Határozott gagauz igen az önállósodásra

Az elmúlt húsz évben rendezett választások közül a február 2-i referendumon bizonyult a legaktívabbnak a Gagauz Autonóm Tartomány lakossága: a mintegy százezer választóképes gagauz több mint 70 százaléka járult az urnák elé. A Moldova Köztársaság keretében működő autonóm régió felnőtt lakosságát a tartomány vezetősége arról kérdezte: ha Moldova Romániához, illetve az Európai Unióhoz csatlakozna, támogatja-e Gagauzia függetlenné válását? A referendumon résztvevők 98,4 százaléka utasította el az uniós csatlakozást, helyette országát szívesebben látná a volt szovjet tagköztársaságok által életre hívott vámunióban.

A moldovai hatósági megfélemlítések ellenére szervezett gagauz referendumról a Chişinăuban székelő Stratégiai Elemzések Központjának igazgatója, Serghei Nazarov úgy vélekedett, a kisebbségek nem Európát utasítják el, hanem az ország közeledését Romániához, ami sok emberben kelt félelmet. A politikai elemző szerint a gaguzok referendumát az ország több régiójában is követni akarja a kommunista párt. „Hasonló referendumra kerülhet sor Bălţi, Cahul, Râbniţa, Briceni, Edineţ és Ocninţa rajonban is, ahol a kommunistáknak többségük van a helyi hatalomban” – nyilatkozta a moldovai politológus az Oroszország Hangja nevű moszkvai közszolgálati rádiónak.

A szakadár Transznisztria vezetői 2006-ban már szerveztek hasonló referendumot, akkor a szavazók 97 százaléka értett egyet azzal, hogy Transznisztria váljék orosz tagköztársasággá. A függetlenségét 23 éve egyoldalúan kikiáltó Dnyeszteren túli terület politikusai számára ma már nem vonzó Iurie Leancă moldvai miniszterelnöknek a széleskörű, spanyol mintájú autonómia mintájára tett ajánlata sem. Tiraszpol a teljes válást sürgeti, Chişinău mellett azonban eddig ezzel Moszkva sem értett egyet. Azonban Moldova Köztársaság csatlakozásával Romániához, illetve az Európai Unióhoz szinte biztosra vehető, hogy Transznisztria kiharcolhatja különválását. A gagauz népszavazás példáját követni akaró ellenzéki próbálkozások letörésére Chişinău a rendőrséget és az ügyészséget is bevetve több gagauz vezető ellen is bűnvádi eljárást indított.

Rendőrségi zaklatások

A Gagauz Autonóm Terület népszavazására Belgiumból, Oroszországból, Bulgáriából, Lengyelországból, Ukrajnából és Magyarországról érkeztek megfigyelők. Magyarországot egyetlen politikus, Samu Tamás Gergő volt országgyűlési képviselő, a Békés Megyei Közgyűlés jobbikos tagja (képünkön) képviselte. A választási megfigyelői csapatot Mateusz Piskorski lengyel egyetemi tanár, volt parlamenti képviselő szervezte, társaságában több lengyel, egy flamand, egy bolgár és egy magyar megfigyelő érkezett Gagauziába.

„A 62 szavazókörből 18-ba jutottunk el. A gagauz fővárosban, Komrátban kezdtük a napot. Ott több szavazókört is meglátogattunk, de voltunk kisebb-nagyobb falvakban is a Gagauz Autonóm Tartomány minden részén. Elsősorban gagauz többségű falvakban, de lengyel, valamint ukrán többségű településeken is jártunk. Találkoztunk orosz választási megfigyelővel, és természetesen a gagauz vezetés képviselőivel is” – osztotta meg a jobbikos politikus az Erdélyi Naplóval. Arról is beszélt, hogy a moldovai vezetés akadályozta, ahol tudta a népszavazás lebonyolítását, ennek ellenére a gagauzok nem hátráltak meg: a szükséges anyagiakat vállalkozóktól szedték össze, a hatósági vegzálást leszámítva minden a legnagyobb rendben zajlott. Samu Tamás Gergő cáfolta a moldovai román médiában felkapott híreket, miszerint a gagaguz vezetés erőszakkal küldte volna az urnához szavazóit. A magyar politikus ennek semmi jelét nem tapasztalta, azt viszont igen, hogy az autonóm területre érkezett moldovai rendőrök több szavazókörzet előtt is igazoltatták az embereket, a bevándorlási hivatal munkatársai pedig a Chişinău számára nem kívánatos külföldi megfigyelőket.

Tanulság magyaroknak: egységes gagauz álláspont

„Bár a népszavazás csak véleménynyilvánító volt, erős, nagyon határozott jelzés született a moldovai és a román vezetés felé, de a világpolitika számára is” – összegezte a magyar politikus a referendum legfőbb eredményét. Eszerint a komrati vezetés csak abban az esetben veti fel Gagauzia önállósodását, ha Moldova Romániához kerülne, amire a magyar politikus szerint bármikor sor kerülhet.

Hogy a Gagauz Autonóm Területen történtek milyen fogódzót jelenthetnek az erdélyi magyar autonómiatörekvések számára? „A gagauz szavazók közel 100 százaléka egy irányba szavazott, a közösségen belül nincs megosztottság. Vezetőik egymás között úgy viselkedtek, mintha egy független állam vezetői lennének: a gazdasági hivatal vezetője a kormányzót Gagauzia elnökének nevezte, a kormányzó pedig munkatársát gazdasági miniszternek.  Kis dolgok ezek, de fontosak, ha egy közösség tudatosan készül egy szélesebb körű önrendelkezésre. Ráadásul Gagauziát nagyon komolyan – a magyar viszonyokhoz képest sokkal erőteljesebben – támogatja az orosz és a török vezetés oktatási, gazdasági, valamint politikai téren egyaránt” – fogalmazott a Jobbik Magyarországért politikusa.