Állami és uniós pénzek a mezőgazdaságban

Változott 2015-től a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségeknél benyújtható egységes agrártámogatási kérelem: a gazdák ma már egyszerre kérelmezhetik a korábban különálló területalapú és állattenyésztési támogatásokat, ez ugyanis a legtöbb termelőt érintő juttatás. A piaci intézkedések keretében meghatározott speciális támogatások is igényelhetők – például a méhészeti program –, de az APIA-nál lehet kérni a gázolajár-támogatást és az életjáradékot is. A részletekről a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) munkatársait kérdeztük.

Területalapú támogatások

Az uniós agrárpolitika által előírt egységes mezőgazdasági támogatásokat a román jogrendben a 3/2015-ös sürgősségi kormányrendelet és az utólag módosított 619/2015-ös miniszteri rendelet szabályozza. Lázár István, az APIA munkatársa arról is tájékoztatott, hogy a témában évi rendszerességgel megjelenik egy miniszteri rendelet – idén a 2016/249-es –, amelyik a friss tudnivalókat foglalja össze az igénylési útmutatótól kezdve a különböző igénylési feltételekig.

Romániában a legtöbb gazda a területalapú támogatásra jogosult. Területalapú támogatást az egy hektárnál nagyobb földterülettel rendelkező és legkevesebb 30 áras parcellákon gazdálkodók igényelhetnek. Mihály Lajos tájékoztatója szerint a támogatási rendszerbe tavalytól vezették be a kis- és nagygazda fogalmát: az állattenyésztési és területalapú alaptámogatásból ötezer eurónál kevesebbet kapók a kisgazdák, az ötezer euró fölöttiek pedig a nagyobb farmerek. Azok a kisgazdák, akik vállalták, hogy öt évig ugyanakkora méretű területen gazdálkodnak, 2015-ben erre örökölhető támogatást kérhettek, idén azonban újak már nem léphettek be a népszerű programba.

Területalapú alaptámogatás szántóra és kaszálóra igényelhető. Kaszáló esetében ez négy részből áll: egységes területalapú alaptámogatás (SAPS) legalább egy hektár mezőgazdasági területre; az újraosztott támogatás legtöbb 30 hektárra – öt hektárig hektáronként öt euróval támogatják a gazdát, a fennmaradó 25 hektárra hektáronként 45 euró jár. „Itt vigyázni kell a pontos területnagyságra. Ha valakit azon kapunk, hogy volt például 60 hektár területe, amit elosztott a fiával, hogy mindketten kérhessék a támogatást, egyikük sem kap pénzt” – magyarázza Mihály Lajos.

A hátrányos helyzetű, hegyvidéki területekre igényelhető agrártámogatás is vonzó, de ezeket csak a tengerszint fölötti, 600 méternél magasabban fekvő területek után lehet kérvényezni. Vannak agrár-környezetgazdálkodási csomagok is – P1, P1.1, P2.1, P2.2, P3.1.1, P3.2.2 –, az öt évig vállalt kötelezettségek be nem tartása azonban komoly büntetésekkel jár. Ahol a támogatásra beírt terület 0–3 százalékát nem művelik a szerződésben rögzített módon, a gazda ezt arányosan vissza kell fizesse. A támogatott terület 3–20 százalékán kimutatott hiányosságok miatt a résztámogatás négyszeresét kéri vissza az APIA, a területek 20–50 százalékán végzett rossz gazdálkodás pedig a teljes összeg visszatérítésével jár, míg a terület felét meghaladó rossz földművelés esetén büntetésként a teljes támogatási összeg háromszorosát vonják le a gazdától, akár bírósági eljárással is. A vonzónak tűnő környezetvédelmi csomagokra csak úgy érdemes pályázni, ha a gazda szigorúan betartja vállalt kötelezettségeit, különben nagyobb a kár, mint a haszon.

Szántóföldek esetében a kis- és nagygazdák részéről a szokványos területalapú támogatás mellett az úgynevezett P4-es zöldtrágyacsomag is igényelhető, a feltételrendszer – elsősorban az előírt vetésforgó – betartása azonban nem könnyű feladat. Aki az ökogazdálkodás híve, ezt a csomagot is igényelheti. A gazdáknak vállalniuk kell a vegyszermentes gazdálkodást, illetve csak az előírt vegyszereket alkalmazhatják.

Idéntől az ökogazdálkodás feltételeit is szigorították. Kaszáló esetében különbséget tesznek a kézi, a gépi és a könnyű gépi kaszálás között. A Carpatina kaszálógéppel végzett kaszálás már nem minősül kézi kaszálásnak. Az APIA szakemberei a legelőkre igényelt támogatások feltételeit is szigorúan ellenőrzik. A legelőket le kell fedni meghatározott létszámú állattal – hektáronként 2–6 juh vagy 1–3 tehén –, és amennyiben egyetlen állatnak nincs bejegyzési száma (fülszáma), az öt százalékos támogatásmegvonással jár. Hasonlóan a nem megfelelő legelői állatlétszámot is büntetik.

Új lehetőségek az állattenyésztésben

Tavalyhoz képest az állattenyésztési támogatások terén történtek a legnagyobb változások – tájékoztatott Lázár István. Az átmeneti országos támogatás keretében (ANT) három felnőtt szarvasmarha legalább évi 3 ezer liter tej vagy legkevesebb 50 juh és 25 kecskeanyaállat esetén kaphat a gazda állami dotációt. Az összekapcsolt támogatás (SCZ) révén a bivaly-, juh-, kecske-, húsmarha- és a fejőstehéntartó gazdák plusztámogatást kaphatnak. Bivalytartók legtöbb 100, juhos gazdák 150–600, kecsketartók pedig 50 és 500 közötti állatállományra kérhetnek plusztámogatást. De külön támogatást kaphat minden olyan farmer, aki legtöbb 250 húsmarhát vagy 10–250 fejőstehenet tart. A marha- és juhtartóknak az összekapcsolt támogatás igényléséhez el kell indítaniuk a törzskönyvezést.

Idéntől új feladatot is bevezettek az állattartók támogatási feltételei közé. A követhetőség az állat mindennemű mozgásának a nyilvántartását jelenti. Születés, értékesítés vagy az állat elpusztulása – mindezekről a gazdának hivatalos papírja kell legyen. Amennyiben egy állat esetében nem teljesül a követhetőségi feltétel, a gazda arra nem kaphat támogatást. Az összekapcsolt támogatási keretben nem lehet ugyanarra az állományra tejtámogatást kérni, amelyre korábban hústámogatást igényeltek, vagy fordítva.

A szakemberek szerint az APIA-támogatások igénylését szabályozó idei kormányrendelet leegyszerűsítette és gyakorlatiassá tette a támogatásigénylést, de az ügyiratcsomók összeállítása így is bonyolult.

Az állattenyésztési támogatások esetében is fontos figyelni a vállalt kötelezettségek be nem tartásának következményeire. Az ANT-támogatások esetében a feltételeknek nem megfelelő szarvasmarhák kiesnek a dotáció köréből, de a gazda mulasztása külön büntetést nem von maga után. Juhok, kecskék esetében szintén nem kaphat támogatást a feltételeknek nem megfelelő állat, ha ezek száma azonban eléri az állomány felét, a teljes támogatási összeget megvonhatják.

Az SCZ-támogatásoknál más a helyzet: az előírások be nem tartása komoly büntetéseket von maga után. „Ugyanaz az elv, mint a termőföldek esetében: 10 százalékos hibaarányig arányos mértékben csökken az összeg, de 10–20 százalék között az elvonás mértéke már megduplázódik. A 20–50 százalék közé eső hibaarány a teljes támogatás törlésével jár, ha viszont ennél is nagyobb a kihágás, a gazda több éves büntetésre számíthat.

Életjáradék és üzemanyag-támogatás
Az APIA megyei hivatalain keresztül igényelhető a gázolajár-támogatás és az életjáradék is. Az érvényes jogszabályok szerint azok a gazdák részesülhetnek a mezőgazdasági munkálatokhoz felhasznált üzemanyag árának támogatásában, akik a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségeknél jogi személyként szerepelnek – van egyéni azonosító számuk –, és a helyi önkormányzat mezőgazdasági regiszterében, illetve az állatorvosi adatbázisban is benne vannak. További feltétel, hogy legkevesebb egy hektáron gazdálkodjanak vagy állatot is tartsanak. Életjáradékot 2009. december 31-ig azok az idős személyek igényelhettek, akik eladták vagy bérbe adták saját tulajdonú földjeiket. Akik földjeiket értékesítették, hektáronként évi 100 euró támogatásra jogosultak, míg a bérbe adott földek után az állami támogatás értéke hektáronként 50 euró.

Változások a méhészeknél
A méhészeket érintő országos támogatási program keretében – amelyet a 2014/1308-as uniós rendelet szabályoz – méhészegyesületeken keresztül igényelhetnek támogatást a tagok. Az ágazat aktuális helyzete kapcsán a tagállamok háromévenként igénylik az unós támogatási összegeket. Idén jár le a 2014–2016-os időszak: ennek keretében gyógyszer- és aljdeszka-vásárlásra, az állomány növelésére és vándorméhészetre, illetve méhanalízisek elvégzésére igényelhető támogatás. A kérelmeket augusztus elsejéig lehet letenni a méhészegyesületeknél. A 2017–2019-es időszakra a szaktárca azt tervezi, hogy minden méhész egyénileg igényelhesse a támogatást.

Rendkívüli tejtámogatás
Mindössze két hét áll a tejtermelők rendelkezésére, hogy letegyék kérelmeiket arra a rendkívüli tejtámogatásra, amely uniós alapból a tejágazatban tevékenykedő nehéz helyzetbe került termelőket segíti. A támogatást szabályozó kormányhatározat értelmében április nyolcadikáig a következő feltételeknek eleget tevő gazdák kereshetik fel a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökséget (APIA) az igényléssel kapcsolatban: a 2014–2015-ös évben ipari felhasználásra szánt tejkvótával (románul: cota de livrare) szerepeltek az APIA rendszerében, és 2015. március 31-én rendelkeztek lehordott csarnoki tejmennyiséggel; továbbá aktív gazdák, ezt pedig bizonyítani tudják egy érvényes, tejfelvásárlóval kötött szerződéssel, illetve a tej eladását alátámasztó hivatalos pénzügyi aktával (számlával vagy az értékesítési könyvecske lapjával). Emellett a 2014–2015-ös évre bizonyítani tudnak több mint öt tonna lehordott tejmennyiséget. A támogatás mértéke a termelt és értékesített tej mennyiségétől függ. Azok a gazdák, akik 5 és 20 tonna közötti tejet értékesítettek, 240 euró támogatásra jogosultak. A 20 és 200 tonna közötti értékesített mennyiség esetében 12 euró jár minden tonna tej után. Akik pedig több mint 200 tonna tejet termeltek, azoknak 2900 eurót utalnak majd számláikra. A támogatási összegeket a kormányhatározatba foglaltak alapján legkésőbb június 30-ig folyósítják.