Szabad királyi városi rangra emelésének négyszáz éves évfordulóját ünnepelte Marosvásárhely. A felújított vár és a Kultúrpalota rendezvényei a patinás múltú város történelmi hangulatát idézték meg.
Negyedszázados történet áll a Szent György Napok mögött. Miközben rengeteg színes rendezvénnyel várta közönségét a rendezvénysorozat, az egykori szervezők a kezdetekre emlékeztek. Honnan indultak a Szent György Napok, ki kezdeményezte és miért?
Ezelőtt 101 évvel, 1915. március 24-én kezdődött el a 20. század első nagy népirtása: a török hadsereg 1,5 millió örményt gyilkolt le. Ez vallásháború is volt – azok az örmények, akik áttérnek a muzulmán hitre, megmenekülhettek volna a haláltól.
Harminc éve, 1986. április 26-án robbant fel a csernobili atomerőmű 4-es blokkja: az erőműtől három kilométerre fekvő Pripjaty ma elhagyatott település, szellemváros, hiszen a teljes lakosságát evakuálták.
Noha a sajtó tíz éve jelezte a több tízmillió dolláros kormányzati sikkasztások gyanúját, a bűnüldöző szervek hosszú évekig jegelték az ügyet. Miközben alapfokon szerény bírósági ítéletek születtek, újabb sikkasztások derülnek ki.
Sokféle agrártámogatást igényelhetnek a gazdálkodók a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségnél. Az egységes támogatások mellett életjáradék, gázolajár-támogatás és soron kívüli állami segítség is kérvényezhető.
Kallós Zoltán korunk néprajzi polihisztora: jelentős népzenei gyűjtést végzett, néprajzi filmek szaktanácsadója, népzenei fesztiválok ünnepelt előadója. Mindemellett az erdélyi és magyarországi táncházmozgalom egyik életre hívója.
A román szakértői kormány vezetője, Dacian Cioloş ismét napirendre tűzné a régiósítást. Összeállításunkban a román régiós viták eddigi 150 évét mutatjuk be.
Tisztánlátás, hangulatos felelevenítés és március 15 fontosságának tudatosítása – ennek kapcsán beszélgettünk az 1848-as szabadságharcról a Kolozsvári Református Kollégium történelemtanárával, Bogya Katalinnal és diákjaival.
Székelyföld területi autonómiáját követelte a Székely Szabadság Napja alkalmából szervezett marosvásárhelyi tüntetés kiáltványa. A rendezvény utóhatását beárnyékolták a magyar pártok közötti érdekellentétek.
Március 17-től tilos a dohányzás nyilvános zárt helyeken. A Klaus Johannis államfő által aláírt jogszabály drasztikusan lecsökkentette a dohányzásra alkalmas helyek számát. Körképünkben a szabályozás hatásainak érintettjeit kérdeztük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mostohagyermekként kezeli a román állam a civil szociális szférát – ezt a következtetést vontuk le, miután megszólaltattunk néhány, az ágazatban dolgozó illetékest. A jelenséget a politikum is kezdi érzékelni.
Az Antena cégcsoport kilakoltatása körüli botrány rávilágított a romániai sajtó nehéz anyagi helyzetére. A nagy médiabirodalmak szinte kivétel nélkül milliókkal tartoznak bankoknak, beszállítóknak és az államkasszának egyaránt.
Bethlen Gábor négyszáz évvel ezelőtt emelte szabad királyi városi rangra Marosvásárhelyt, ezért az RMDSZ egész alakos köztéri szobor megalkotására hirdetett pályázatot. A magyarsággal szemben azonban több szoborral adós a városvezetés.
A magyar és román közösségi emlékezetben más módon él az 1940. augusztus 30-án meghozott 2. bécsi döntés. Kalotaszegen, az egykori határ két oldalán található településeken élő idős emberek vallomása alapján állt össze az alábbi cikk.
Milyen mértékben avatkozhat az állam egy család ügyeibe, mikortól lehet büntetőjogi kategória a gyerek fegyelmezése? Összeállításunkban arra voltunk kíváncsiak, hogyan igazodnak el a szülők a gyereknevelés elvei és irányzatai között?
Hajnaltól délutánig tartó házkutatások után Gyergyószentmiklós polgármesterét, Mezei Jánost kihallgatásra vitték a korrupcióellenes ügyészség marosvásárhelyi székhelyére – ezt írtuk egy évvel ezelőtt. A Mezei-ügynek koránt sincs vége.
Nicolae Ceauşescu román pártfõtitkár 1988. április 29-én jelentette be falurombolási tervét. Tiltakozásul két erdélyi magyar fiatalember 1989 nyarán – a nemzetközi sajtó érdeklõdése mellett – Párizsig gyalogolt.
Látogatottsági adatok