Székely Szabadság Napja: az autonómiának nincs alternatívája

A rendezők szerint mintegy 15 ezer résztvevő által közfelkiáltással elfogadott dokumentum leszögezi: a székelység mindaddig fenntartja jogi követeléseit, amíg Székelyföld státuszát megnyugtató módon törvény garantálja. A tüntetés résztvevői követelték, hogy a történelmi Székelyföld alkosson sajátos hatáskörökkel felruházott önálló fejlesztési és közigazgatási régiót, és ezt a közjogi státuszt Székelyföld autonómiastatútuma szavatolja. Kezdeményezték, hogy a román kormány folytasson párbeszédet Székelyföld jogállásáról a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT) és a székely önkormányzatokkal. Azt is követelték, hogy Románia maradéktalanul tartsa tiszteletben a Románia és Magyarország alapszerződését, különös tekintettel a dokumentumnak arra a szakaszára, amelyben a felek vállalják, hogy tartózkodnak minden olyan gyakorlattól, amely megváltoztatná a nemzeti közösségek által lakott régiók nemzetiségi összetételét.

Hangsúlyos karhatalmi jelenlét

A marosvásárhelyi rendezvény a csendőrség és a rendőrség erőinek hangsúlyos jelenléte mellett kezdődött el a székely vértanúk emlékművénél, ahol a meghirdetett időpontban több ezren gyülekeztek a parajdi fúvószenekar indulóit hallgatva. Az Erdély minden pontjáról érkező tüntetők elsősorban székely zászlókat és településneveket jelző táblákat hoztak magukkal, de egy transzparens a merényletkísérlettel vádolt kézdivásárhelyi férfiak képét mutatta. Az emlékmű mellé állították fel a Romániából kitiltott Szávay Istvánnak, a Jobbik alelnökének az életnagyságú képét. A helyszínre tartó tiltakozók szerint a rendőrség a Székelyföld felől Marosvásárhelyre tartó autóbuszok mindegyikét leállította, és az autóbuszvezetőknek nemcsak a személyi okmányait, hanem a telefonszámát is elkérte. A postaréti megemlékezésen helyszínelő rendőrök felszólították a tüntetőket, hogy távolítsák el a székely zászlók rúdjának a hegyes végződését.

„Nem vagyunk migránsok!”

A rendezvényen elsőként felszólaló Izsák Balázs után Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szólt a résztvevőhöz. Az európai parlamenti képviselő beszédében az elmúlt negyedszázad „önfeladó” politizálását bírálta és az autonómia melletti következetes, megalkuvás nélküli kiállásra buzdított. „Nem vagyunk migránsok, tősgyökeres nép vagyunk” – hangoztatta a szónok. Az EMNT elnöke szerint a románok és magyarok is kisebbségbe juthatnak saját hazájukban, az európai nemzetek saját kontinensükön, ha nem becsülik jobban a szülőföldjüket. Tőkés László „a magyarellenes kurzus garázdálkodásainak” beszüntetésére szólította fel a román kormányt, és egy román–magyar kerekasztal összehívását sürgette.

Árulónak nevezték Biró Zsoltot

Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke beszédében arra mutatott rá, hogy a székely autonómia nem válhat a megosztás eszközévé, mert akkor a közös ügy vesztésre van ítélve. „Az önrendelkezés nem pártokról, nem politikusokról szól, hanem önökről. Ha ezt megértjük, lesz autonómiánk. Ha nem, még sokszor kell összegyűlnünk” – zárta beszédét a politikus, akit többször is kifütyült és leárulózott a tömeg.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke arra mutatott rá, hogy a székelyek törekvései nem a románok ellen, hanem a közösség megmaradásáról, jövőjéről szólnak. „Békében, szeretetben, tiszteletben akarunk élni a románokkal. Tiszteletben tartjuk a nyelvüket, a kultúrájukat, és ugyanezt várjuk mi is Bukaresttől. Olyan országban élünk, ahol bolhából elefántot, petárdából bombát csinálnak. Hisszük, hogy Románia átszervezésekor a történelmi régiókat tiszteletben kell tartani. Jogunk van azt követelni, hogy a románokkal együtt az erdélyi autonómiát is megvalósítsuk. A románok is akkor lesznek szabadok, ha nem félnek a mi autonómiánktól” – fogalmazott beszédében Szilágyi, aki – arra utalva, hogy az RMDSZ részéről egyetlen politikus sem vállalta, hogy felszólal a rendezvényen – szégyenletesnek nevezte, hogy „nem vagyunk mindannyian jelen”.

A rendezvényen felszólt Günther Dauwen, az Európai Szabad Szövetség (EFA) igazgatója, Marc Gafarot i Monjó, a Katalán Demokratikus Konvergencia Párt külügyi kabinetvezetője és José Mari Etxebarria, a Baszk Nemzeti Párt képviselője is.

Bukarestnek nem kell félnie

Az autonómia fogalmának európai elfogadottságáról beszéltek pénteken egy kolozsvári sajtótájékoztatón a Székely Szabadság Napja alkalmából előző napon tartott marosvásárhelyi megemlékezés és tüntetés szónokai. Günther Dauwen, az Európai Szabad Szövetség (EFA) igazgatója úgy vélekedett, hogy Bukarestnek nem kellene félnie az erdélyi autonómiatörekvésektől, hiszen az autonómia a demokrácia eszköze, amely teljesen megszokott Európában. Marc Gafarot i Monjó, a Katalán Demokratikus Párt külügyi kabinetjének vezetője szerint az autonómia nemcsak a magyar közösséget védené, hanem a román közösség számára is megadná a fejlődés lehetőségét. „Ez a legoptimálisabb módszer arra, hogy fejlődést, békét és jólétet teremtsen” – jelentette ki a katalán politikus.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke arról beszélt, hogy egy stabil közigazgatási reform csakis a helyi közösségek akaratára épülhet. „Arra számítunk, hogy újrakezdődik a társadalmi párbeszéd, és az ország minden lakóját, minden települését megkérdezik arról, hogy milyen régióhoz akar tartozni” – jelentette ki.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke arra figyelmeztetett, hogy elsősorban a központi hatalmak felelőssége az együttélés milyensége. Az európai parlamenti képviselő szerint Madrid provokálta ki azt, hogy a katalán nép ma már függetlenséget akar. „Ma Románia kormánya provokálja a magyar közösséget” – állapította meg Tőkés László.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke elmondta: pártja azon dolgozik, hogy az erdélyi magyarok az erdélyi románokkal együtt menjenek Bukarestbe több jogot követelni a saját régiójuknak.

Arra az újságírói kérdésre, hogy az elszakadás előszobájának tekinthető-e az autonómia, Tőkés László kijelentette: ma Magyarország sem akarja, hogy az erdélyi magyarok mellett ötmillió erdélyi románnal gyarapodjék. Úgy vélte: Erdély elcsatolásának a félelmét az egykori kommunista politikai rendőrség, a Szekuritáté alapozta meg, és a félelem oktalanul él tovább a románokban 26 évvel a rendszerváltozás után is.

MPP kontra néppárt

Nem maradt visszhangtalan a Székely Szabadság Napja marosvásárhelyi megünneplése. A polgári párt a néppártra mutat Biró Zsolt kifütyülése miatt, a rendbontást nem tapasztaló csendőrség pedig törvényszegők után kezdett kutakodni. A Magyar Polgári Párt (MPP) az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bérfütyülőinek nevezte azokat a rendbontókat, akik bekiabálásaikkal és füttykoncertjükkel megzavarták alakulatuk elnökének ünnepi beszédét. A civilizálatlan gesztus megütközést és felháborodást okozott a polgári alakulat sorában. A szervezők mindhárom erdélyi magyar pártnak megadták a lehetőséget, hogy képviselőik felszólaljanak a megemlékezésen. Míg az RMDSZ visszautasította a felkérést, az MPP és a néppárt elnöke élt a lehetőséggel.

„Biró Zsoltnak szembe kell néznie politikai ámokfutásának következményeivel” – reagált az MPP által megfogalmazott vádakra az Erdélyi Magyar Néppárt. Ebben kifejtik, hogy a Postaréten összesereglett tömeg „spontán módon nyilvánított véleményt Biró Zsoltról és az ő két éve tartó politikai ámokfutásáról”. „Ahelyett, hogy az MPP elnöke, Biró Zsolt mást rágalmazna és valótlan állításokkal másra hárítaná a felelősséget, jobban tenné, ha szembe nézne azzal a ténnyel, hogy az erdélyi magyarok körében az RMDSZ-t mindenáron kiszolgálni akaró lakájpolitikája erkölcsi bukást eredményezett, és politikai bukást vetít előre” – mutat rá a közlemény.

Kincses: törvényes tüntetés

Bár a szervezők szerint a demonstráció bejelentése szabályos volt, Lucian Goga Maros megyei prefektus az utolsó pillanatig azt hangoztatta, hogy „nem tekinti engedélyezettnek” a felvonulást. Lapunk megkeresésére Kincses Előd, az SZNT jogi képviselője elmondta, hogy Lucian Goga prefektus kijelentésével ellentétben a rendezvény törvényes volt. Mint ismeretes, a kormánymegbízott a városháza fellebbezésére hivatkozva azt állította, hogy a székely tanács által szervezett tiltakozó akció nem engedélyezett. „Valóban van egy fellebbezés, amit még nem tárgyalt a törvényszék, viszont nem létezik egy érvényes, jogerős tiltás, így semmi jogi alapja nem volt a rendezvény betiltásának. A törvény szerint a helyhatóságoknak azért kell 48 órán belül állást foglalniuk a szervezők bejelentésével kapcsolatosan, hogy ne lehessen elhúzni a válaszadást addig, amíg az ügy okafogyottá válik. Ez egy uniós nyomásra hozott törvény, azért van benne ez az intelligens szakasz” – magyarázta Kincses. A vásárhelyi ügyvéd megerősítette: a törvény értelmében amúgy sincs szükség a tüntetés engedélyeztetésére, csak annak bejelentésére. Szerinte a prefektusnak a törvényesség felett kellene őrködnie és semmiként nem az alkotmány által szavatolt véleménynyilvánítás szabadsága ellen kellene agitálnia.