Román médiatrösztök túlélési harca

A román adóhivatal (ANAF) február 15-én felszólította az Antena médiatröszthöz tartozó tévétársaságokat – Antena Tv Group Rt., Intact Production kft., Antena 3 Rt. és a Sangold Development kft. –, hogy öt napon belül ürítsék ki a román állam tulajdonába került székházukat. Az adóhivatal arra a jogerős ítéletre hivatkozva lépett, amelyet a cég alapítója, Dan Voiculescu ellen hozott a bíróság. A médiamágnást, a Konzervatív Párt alapítóját 2014 augusztusában a bukaresti táblabíróság jogerősen tíz év letöltendő börtönbüntetésre ítélte korrupcióért. A bírói testület által megítélt 60 millió eurós vagyonelkobzásnak azonban mindmáig nem sikerült érvényt szerezni. Az adóhatóság lépéséről a közvélemény különböző csatornákon keresztül értesült, a történet országos botránnyá terebélyesedett. A médiatröszthöz tartozó Antena 3 televízió hisztérikus hangulatban reagált a felszólításra. A hírcsatorna újságírói azt állították, az adóhivatal megfélemlítő erődemonstrációt tartott náluk, ráadásul a kiürítésre megszabott ötnapos határidő egyenértékű „elhallgattatásukkal”, hiszen többtonnányi felszerelést és kábelt ennyi idő alatt nem lehet más épületbe átköltöztetni.

A médiabirodalom csúsztatásai

A cirkuszt elindító hírtelevízió eleve csúsztatásra alapozott, hiszen nem lehet ötnapos határidőről beszélni, amikor az adóhatóság egy 2013-as, majd 2014-ben megerősített bírósági ítéletre hivatkozva kérte többször is, hogy ürítsék ki az ítélet következtében köztulajdonba került ingatlanokat. Attól függetlenül, hogy nem egy új keletű döntésről van szó, a tévétröszt mindegyik zászlóshajója ontotta a könnyeket, nyilatkozatokat, jogállamért, igazságért kiáltott, ahelyett, hogy az elmúlt esztendő során új székhely után nézett volna.

Az ügy attól lett belpolitikai történet, hogy az Antena védelmében megszólaltak politikusok is.

Klaus Johannis államfő pár támogató mondata – amellyel az adóhatóság munkáját minimalizálta – soha nem tapasztalt népszerűségvesztést okozott az államelnöknek. Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke a demokrácia „felfüggesztését” és a sajtó megsemmisítését célzó tudatos tervnek nevezte a televíziók működését ellehetetlenítő szűk határidőt. A házelnök kijelentette: „a miniszterelnöknek számot kell adnia a kormány alárendeltségébe tartozó adóhatóság akciójáról, amit nem lehet egy bizonyos pénzösszegről szóló egyszerű gazdasági ügyként beállítani”.

A honatyák február 17-én Dacian Cioloş miniszterelnököt a szenátus plénuma elé citálták, ahol visszatáncolt. Elmondta: a román kormány a szólásszabadságot is védi, de a hatályos törvényeket is tiszteletben tartja, az ötnapos határidőt nem az adóhatóság találta ki, azt a polgári perrendtartás írja elő. A kormányfő a szenátus előtt kifejtette: megalapozatlan a pánikkeltés, mert az ötnapos határidő az ingatlan önkéntes kiürítésére vonatkozott, de hónapok telhetnek el, amíg a jogi procedúra a kilakoltatásig jut. Megszólalt Verestóy Attila, az RMDSZ szenátora is, aki azon a véleményen volt, hogy demokráciát veszélyeztető precedenst teremt az, ha adminisztratív eszközökkel ellehetetlenítik „egyes vélemények szabad kifejezésre juttatását a médiában.”

Röviden összefoglalva: a médiatrösztöt senki sem akarta büntetni, nem vádolják őket lopással vagy sikkasztással, „csupán” többségi tulajdonosát ítélték el és az általa okozott 60 millió eurós kárt kell megtéríteni.

Az Antenák priusza

A gyakorta szennyet okádó és számos esetben bizonyítottan zsaroló Antena tévécsoportra azonban senki nem tudja rábizonyítani, hogy megkárosították volna a román államot. Nagy hangjuk éppenséggel azzal magyarázható, hogy nincs köztartozásuk, így nem zsarolhatók.

Nem így a konkurencia. Patrick André de Hillerin a Caţavencii hasábjain azt írja, hogy míg a román köztévének sikerült felhalmoznia mintegy 700 millió lejnyi adósságot – aminek több mint fele köztartozás – az Antena Tv Groupnak egy bani adóssága nincs az állami költségvetés fele. Az Antena cégcsoportnak is van 148 millió lejnyi tartozása, de ezzel bankoknak és beszállítóknak adósok, az állam fele viszont tiszták, éppen amiatt, hogy a politikusok ne tudják őket sarokba szorítani.

A közszolgálati csatornák után tavalyi mérlege szerint a Pro Tv foglalja el a dobogó második helyét, 673 millió lejnyi adóssága van, holott köztartozásait három esetben is elengedték bizonyos politikusok támogatása fejében. A Prima Tv sincs könnyű helyzetben, neki 64 millió lejnyi adóssága halmozódott fel, egyik hitelezője már kérte is, hogy nyilvánítsák fizetésképtelenné az adót működtető céget.

Padlón az írott sajtó

Az írott sajtó még katasztrofálisabb helyzetben van. Az Adevărul tröszt össztartozása mintegy 550 millió lej. Másik nagy médiaadós a România Liberă lapot kiadó Medien Holdig, amelyiknek 2014 végén 137 milliós adóssága volt. Tulajdonosa, Dan Grigore Adamescu egy ideig illegális segélyinjekciókat nyomott bele a csődbe vitt Astra biztosítóból, de most már a tulaj is fél lábbal a börtönben van, és a Medien Holdingnak aligha van esélye kimászni a kátyúból.

A Gândult, a Ziarul Financiar gazdasági napilapot és a Mediafax hírügynökséget működtető Mediafax Groupot 70 milliós adóssággal nyilvánították fizetésképtelenné, tulajdonosát, Adrian Sârbut monumentális sikkasztással vádolja a DNA. Az Evenimentul Zileit kiadó cég is húszmilliós adóssággal zárta a tavalyi évét, tulajdonosát szintén az ügyészek gyomrozzák. Viszonylag kevéssel lóg a Hotnews portált működtető cég, „alig” 588 ezres adóssága van. A Caţavenciit kiadó Patetic Media kft. a román médiapiacon azon kevesek közé tartozik, amelyik nem adós senkinek. Köszönhető ez annak is, hogy társtulajdonosa, Mircea Dinescu költő fegyelmezett üzletembernek bizonyult.

Miért ítélték el Dan Voiculescut?

Az Antena cégcsoport tulajdonosát saját tévéadói sem tudják tisztára mosni. A bukaresti táblabíróság azért ítélte jogerősen tíz év letöltendő börtönbüntetésre, mert rábizonyították, hogy törvénytelenül vásárolta meg egy mezőgazdasági kutatóállomás, az ICA (Élelmiszer-vegyészeti Központ) Bukarest melletti, 3,5 hektárnyi telkét, amivel 60 millió euróra károsította meg a román államot. A pénzmosással megvádolt bukaresti üzletember gyakorlatilag százezer eurót fizetett a jóval alulértékelt ingatlanért. Pechjére és az Antenák szerencsétlenségére ezen a telken építtette meg több cégének székhelyét, ezeket az ingatlanokat kell most kiüríteni, hogy az állam legalább egy részét visszaszerezze a több tízmillió lejes kárnak.

A törvénytelen privatizáció útját stílszerűen az azóta börtönviselt egykori kormányfő, Adrian Năstase nyitotta meg 2002-ben, amikor az élelmiszerkémiai intézet átszervezését elrendelő kormányhatározat megjelent a Hivatalos Közlönyben. A vádirat szerint az így létrejött ICA-nak a privatizációját 2003 júliusában indította el Corneliu Popa, az Állami Területek Ügynökségének akkori elnöke, kevesebb, mint százezer euróra értékelve a közel nyolcmillió eurós telket.

Voiculescu a Grivco nevű cégén keresztül vásárolta meg a 2004-ben privatizált ICA-nak a többségi részvénypakettjét úgy, hogy a liciten még részt vett Gheorghe Mencinicopschi is, aki már 1991 óta oszlopos tagja volt Dan Voiculescu Humanista, később Konzervatív Pártjának. Abban az időben a sajtóból is jól ismert élelmiszerügyi szakember az ICA társaság vezérigazgatójaként tevékenykedett.

Egy fiktív tőkeemelést követően 2004-ben a Grivco jelentősen növelte részesedését az ICA-ban, 2005 februárjában a Grivco részvényei már Voiculescu saját tulajdonába kerültek, aki lányainak adományozta azokat.

Az Antena 3 társaságot 2003-ban hozta létre, de kezdetben alig menegetett a médiaüzlet. Hogy tovább tudja vinni, 2008-ban 46 millió euró bankkölcsönt vett fel, amit a székhelyével, vagyis az ICA épületeivel garantált. Közben az élelmiszeripari kutatóintézetet 2005-ben átkeresztelték Alkalmazott Kutatások és Beruházások Intézetévé. Az Antena 3 még 2011-ben sem termelt profitot, így Voiculescu újabb többmilliós bankkölcsönt vett fel az épületeire. A vádirat bebizonyította, hogy az irodaháznak felépült üvegpalota az áron alul megszerzett ICA épületeiből, területeiből és az arra igényelt jelzáloghitelekből jött létre, vagyis az adófizetők pénzén.

Sorin Pantiş volt távközlési miniszter, Corneliu Popa, az Állami Területek Ügynökségének volt elnöke, valamint Gheorghe Mencinicopschi ma ugyanabban a börtönben raboskodik, mint Dan Voiculescu: míg a nagyfőnök tíz évet kapott, bűntársait nyolc-nyolc évre ítélte a bukaresti táblabíróság.