Hamvadó cigarettavég – egy korszak vége

Közintézményekben, éttermekben, szórakozóhelyeken, egészségügyi- és tanintézetekben, játszótereken, zárt köztereken és a munkahelyek zárt helyiségeiben tilos a dohányzás. A közszállítási eszközökön az elektromos cigaretta használatát is betiltotta az új jogszabály.

A törvény hatályba lépését követően drasztikus büntetésre számíthatnak mindazok, akik a tiltás ellenére is rágyújtanak vagy hagyják, hogy bárjukban, vendéglőjükben a vendég pöfékeljen. A pénzbírság értéke magánszemélyek esetében 100 lejtől 500 lejig terjed, a jogi személyeknél viszont már az első kihágásnál 5000 lejt kell lepengetni, a második kihágásnál a 10 ezer lejes bírság mellett a hely tevékenységét is felfüggesztik, amíg a tulajdonos nem orvosolja a problémát. Ha ezek után a vállalkozást ismét a dohányzást tiltó törvény megszegésén érik, a 15 ezer lejes bírságon kívül a hatóságok bezáratják a helyiséget.

Ellenőrök készültségben

A megyei fogyasztóvédelmi hivatalok országszerte felkészültek az ellenőrzésre. Egy lapunk által megkérdezett székelyföldi fogyasztóvédelmi szakember szerint kizárt, hogy a törvényt bárhol is huzamosabb ideig megszeghessék, hiszen a hivatalok emberei civilben fogják átfésülni a különböző szórakozóhelyeket, bárokat és minden más intézményt, ahol fennáll a füstölés veszélye.

A Dohányzáskutatási képességfejlesztés Romániában című projekt koordinátora, Ábrám Zoltán professzor lapcsoportunknak elmondta: Marosvásárhelyről kezdeményezett cikkely is bekerült a dohányzás visszaszorítását célzó törvénybe. Az egészségügyi szakember szerint a jogszabály egyik fontos hozadéka a passzív dohányzás visszaszorítása, mert a zárt térben való dohányzás nem csak a dohányosokat érinti. Másrészt a jogi szabályozás alátámasztja azt, amin amerikai szakemberekkel együtt munkálkodnak: elősegíteni a megelőzést, illetve a leszokást. Fejlettebb dohányzáspolitikával rendelkező országokban a leszokottak aránya meghaladja a még dohányzókét. A cél a trendhez való felzárkózás, hiszen a kutatások azt igazolják, hogy az Európai Unióban Romániában szoktak le eddig a legkevesebben a dohányzásról.

Kérdésünkre, hogy a 2011 óta összeállított törvénytervezet elfogadására miért kellett öt évet várni, a professzor rövid választ adott: „Nyilván, hogy az élvezeti cikkek használata – az alkoholtól a cigarettán át a drogokig – mögött nagy pénzek vannak”. A professzor úgy vélte, hogy a jogszabály hatályba lépésével a vendéglátóipari egységek látogatottsága nem fog visszaesni, sőt olyan új vendégeik lesznek, akiket eddig éppen a cigarettafüst tartott vissza.

Visszacsalogatják a nem dohányzókat

„Az átállás technikailag nem lesz túl bonyolult, a dohányzó helyek koncepciója is megvan már” – szögezte le az Erdélyi Napló megkeresésére Schmieder Árpád, a nagyváradi Moszkva kávézó társtulajdonosa. Mint részletezte, a cigistop bevezetése után este 10 óráig az utcára nyíló teraszon teszik lehetővé a dohányzást, ezt követően pedig a függőfolyosó egy távolabbi pontján kijelölt dohányzási pont áll a cigarettázni vágyók rendelkezésére, így nagyobb forgalom esetén a Moszkvába érkező vagy távozó vendégek közlekedése sem válik majd nehezebbé a szűk folyosón. „Technikailag csak kisebb módosításokat tervezünk, teraszajtót kell felszerelnünk, ami automatikusan záródik, hogy hűvösebb idő esetén az ajtó nyitásával/zárasával minél kevesebb meleg távozzon a helyiségből. És persze pár álló hamuzót, illetve a dohányzást jelölő táblákat kell elhelyeznünk” – ecsetelte a Moszkva társtulajdonosa.

Ennyivel sikerül is átvészelniük a nyarat, a télre viszont újabb beruházásokra lesz szükség, ugyanis az a céljuk, hogy „atéli mínuszokban senki se kockáztassa a megfázást, azért mert a szabadban dohányzik”. „A füstmentességre a Moszkvában korábban is nagy hangsúlyt fektettünk, több levegőtisztító, füstelszívó berendezést is felszereltünk, volt nemdohányzó helyiségünk, illetve a koncerteken is minden esetben megtiltottuk a dohányzást. Innentől kezdve ezeket a készülékeket nem kell használnunk, ez természetesen költségcsökkenést jelent, azonban a dohányzóhely fűtése további kiadás, tehát átlagban nincs jelentős hatása a költségeinkre” – fejtette ki Schmieder Árpád.

A tulajdonos meglátása szerint egyébként kis számban biztosan lesznek majd olyanok, akik kifejezetten a dohányzás tiltása miatt inkább otthon maradnak, mert számukra kényelmetlenséget fog okozni a folyamatos kijárkálás. „Alapvetően inkább úgy gondolom, hogy a dohányzást betiltó törvény csak egy faktor a sok közül, ami a vendéglátást nehezíti majd. A szigorodó biztonsági szabályok, a sorozatos hatósági ellenőrzések, az emelkedő költségek lassú áremelést kényszerítenek a bárokra országszerte, és számíthatunk arra is, hogy a kevésbé rugalmas és professzionális szereplők kiesnek a piacról” – fejtette ki Schmieder. Szerinte egyébként nincs is ezzel semmi baj, szép lassan a romániai vendéglátás is átalakul, és lehet, hogy számát tekintve kevesebb, de ugyanakkor magasabb színvonalú helyre járhatunk majd kikapcsolódni, szórakozni. A döntésnek a Moszkva számára ugyanakkor egyértelmű pozitív hatása az lesz, hogy végre olyan kiállításokat is megtarthatnak, amiket korábban a dohányfüst miatt nem volt lehetőségük megtenni, ugyanis számos festő, grafikus, kézműves azért nem támogatta a kiállítást bárokban, mert a füst tönkreteheti alkotásaikat.

A magyarországi születésű, Nagyváradra tavaly átköltözött Schmieder Árpád ugyanakkor úgy látja, hogy a romániai lakosság a magyarországival összehasonlítva sokkal inkább dohányos, tehát az intézkedés arányaiban több embert fog érinteni. A másik oldalon viszont biztos, hogy azok a nem dohányzók, akik a füst miatt nem szerettek kijárni a városba, ezek után ezt könnyebben megtehetik.

„Nem kell továbbá részleteznem, hogy az intézkedéseknek milyen pozitív egészségügyi hatásai lesznek majd a dolgozóink, illetve a törzsvendégeink számára, amiatt hogy nem kell hosszú órákat a füstös környezetben eltölteniük. Visszagondolva a magyarországi füstmentességi átállásra, emlékszem, hogy az első időben volt egy kis bizonytalanság mind a vendéglátósok, mind a kliensek részéről, mert ugye mindenkinek alkalmazkodnia kellett az új helyzethez. De ez nem tartott pár hónapnál tovább, hamar megszoktuk. Gondoljunk arra, hogy a budapesti romkocsmák udvarain lévő, fűtött, nagyméretű dohányzóhelyeken milyen kiváló hangulat szokott kialakulni” – mutatott rá a vendéglátós.

Nonsalansz fogadtatás

A kolozsvári Insomnia kávéház tizenkilenc éve működik, sok mindent túlélt már, mondja Márkos Tünde, a kávéház egyik tulajdonosa, s ha a vendégeik számára fontos a hely maga, a mostani diszkriminatív törvénykezést is túléli. Eléggé nonsalansz módon kezeljük már a különböző rendeleteket, s meggyőződésünk, ha nem történik meg a Colectiv-tragédia, nem fogadják el ilyen szigorú keretek között és ilyen gyorsan ezt a törvényt. A Kolozsvár belvárosában működő kávéháznak nagyon kis terasza van, nyáron ott a törvény értelmében lehetne dohányozni, de terjeszkedésre a jelenlegi bérházban nincs lehetőségük. Reménykedtek abban, hogy a törvényhozók megteremtik annak lehetőségét, hogy privát klubként működjenek, ahogy ez máshol Nyugat-Európában is működik. De csak a reménnyel maradtak, a törvénykezés semmilyen alternatív lehetőséget nem biztosít a vendéglátósoknak. Európa-szerte bevezették a dohányzást tiltó törvényt, mondja Márkos, de csak kevés helyen van nulla tolerancia. „Nemrég jártam Berlinben, ahol a kocsmárosok összefogtak, amikor egy ehhez hasonló törvényt akartak érvénybe léptetni. Berlinben ahol lehet enni, ott nem lehet dohányozni, ahol meg nem lehet enni, ott szabad a dohányzás.”

Arra a kérdésünkre, mire számítanak, mennyiben fog a kávéház forgalma csökkenni, nem tudott Márkos határozott választ adni. Nincs is értelme tervezni, mondja a tulajdonos, egyelőre a „majd lesz valahogy” attitűdöt vették fel, hiszen senki sem tudja megjósolni, mi lesz Romániában a törvénykezés hatása, nem módosítják-e utólag a nulla toleranciát. De a tapasztalat azt mutatja, ha minden marad a terv szerint, akkor mindenki a kocsma előtt fog álldogálni, s ott fognak ezentúl dohányozni a vendégeik, sőt, a társaság kedvéért még a nemdohányzók is társulnak hozzájuk. Szerinte a jó megoldás az lett volna, ha megmaradtak volna a nemdohányzó-dohányzó helységeknél, s egyik fél sem érezné magát diszkriminálva, s nem mellékesen a kocsmárosoknak sem kellene lehúzniuk a rolót.

Éppen ezért nincs alternatív tervük, ha valaki tüntetést szervezne, ők csatlakoznak: Románia teljesen kiszámíthatatlan ilyen téren, mondja, s az Insomnia 19 évét egyféle garanciaként kezeli, amely biztosítja számukra a túlélést: „Ha az embereknek fontos, hogy legyen, akkor fognak ide járni akár lehet cigarettázni, akár nem. Ha meg nem fontos, akkor lehúzzuk a rolót, s kész, ennyi volt. Mindenki az emberek reakciójára vár, minden attól függ, hogyan viszonyulnak ahhoz, hogy 17-től nem füstölhetnek zárt terekben. Az Insomnia körül rengeteg kocsma nyílt, a mienk mégis megmaradt, sőt. Románia a végletek országa: vagy mindent szabad, vagy senkinek semmit.”

A tervek szerint ezért búcsúbulira készülnek. Hamvadó cigarettavég névvel az utolsó, még füstös napon irodalmi körrel, színházzal, performansszal készülnek, illetve minden cigarettázó kliensüknek adnak egy sörösüveget, benne egy slukk cigifüstöt, amit mindenki hazavihet, nosztalgiából. Ez az egyedüli biztos pontjuk pillanatnyilag: elbúcsúzni egy korszaktól.