
A Zichy-kastélykertbe gyűltek össze idén a borünnep alkalmából
Fotó: Sütő Éva
Érmellék rangos rendezvényévé vált a Bakator Bor- és Gasztrofesztivál. A bihardiószegi és debreceni önkormányzatok összefogásával idén másodszor megszervezett szakmai esemény fő célkitűzése az egykoron messze földön híres bakator szőlőfajta népszerűsítése.
2018. június 01., 17:332018. június 01., 17:33
2018. június 01., 17:402018. június 01., 17:40
„Borvidékké válni ott, ahol egykoron királyi sóút kötötte össze Érmelléket a szürkemarha húsbirodalommal, a Hortobággyal, ott, ahol olyan szakrális központok bújnak meg az Ős-Tisza által összehordott dombok között, ahol Szent István királyunk jobbját őrizték, ahol olyan termálvizes fürdők vannak, amire az egykori rómaiak is csak annyit mondtak: paradicsomi! Ezek után még kérdés, hogy van-e létjogosultsága a borturizmusnak? Igenis van!”– mondta nem is olyan régen az Erdélyi Naplónak a bihardiószegi Heit Lóránd, a Bakator Szövetség alapítóelnöke egy vele készült interjúban.
A Bakator Szövetséget 2017 májusában hozta létre öt borász: a délvidéki Maurer Oszkár (Hajdújárás), Málik Zoltán (Badacsony), ifj. Bencze István (Hegymagas), Bartos István (Avasújváros) és Heit Lóránd (Bihardiószeg). Eme ősi szőlővel foglalkozó szakemberek a szövetség megalakulásánál kijelentették, hogy munkájukat összehangolva együtt lépnek fel a fajta és a bor felélesztéséért és népszerűsítéséért. A szövetség fővédnöke Papp László, Debrecen polgármestere, védnöke Mados Attila, Bihardiószeg polgármestere, illetve szakmai védnöke Kaló Imre borász és Kovács Pál szakújságíró.
Ennek folytatásaként idén május 26-án egész napos programsorozattal várta a minőségi borok és a finom ételek szerelmeseit a II. Bakator Bor- és Gasztrofesztivál.
A Heit- és a Bartos-bakatorstand. A Bakator Szövetséget 2017-ben Heit Lóránd ötödmagával hozta létre
Fotó: Sütő Éva
A Zichy-kastély udvarán megszervezett eseménysorozat gyermekfoglalkozásokkal, kézműves vásárral, borkóstolókkal, koncertekkel, táncházzal várta az odalátogatókat, sőt gasztronómiai különlegességek, lacikonyhák is felsorakoztak megvetni a nemes nedűk ágyát.
Érmellék tizenkilenc termelőjének mintegy ötven borát kóstolhatták meg azok, akik kilátogattak az egész napos borünnepre, amelyre csak a márciusi bakatorverseny legjobbjai kerülhettek be. Volt itt Kárpát-medencei, sőt egy Amerikai Egyesült Államokból érkező szőlősgazda is.
A díjnyertes borok mellett a minőségi ételek is előtérbe kerültek: Rózsa Péter balmazújvárosi biogazda, valamint Boros László debreceni mesterszakács jóvoltából a résztvevőknek alkalmuk nyílt olyan gasztronómiai különlegességeket is megkóstolni, mint a szürkemarhaburger, a szürkemarha gombócleves vagy a debreceni páros kolbász –adta hírül a kastélykert népének Kozák Róbert, a fesztivál szóvivője. Ő tette közhírré többek között azt is, hogy a nagyszínpad kivetítőjén a focirajongók együtt szurkolhatnak a Bajnokok Ligája döntőjében résztvevő csapatoknak is.
Napközben a vendégek megnézhették az 1701–1703 között épült, részben nemrég felújított Zichy-kastélyt is: itt található az Érmellék ökológiai múzeuma, ahol megtekinthető a tájegység növény- és állatvilágát, halászati és borászati hagyományait, valamint a kastély történetét bemutató kiállítás. A diószegi szőlőhegy hagyománya az 1569–1578-as évek időszakára vezethető vissza. 1806 után, amikor a Zichy család átvette a diószegi uradalmat, az ágazat fejlődését nagymértékben támogatta a nagy tapasztalattal rendelkező Zichy Ferenc, aki a helységet Európa-szerte híres bortermelő vidékké változtatta. 1860 után a diószegi borok több nemzetközi versenyen is részt vettek, és számos díjat nyertek a bakatorral. Bihardiószegen állami királyi vincellériskola is működött. Ilyen múlttal méltán emlegetik a települést Érmellék borászati központjaként.
A borünnepen kézműves portékák és házi finomságok vására is várta a látogatókat. Bemutatkoztak a régióbeli és a Hajdú-Bihar Megyei Vásárszövetség tagtelepülései is, ki-ki a maga vásárfiának szánt portékájával. A diószegiek mellett székelyhídiak, az Érmelléki Gazdák Egyesülete képviseletében a mihályfalviak, a hegyközszentmiklósiak, biharkeresztesiek és természetesen a társszervező debreceniek is kirakták a maguk portékáit, nemkülönben a palackozott nedűiket is, amelyekből az alapos „mintavételezés”után vásárolni is lehetett.
Délelőtt gyermekfoglalkozások tarkították az ősi kastélykertet, a szabadtéri színpadon pedig a déli óráktól elkezdődtek a koncertek, amelyeket a Fölszállott a páva győztes csapata, a Tokos zenekar indított, majd a nemzetközi szinten is elismert Cimbaliband lépett színpadra Balkan Projekt című, legújabb albumának lemezbemutató koncertjével. Délután a blues koronázatlan királya, a nagyváradi születésű Weinberger Attila és zenésztársai muzsikáltak, a koncertprogramot pedig a 2014-es Eurovíziós Dalfesztivál magyarországi válogatóján, A Dal című műsorban befutott Honeybeast zárta.
Közben a délutáni megnyitón Mados Attila polgármester (aki maga is borász) a házigazda szerepében beszélt a vidék szőlészeti múltjáról, arról, hogy Diószeg borhíressége évszázadokig a bakator volt, és hogy a 18. században ez a szőlőfajta volt az Érmellék zászlósbora. Meggyőződésének adott hangot, hogy az elmúlt években létrejött helyi és határon átnyúló együttműködés üzenete többek között az, hogy a szőlészetnek és borászatnak jövője van Érmelléken. Az elkötelezett borászok mögé a település vezetősége is odaállt, így abban bíznak, a bakator népszerűsítésével és hasonló borünnepekkel ismét felvirágoztathatják a hagyományokat.
A megnyitón Debrecen város polgármestere, Papp Csaba is arról beszélt, mennyire kötődnek az Érmellékhez, amelyet egykoron a cívisváros szőlőskertjének neveztek. A 17–18. században sok debreceni polgár vásárolt itt szőlőt, mert a jó érmelléki bor biztos megélhetést jelentett számukra. A polgármester felidézte, hogy abban az időben, szüret idején Debrecenben még a közigazgatás is szünetelt, mivel maga a debreceni polgármester is Érmelléken szüretelt.
A bakatoros szőlőgazdákat a helybéli Heit Loránd szövetségi elnök, illetve másik négy borász képviselte. A szövetség ez alkalomból újabb két taggal bővült –Andrási Lászlóval (Somlóhegy) és Sas Krisztiánnal (Kígyós, Kárpátalja).
A debreceniek a Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft.-n keresztül társultak a szervezéshez. Nevükhöz fűződik a Debreceni Virágkarnevál szervezése is –mondta el Kárándi Kinga, aki az önkormányzat nevében tájékoztatta a rendezvény hírvivőit.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!