte a regionális népszavazást. A kérést a támogató aláírásokkal – összesen 33594 szignó jött össze – a megyeháza főjegyzőjénél iktatták, majd a törvény előírása szerint tíznapos közmeghallgatásra bocsátották – de egyetlenhozzászólás sem érkezett. „A lakosság számára is nyilvánvaló, hogy egy régiót közös gazdasági érdekek, kulturális értékek, és az emberek összefogási szándékának megfelelően kell kialakítani: ennek elérésében pedig a népszavazás lehet a legmegfelelőbb eszköz” – szögezte le Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke (képünkön).

Háromszéken egyébként a többségében románok által lakott településeken is gyűjtöttek alírásokat, sok román is aláírta az íveket. Ez Tamás szerint azt jelzi, hogy nem kizárólag magyar ügyról van szó, a nyitott gondolkodású román emberek is támogatják Kovászna, Hargita és Maros megye közös gazdasági-fejlesztési régióba tömörülését Marosvásárhely központtal. Az érdekérvényesítés minden bizonnyal nem ütközik nehézségekbe, a megyei önkormányzati képviselőtestületet ugyanis 18 RMDSZ-es, 4 néppárti, egy független, 3 MPP-s és 5 USL-s képviselő alkotja.

A tervek szerint Hargita megyében ugyancsak november 14-én tűzik a megyei tanács napirendjére a népszavazásról szóló határozattervezetet. Borboly Csaba tanácselnök szerint valószínűleg akkor is megtartják a referendumot, ha alprefektus megtámadja a határozatot, bár ez esetben nem lesz hivatalos, de mindenképpen „felmutatja a térségben lakók akaratát és erejét”. A határozattervezetről Hargita megyében 20 RMDSZ-es, 4MPP-s, 3 EMNP-s és 3 USL-s képviselő hivatott dönteni.

Még több támogatót gyűjtenek a bihariak

Bihar megyében – ahol az RMDSZ a kormánypárti szociálliberális koalíció támogatásával és segítségével gyűjtötte a szignókat – még nem iktatták a tervezetet. Szabó Ödön, az RMDSZ megyei szervezetének ügyvezető elnöke szerint bár később kezdték a gyűjtést, a bejegyzéshez szükséges aláírásmennyiség már megvan, román partnereikkel mégis úgy döntöttek, hogy ezen a héten is folytatják a támogatók felkutatását. „Csak a mi részünkről már több mint 38 ezer aláírás gyűlt össze, de további támogatókat keresünk, hogy az indítvány minél hangsúlyosabb legyen” – magyarázta a politikus, arra azonban még nem volt válasza, hogy végül polgári kezdeményezésként vagy képviselői indítványként terjesztik-e a tanács elé a határozattervezetet. Mindkettőre van lehetőség, mondta, döntést később hoznak. „Bízom benne, hogy a novemberi közgyűlésen már napirendre kerül a határozattervezet” – tette hozzá az RMDSZ-es politikus. A bihar megyei testület 18 szociálliberális, 7 RMDSZ-es, 7 PDL-s és 2 Dan Diaconescu-párti (PPDD) képviselőből áll.

Az RMDSZ nem nyújtott be népszavazás kiírására vonatkozó kérvényt Szatmár megyében sem, holott sikerült összegyűjteniük a szükséges számú aláírást. A szövetség helyi szervezetének vezetői szeretnék megszerezni a román pártok támogatását is a kezdeményezéshez, ezért nem léptek még. Korábban Szatmár megye liberális tanácselnöke, Adrian Ştef sem idegenkedett a kisebb fejlesztési régiók ötletétől, akkor úgy nyilatkozott: a szomszédos megyei önkormányzatok elnökeivel korábban tárgyalásokat is folytatott egy esetleges közös fellépésről. A Szatmár megyei testületben az USL 13, az RMDSZ 12, a PDL 5 és a PPDD 2 képviselői hellyel rendelkezik.

Jegyzői akadékoskodás

Maros megyében a jegyző formai okokra hivatkozva negatívan véleményezte az RMDSZ által összegyűjtött aláírásokat, ezért a szövetségi frakció új határozattervezetet nyújt be a népszavazás kiírásáról. Kelemen Márton Maros megyei önkormányzati képviselő szerint a referendumtörvény lehetővé teszi, hogy a megyei tanácsosok legkevesebb egyharmada megyei szintű népszavazást kezdeményezzen. Gondot a román pártok álláspontja jelent, hisz egyikük sem meri nyíltan felvállalni az RMDSZ kezdeményezését. „Nem a Székelyföld autonómiájáról akarunk most szavazni, hanem a három megye által létrehozandó fejlesztési régióról. Ezzel a román politikusok is tisztában vannak, és bár nincs mit felhozniuk ellene, egyelőre egyetlen alakulatot sem sikerült magunk mellé állítanunk” – mondta el Kelemen. Az RMDSZ az elkövetkezendő két hét alatt is megpróbálja párbeszédre hívni a román pártokat, többek között azzal a mintegy hatvanezer aláírással igyekszik érvelni, ami a kezdeményezés támogatására összegyűlt. A Maros megyei testületet 13 RMDSZ-es, 13 USL-s, 6 PDL-s és 2 PPDD-s képviselő alkotja.

Maros megyéhez hasonlóan a Szilágy megyei önkormányzat jegyzője is formai kifogások miatt dobta vissza az RMDSZ által összegyűjtött aláírásokat – mondta el Szilágyi Róbert István, az RMDSZ Szilágy megyei ügyvezető elnöke. Mivel azonban a jegyző megjegyzései csak konzultatív jellegűek, kezdeményezésük pedig törvényes, így azt a november végi megyei önkormányzati ülésen bocsátják szavazásra. „Egyeztetéseket folytatunk a román pártokkal, de nyilván nehéz lesz elfogadtatni a tervezetet, mert elég nagy nyomást gyakorolnak rájuk a pártközpontokból. A helyzetet nehezíti az is, hogy a koalíción belül is zavaros a helyzet” – magyarázta a megyei tanácsos. A referendum kiírásához Szilágy megyében 16 támogató szavazatra van szükség, miközben a közgyűlésben 7RMDSZ-es, 14 USL-s, 6 PDL-s és 3 PPDD-s képviselő foglal helyet. Liberális vonalon is hozzájuk hasonló elképzelések körvonalazódnak a fejlesztési régiókról, de a szociáldemokrata párti politikusok nyilvánosan még nem álltak a RMDSZ mellé az ügyben.