Kelemen Hunor szerint senki nem tagadta, hogy az MSP magyar ügy
Fotó: Nánó Csaba
Minden várakozást felülmúlt a polgári kezdeményezést aláírók nagy száma – derült ki a Minority SafePack aláírásgyűjtésének kampányzáró sajtótájékoztatóján. A szervezők elégedettek az adatokkal, noha a romániai magyarság csupán egynegyede támogatta a kezdeményezést.
2018. április 13., 14:552018. április 13., 14:55
2018. április 13., 15:032018. április 13., 15:03
A Minority SafePack (MSP) nevet viselő javaslatcsomag eredetileg 15 intézkedést ajánlott az Európai Unió számára nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén. Ahhoz, hogy az EB nyilvántartásba vegye a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) és az RMDSZ által indított polgári kezdeményezést, április 3-ig egymillió aláírásnak kellett összegyűlnie. További feltétel volt, hogy a kezdeményezés aláíróinak legalább hét uniós tagállamból kell származniuk, a Brüsszel által megállapított lakosságarányos kvóta szerint.
„Minden feltételt sikerült jóval túlteljesíteni” – mondta Vincze Lóránt, a FUEN elnöke. A német–dán határvidéken található Kissebségek Házában tartott sajtótájékoztatót az RMDSZ kolozsvári székházában is közvetítették az újságírók számára. Vincze közölte: 11 tagországból egymillió aláírás gyűlt össze, amely az utóbbi három hét mozgósításának is az eredménye. Ezzel „az európai kissebségek kristálytisztán kifejezték, hogy védelmet és jogokat akarnak” – fogalmazott a FUEN elnöke. Szintén Dániából közvetítették Hans-Heinrich Hansen volt FUEN elnök felszólalását, aki egyben a polgári kezdeményező bizottság képviselője. A volt elnök érdekes dolgokra hívta fel a figyelmet: az MSP kivételt képez, hiszen az utóbbi hat évben 50–60 polgári kezdeményezés született, ezekből mindössze ötöt vittek sikerre a kezdeményezők, ezek egyike a Minority SafePack.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, a Minority SafePack egyik kezdeményezője a sajtónak elmondta: 250 ezer aláírás összegyűjtését vállalták, ezt tavaly év végéig teljesítették. A 303 695 romániai aláírás azért kiemelkedő eredmény, mert az első helyre sorolja Romániát, ha a magyar közösség nagyságát és az összegyűjtött aláírások arányát tekintik. A magyar közösség egynegyede támogatta a kezdeményezést, ami megfelel az előzetes elvárásoknak, hiszen a szövetség nagyjából ennyi romániai magyar állampolgárt tud mozgósítani.
Az adatok nem véglegesek, hiszen az offline aláírások száma még feldolgozás alatt van.
Kelemen Hunor úgy fogalmazott, hogy a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés nemcsak másfélmillió romániai magyar ember, hanem egy 50 milliós európai közösség sikere. Emlékeztetett, az ügyvezető elnökségen működő kampánystáb az itthoni kampány mellett 13 európai országban segítette, adott esetben irányította a munkát. Magyarországon a Rákóczi Szövetség vállalta a munka oroszlánrészét. A szövetségi elnök szerint történelmi pillanatról is beszélhetünk, hiszen Európa történelmében soha nem álltak ilyen közel ahhoz, hogy az őshonos kisebbségeket védő törvényt alkossanak. Az aláírásgyűjtéssel a munka még nem ért véget – tette hozzá a szövetségi elnök.
A tagországokból begyűjtött igazolásokat átadják az Európai Bizottságnak, ahol az adatokat ugyancsak ellenőrzik. Az EB-nek ezt követően kell állást foglalnia a kezdeményezésről. Ami bizonyos: Európa csak a 2019-as esztendő második felében, az európai parlamenti választást követően foglalkozik érdemben a jogalkotás kérdésével.
A FUEN, az RMDSZ, a Dél-Tiroli Néppárt és az Európai Nemzetek Ifjúsága (Youth of European Nationalities) 2011-ben közösen egy kisebbségvédelmi európai kezdeményezést indítottak. Egy év alatt összegyűlt a szükséges egymillió aláírás. A 2013. július 16-án benyújtott európai kezdeményezés bejegyzését az Európai Bizottság 2013. szeptember 13-án elutasította, mert úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nem tartozik jogalkotási hatáskörébe, azt tagállami szinten kell megvalósítani. A bizottság elismerte, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása az unió egyik értéke, de hozzátette: sem az EU szerződése, sem az EU működési szerződése nem nyújt törvényes alapot a kisebbségekhez tartozó személyekkel kapcsolatos jogalkotáshoz. Az RMDSZ szerint az EB politikai döntést hozott.
A FUEN 2013. november 25-én megtámadta az elutasító döntést az Európai Közösségek Bíróságánál, mert a bizottság nem vette figyelembe a kezdeményezés mellékleteként benyújtott intézkedéscsomagot és azt a védzáradékot sem, amely az intézkedés különböző elemeinek felhasználását teszi lehetővé.
2014-ben Szlovákia és Románia az EB, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán kérte, hogy beléphessen a perbe. A román kormány döntése miatt koalíciós feszültség keletkezett, és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke lemondott a harmadik Ponta-kormányban betöltött miniszterelnök-helyettesi állásáról.
A törvényszék 2017. február 3-i ítéletében megsemmisítette a korábbi határozatot, majd az Európai Bizottság 2017. március 29-én kedvező döntést hozott az európai polgári kezdeményezés részleges bejegyzéséről, amely kilencet tartalmaz az eredeti tizenegy javaslatból. Végül
A román állam már akkor elzárkózott a párbeszédtől, és az azóta eltelt egy évben sem nézte jó szemmel az aláírásgyűjtést. Sőt voltak, akik elkövettek mindent, hogy keresztbetegyenek. Románia újra megpróbálta akadályozni az aláírásgyűjtést: 2017. június 28-án a Grindeanu-kormány az Európai Bíróságon pert indított az Európai Bizottság ellen és a Minority SafePack bejegyzését rögzítő határozat megsemmisítését kérte. „Az őshonos kisebbségek viszont rést ütöttek a falon, legyőzték a kishitűséget, bebizonyították, hogy erős a közösség, amely jogainak európai védelmet akar” – fogalmazott sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor.
Az aláírásgyűjtés kapcsán az RMDSZ-t azzal vádolják, hogy egy burkoltan magyar érdekeltségű téma mellé állt, amely Európában nem igazán képezi vita tárgyát. Az érdekvédelmi szervezet elnöke szerint soha senki sem tagadta, hogy az MSP egy hangsúlyosan Kárpát-medencei és magyar ügy. Hozzátette, ennek azért megvan az oka. „A második világháborút követően Európa kettészakadt. Az úgynevezett boldogabbik felében simán rendezték a kisebbségi ügyeket, amibe az is belejátszott, hogy nem voltak nagyszámú kisebbségek. Keleten viszont a kommunizmus idején nem lehetett rendezni a kisebbségi ügyeket. És akkor azt se felejtsük el, épp ezen a vidéken él a legnagyobb európai kisebbség” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Hogy nem kizárólag a magyar kissebséget érdekli az őshonos nemzetek sorsa, jól mutatja, hogy végül 11 országban – Románia, Magyarország, Szlovákia, Lettország, Spanyolország, Horvátország, Dánia, Bulgária, Litvánia, Szlovénia és Olaszország – teljesítették a feltételeket. Ausztriában, Lengyelországban és Finnországban azonban túl kevés aláírás gyűlt össze. Romániában kiemelten teljesített Maros (51 135), Kovászna (33 836), Szilágy (17 001), Bihar (33 996) megye és Csík terület (26 452). Online felületen 274 744, papíron 28 951 aláírást gyűjtöttek.
Minority SafePack
Európa 47 államában hozzávetőleg 340 történelmi kisebbség él, lélekszámuk meghaladja a 100 milliót. Minden hetedik európai polgár valamely történelmi kisebbség vagy etnikum tagja. Az Európai Unióban annak 23 hivatalos nyelve mellett hatvannál több regionális vagy kisebbségi nyelvet beszélnek. Az említett nyelveket beszélő polgárok száma 40 millió. A Minority SafePack projekt az utóbbi évtizedek legfontosabb európai kisebbségi összefogásának eredménye. A kezdeményezés előkészítésén 2011 óta dolgozott a FUEN, az RMDSZ, a Dél-Tiroli Néppárt és az Európai Kisebbségek Ifjúsági szervezetének tagjaiból álló munkacsoport. Kezdeményezésüket a polgári érdekérvényesítésnek az unió Lisszaboni Szerződésében megfogalmazott új jogi eszközére alapozták. Mivel az aláírásgyűjtés sikeres volt, az uniónak aktívan be kell kapcsolódnia az európai kisebbségek részvételének javításába, illetve a regionális vagy kisebbségi nyelvekről szóló párbeszédbe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!