A járóbeteggondozók és a kórházak országszerte túlzsúfoltak az egyre kevesebb szakorvos miatt
Fotó: Gecse Noémi
Az egészségügyben hetek óta tartó tiltakozáshullám hatásosnak bizonyult. A bérezési törvényt módosítják, az elvont összegeket megtérítik, így az általános sztrájk elmaradt. A változtatásokat leszögező kormányrendelet azonban még várat magára. Az egészségügy helyzetéről Nyulas Emma szakszervezeti vezetővel és a marosvásárhelyi orvosi egyetem oktatójával, dr. Ábrám Zoltánnal beszélgettünk.
2018. május 17., 17:302018. május 17., 17:30
2018. május 17., 17:392018. május 17., 17:39
A szakszervezeti vezetők mintegy tizenkét órás maratoni egyeztetés után érték el a múlt héten a bérezési törvény módosítását. A megállapodás értelmében az egészségügyi dolgozók, akiknek az elmúlt hónapokban csökkent a fizetése, teljes egészében visszakapják a különbözetet. Ugyanakkor a törvényben rögzített rendelkezés, miszerint a bérpótlék nem haladhatja meg a fizetésalap 30 százalékát, megmarad. Nyulas Emma, a Sanitas szakszervezet Hargita megyei elnöke lapunknak elmondta: a 30 százalékos küszöbből az ügyeleti és a hétvégi kiegészítést kivették, így azt nem a pótlékalapból fizetik. Az Egészségügyi Minisztérium jóváhagyásával a keret átléphető az egyetlen szakra specializálódott kórházak, a mentőszolgálatok, illetve a sürgősségi betegellátó osztályok esetében. Az egészségügyben dolgozók érdekeit képviselő legnagyobb szakszervezet, a Sanitas azt is kiharcolta, hogy a nővérek és a bábák az asszisztenseknek megfelelő besorolásba kerüljenek. Mindemellett kérvényezték, hogy az irodai alkalmazottak, a mosodai, a konyhai munkások és a takarítók is magasabb kategóriába lépjenek, hogy fizetésemelést kaphassanak. A bérekre vonatkozó előírások 2018 májusától lépnek érvénybe. A szakszervezet és a minisztériumok között azonban csak az egyezséget kötötték meg, konkrét kormányrendelet még nem született.
A nagy öröm nem tartott sokáig. Az új törvény életbelépése után kiderült: egyesek kevesebb fizetést kapnak
Fotó: Kristó Róbert
Február végén robbant a rendkívüli hír, miszerint március elejétől minden orvos és orvosi asszisztens fizetése megháromszorozódik. Ennek értelmében egy főorvos bére 4 ezer lejről akár 15 ezerre emelkedhet. Ennek nyomán Romániában a tervezettnél csaknem négy évvel korábban érte el a bértábla a 2022-re beütemezett szintet.
A nagy öröm azonban nem tartott sokáig, hiszen a bértörvény nem írt elő arányos fizetésnövekedést minden alkalmazotti kategória számára. Az egészségügyben dolgozó mellékszemélyzet – a takarítók, a mosodai, a konyhai munkások és az irodai alkalmazottak – fizetése nem növekedett. Megmaradtak a régi fizetésekkel a felsőfokú végzettséggel rendelkező, de nem orvosként dolgozó egészségügyi alkalmazottak is: biológusok, gyógyszerészek, laboránsok és biokémikusok.
Az átgondolatlan fizetésemelések ilyen formán óriási bérszakadékot okoztak a különböző alkalmazotti kategóriák között.
A módosítás másik gyenge pontja a bérpótlékok szabályozása, amelyet az összbéralap 30 százalékára csökkentettek. Ennek értelmében a kórházak ezután semmilyen címszó alatt nem adhatnak nagyobb fizetéskiegészítést. A beharangozott béremelés az orvosok esetében sem olyan magas, hiszen korábban egy szakorvos fizetésének akár a dupláját is megkaphatta pótlékként. A veszélyes munkakörülmények között dolgozók – tbc- és járványkórházak, sebészetek alkalmazottai – továbbra is megkapják az eredeti pótlékot, így a 30 százalékos felső határ miatt a többi alkalmazottnak sok plusz pénz nem marad.
Az egészségügyi alkalmazottak országszerte csatlakoztak a Sanitas által május 7-re meghirdetett figyelmeztető sztrájkhoz, amely meg is hozta kellő hatását. A szakszervezet a kollektív munkaszerződés megkötését, valamint a bérpótlékok problémájának megoldását tűzte ki célul. A kétórás munkabeszüntetés során sok kórházban csak a sürgősségi osztályon dolgoztak, a többi részlegen, illetve a járóbeteg-rendelőkben elhalasztották a műtéteket és a kivizsgálásokat. Nyulas Emma az Erdélyi Naplónak elmondta: Hargita megyében a betegek nem látták kárát a tiltakozásnak. Az alkalmazottak egyharmada vonult ki a kórházak elé, a bennmaradók megfelelő módon ellátták a betegeket, akik a tüntetésből semmit nem érzékeltek.
Nyulas Emma: az egyezségről nem született papír
Fotó: Kristó Róbert
A közfelháborodást a helyi önkormányzat ülésének döntése váltotta ki, amely szerint az orvosoknak járó többletjuttatás 60 százalékkal, az asszisztenseknek járó pótlék pedig 25 százalékkal csökken. Végül a polgármester megígérte, hogy a megyei kórház saját költségvetéséből egészíti ki a béreket, így az alkalmazottak visszavonták csoportos felmondásukat.
Az ország többi részében viszonylag nyugodtan zajlottak a sztrájkok. Háromszéken az összes kórház csatlakozott az akcióhoz, miközben a sürgősségen dolgoztak, valamint a poliklinikán is megvizsgálták a halaszthatatlan eseteket. Kolozs megyében mintegy háromezren csatlakoztak a megmozduláshoz, és több intézményben az általános sztrájk kirobbantását szorgalmazták. Aradon is az összes állami kórházban tüntettek. Vuvuzelák és sípok kíséretében skandáltak, tolvajnak és hazugnak nevezték a kormány tagjait. Az akcióba bekapcsolódott Erdély legtöbb egészségügyi intézménye. A tiltakozók között azok voltak többségben, akiknek csökkent a juttatása, de a velük szolidaritást vállaló orvosok és asszisztensek is megmozdultak. Nyulas Emma szerint a május 11-re tervezett és végül lemondott általános munkabeszüntetést is meg kellett volna szervezni, mivel papír nem született az egyezségről. A Sanitas fővárosi képviselete a kiegyezés után elvetette az általános sztrájk ötletét.
A hazai egészségügyi rendszernek komoly problémái vannak. Évek óta súlyos vádak, kritikák érik, egymást követik a botrányok, így nem csoda, hogy a betegek nem bíznak a szolgáltatások minőségében. Az orvosok tömegesen vándorolnak ki olyan nyugat-európai országokba, ahol a fizetés mellett az egészségügyi rendszer és az infrastruktúra is optimális. A krónikus orvoshiány csak tovább erősíti a színvonal romlását. Az Európai Unió tagállamai közül Romániában van a legkevesebb szakorvos, a kórházi pozíciók mintegy fele betöltésre vár, miközben az orvosi egyetemek tömve vannak diákokkal.
Az 1995-ös kórháztörvény és a támogatási rendszer módosításra, frissítésre szorulna. Az elnök kifejtette: a legnagyobb gond a romániai politikai rendszerrel van, hiszen 1990 óta több egészségügyi miniszter volt tisztségben, mint ahány év eltelt. Előfordult, hogy egy évben három miniszter is váltotta egymást. Ez a fajta politikai váltógazdaság egyáltalán nem tett jót az ágazatnak.
Ábrám Zoltánnal, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem előadótanárával (portrénkon) a romániai orvosképzésről és az ezzel összefüggő egészségügyi helyzetről beszélgetünk. A marosvásárhelyi szakember szerint 1989-hez képest Romániában megkétszereződött az orvosképzést nyújtó egyetemek száma, miközben a hat hagyományos orvosegyetemen – Bukarest, Kolozsvár, Temesvár, Marosvásárhely, Krajova, Jászvásár – a beiskolázási számok lényegesen növekedtek. Marosvásárhelyen két magyar, három román és egy angol nyelvű évfolyamon évente mintegy hetvenen végeznek évfolyamonként.
Ehhez hozzáadódik három nyelven a fogorvosképzés, románul és magyarul a gyógyszerész- és asszisztensképzés, valamint románul több hároméves szak is.
Dr. Ábrám Zoltán: önmagában a bérezés nem oldja meg a gondokat
Fotó: Szucher Ervin
A mesterképzőkkel együtt évente mintegy ezren kapnak diplomát a MOGYE-n, tehát végzős van bőven – akárcsak a többi orvosi egyetemen –, ami mégsem mutatkozik meg a hazai állások elfoglalásában. Ábrám egy tíz évvel ezelőtt készült tanulmányt említ, amely szerint minden harmadik, Marosvásárhelyen végzett magyar orvos Magyarországra távozott. A felmérés adatai szerint hatvan év alatt – 1948 és 2007 között – mintegy 2500 Marosvásárhelyen végzett orvos és fogorvos vállalt munkát Magyarországon, vagyis mintha évente negyven orvost képzett volna a MOGYE Magyarország számára. Az utóbbi évtizedben annyiban változott a helyzet, hogy már nem Magyarország a célország, és a román végzettek is nagy számban vállalnak munkát Németországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban és másutt. Az elvándorlást nagymértékben elősegíti a szabad munkavállalás lehetősége.
A masszív orvoselvándorlás okairól a szakember azt mondja, hogy valamikor a jobb megélhetés mellett az emberi jogok hiányos volta miatt kívánkoztak el sokan. Mára az anyagiak többet számítanak, amihez a kívánt szakmai érvényesülés, a jobb munkafeltételek, a kiszámíthatóbb és megbecsültebb munkakörülmények is hozzáadódnak. „Sokaknak elegük van ebből a sajátosan működő – azaz néhol működésképtelen –, túlszabályozott, a méltánytalanságot pártoló országból és annak egészségügyi rendszeréből.
– magyarázza az elvándorlás fő okát az egyetemi oktató.
Az egészségügyi rendszer gondjainak gyökerei a kommunista évekre nyúlnak vissza. Az 1978-as egészségügyi törvény úgy biztosította az ingyenes ellátást, hogy közben be kellett szerezni a beteg hozzátartozójának a kötszert, gumikesztyűt, gyógyszert. Ábrám szerint szerencsére az a korszak már a múlté, amikor a petróleumlámpa is kötelező tartozéka volt az orvosi rendelőnek. Hosszas átmenetet követően az egykori központosított egészségügyi rendszerről az ország áttért a biztosításalapú betegellátásra. Részben nyugati sugallatra olyan intézkedések születtek, amelyekkel Románia nem tud lépést tartani.
Nem véletlen, hogy átlagosan egy évet tart egy egészségügyi miniszter mandátuma, no meg az sem, hogy kormányzati szerepvállalása idején az RMDSZ négy egészségügyi minisztert is felsorakoztatott” – magyarázza az egyetemi oktató.
A sztrájkok elérték a céljukat. Az egészségügyi bérezési törvényt a múlt héten módosították
Fotó: Gecse Noémi
Ábrám szerint Romániában is létezik magas színvonalú ellátás, többnyire a magánszférában, de egységesen magas színvonal soha nem lesz az egészségügyben. A különbözőségek ellenére úgy látja: „minden bírálat és hiányosság ellenére helyzetünk – beleértve az egészségügyi ellátást is – sokkal jobb, mint a világ átlaga. Csak mi vagyunk állandóan elégedetlenek, többet akarunk, és Keletet mellőzve egyfolytában Nyugatra tekintünk”.
A nyugati egészségügyi ellátást nem lehet összehasonlítani a romániaival. Már csak azon egyszerű oknál fogva sem, hogy a GDP-alapon sokkal magasabb arányban támogatott német, francia vagy amerikai egészségügy nagyságrendekkel több pénzhez jut, mint a romániai. Ráadásul az Egyesült Államokban, Kanadában felekezeti kórházak is szép számmal működnek. Megszokott, hogy a kórház előcsarnokában egy-két falon a támogatók névsora van feltüntetve, kategóriánként: százezer dollár, félmillió, egymillió felett és a többi.
A magántőke a romániai egészségügyben is jelen van. Aki jól tervez, jól gazdálkodik, jó minőségű szolgáltatásokat biztosít, az saját magának termel nyereséget hosszú távon. Nem egy magánklinika és magánkórház működik országszerte.
Ehelyett azon folyik a vita, hogy a magyar kormány melyik lehetséges helyszínt támogassa. Most, amikor a marosvásárhelyi magyar nyelvű orvosképzés folyamatos leépítése miatt esetleges alternatívában is gondolkodni kellene, milyen jól fogna, ha már létezne a magyarságnak egy saját kórháza.
A romániai egészségügyet nemcsak az orvos- és asszisztenselvándorlás sújtja, hanem a más okokból is súlyosbodó szakorvoshiány. Az országhatárok elhagyásán túl ma már belső szakmai migrációról is beszélhetünk, amikor a választási lehetőleg a jó szakmákra esik. A megelőző orvosi állások – a sürgősségi ellátás – ezt alaposan megsínylik, ráadásul lassacskán már annak kell örülni, aki egyáltalán erre szakosodik. De a szakorvosi ellátáson belül is nagyok a rések, amit a kihelyezésen először választott népszerű szakok példája igazol.
A szakember szerint a mostani intézkedések, a fizetésemelés csak részben javít a gondokon, miközben átgondolatlansága miatt hatalmas igazságtalanságokat és káoszt teremt az egészségügyben. „Azt remélik, hogy a magas fizetés itthon tartja majd az orvosokat és megszünteti a hálapénzt. Szerintem legfeljebb enyhíti a gondokat, miközben újakat okoz” – fogalmaz Ábrám Zoltán, aki szerint a romániai egészségügy mindig is lépéshátrányban volt. A most elindított béremeléseket már jóval korábban és átgondoltabban kellett volna elvégezni. Válaszként a romániai orvoshiányra erősödő jelenséggé vált a moldáviai orvosok itteni munkavállalása, akik sokkal jobban megbecsülnek egy-egy munkahelyet, mint a hazaiak, de ezzel együtt sem lehet megoldani az egyre nagyobb szakorvoshiányt.
Az egészségügyben is nagy a korrupció, a szervezetlenség és a stratégiahiány. Ezt pedig elsősorban a betegek sínylik meg
Fotó: Gecse Noémi
Miközben a hazai egészségügy számos támogatási és személyzeti gonddal küzd, a demográfiai mutatók, a fogyó népességű országokra jellemző gondok – pl. idősellátás – szempontjából fokozatosan felzárkóztunk Európához. A vezető halálokok megegyeznek a fejlett gazdasággal rendelkező országokéval, de kirívó a szív- és érrendszeri megbetegedések és elhalálozások túl magas aránya. A fertőző betegségek – ha nem is vezető jelentőségűek és gyakoriságúak – még mindig igen fontos egészségügyi problémát jelentenek. Románia a gümőkór (tbc) morbiditása és mortalitása alapján Európában a sajnálatos első helyezést éri el. Miközben gyermekcipőben járnak a megelőzési programok, például méhnyakrákban évente kétezer nő élete lenne megmenthető.
Hevele Lili, Makkay József
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!