
Fotó: Barabás Ákos
Egymást érik mostanában a korrupciós botrányok a romániai egészségügyi rendszerben, egyes ügyek kapcsán pedig meglehetősen különös fejlemények történtek az elmúlt időszakban.
2016. június 22., 21:522016. június 22., 21:52
A sorozatot a Hexi Pharma-ügy indította el: a Gazeta Sporturilor sportnapilap május végi tényfeltáró riportjában „robbantotta a bombát”, amikor beszámolt arról, hogy a hazai kórházakat mintegy évtizede fertőtlenítőszerrel ellátó, Bukarestben bejegyzett Hexi Pharma az előírtnál hétszer kisebb töménységű tisztítószert forgalmazott a piaci árhoz képest tízszer magasabb áron, és a lap szerint efölött számos egészségügyi intézmény, illetve a közegészségügyi hatóság is szemet hunyt. A legfőbb ügyészség a Cătălin Tolontan újságíró által nyilvánosságra hozott információk nyomán már akkor hivatalból eljárást indított, június elején pedig az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) is bűnvádi eljárást kezdeményezett az ügyben pénzmosás, csúszópénzadás és hivatali visszaélés gyanúja miatt. A Hexi Pharma-ügyben talán a legkülönösebb, sajnálatos fejlemény volt, hogy Dan Condrea, a cég tulajdonosa május 22-én közúti balesetben életét vesztette. A tragédia körülményei számos összeesküvés-elméletnek adtak teret – szemtanúk szerint az egyedül autózó férfi hatalmas sebességgel hajtott az Ilfov megyei nyílegyenes útszakaszon, majd eddig tisztázatlan körülmények között letért az úttestről, és iszonyú erővel egy út menti fának csapódott. A baleset után néhány nappal egyébként házi őrizetbe helyezték Flori Dinut, a Hexi Pharma vezérigazgatóját, akit a főügyészség 99 rendbeli, folytatólagosan elkövetett csalással, valamint 29 rendbeli csalással és a betegségek megelőzésének meghiúsításában való részvétellel gyanúsít.
Előkerült a botrányba keveredett cég „klónja”
A Gazeta Sporturilor közben újabb részleteket hoz nyilvánosságra a meglehetősen szövevényes, számos egészségügyi intézményt és politikusokat is érintő ügyben. Néhány napja arról számolt be, hogy évek óta létezik egy Hexi Farma nevű vállalkozás, amely gyakorlatilag a visszaéléssel gyanúsított cég klónja. A tényfeltáró cikk szerzői rámutattak: az F betűs társaság létezéséről a DNA-nak, az egészségügyi minisztériumnak és a közbeszerzéseket lebonyolító elektronikus rendszer (SEAP) üzemeltetőinek sem volt tudomása, ezért történhetett meg, hogy a már áprilisban kirobbant ügyben elkezdett nyomozás során nem zárolták a Hexi Farma bankszámláit, valamint nem vizsgálták meg a kórházakkal kötött szerződéseit. A két, szinte azonos nevű, fertőtlenítőszerekkel kereskedő cég ugyanabba a bukaresti lakásba van bejegyezve, a Hexi Farmát pedig ugyancsak Dan Condrea tulajdonosa regisztráltatta a cégbíróságon 2004 novemberében. A Hexi Farma 2007 és 2015 között 1,36 millió lej értékben adott el termékeket kórházaknak, amelyekkel összesen 42 szerződést kötött. Állítólag az is előfordult, hogy ugyanaz a kórház mindkét társaságtól termékeket rendelt: a marosvásárhelyi megyei sürgősségi kórház például 2014 novemberében 336 ezer lejes szerződést kötött a Hexi Farmával, 2015 decemberében pedig a Hexi Pharmától rendelt 4,4 millió lej értékben. A kórház vezetősége azonban cáfolta a vádakat, állításuk szerint ők kizárólag a Hexi Pharmával kötöttek szerződést.
Illegális gyógyszerkísérletek
Május utolsó napjaiban egy másik korrupciós botrány is kirobbant: a legfőbb ügyészség munkatársai az ország számos megyéjében – rendelőkben, kórházakban és egészségügyi szolgáltatóknál – végeztek házkutatást, mivel a gyanú szerint több orvos törvénytelenül végzett gyógyszerkísérletet a pácienseken. Az ügy egyik fő gyanúsítottja Delia Marina Podea, az Arad Megyei Sürgősségi Kórház pszichiátriai osztályának vezetője, illetve a Vasile Goldiş Nyugati Egyetem oktatója, akit június elsején őrizetbe vettek, majd harminc napos előzetes letartóztatásba helyeztek az ügyészek. A gyanú szerint a pszichiáter csúszópénzt fogadott el olyan személyektől, akik betegnyugdíjba akartak menni, és az összegért cserébe fiktív beutalót kaptak a kórházba. Nekik és más, a kórházban kezelésben részesülő páciensnek ugyanakkor – sokszor részletes tájékoztatás nélkül – gyógyszerkísérletben kellett részt vennie, amelynek során a szakorvosnő számos törvénytelenséget követett el, például diagnózist és aláírásokat hamisíttatott, ráadásul az eljárásban való részvételre kényszerítette az általa felügyelt rezidens orvosokat is. A 63 éves szakorvos egyébként 1980 óta az egészségügyi intézmény alkalmazottja – eleinte az azóta a megyei kórházzal összevont városi kórházban dolgozott. A gyanúsított tavaly óta a klinikai tesztekért felelős etikai bizottság elnöke. A törvénytelenséget azért követhette el, mert a gyógyszergyártók a teszteken résztvevők számával arányosan fizetnek a tevékenységért.
Az ügyben ugyanakkor más intézmények is érintettek lehetnek, a főügyészség ugyanis a nyomozás keretében Bukarestben, Arad, Kolozs, Konstanca és Dolj megyében, valamint öt, egészségügyi szolgáltatást nyújtó cégnél végzett házkutatást, összesen 26 helyszínen. Ugyanakkor további 31 – Erdélyben Kolozs, Brassó, Maros, Szeben és Temes megyei – egészségügyi intézményben és a teszteket engedélyeztető Országos Gyógyszerügynökségnél foglaltak le bizonyítékként szolgáló okiratokat. Gyógyszerkísérleteket egyébként az ország nagyvárosainak legtöbb kórházában rendszeresen végeznek – a kolozsvári megyei sürgősségi kórház egyik illetékese például arról számolt be, hogy náluk 4–5 éve zajlott ilyen teszt, és már megvizsgálták a vonatkozó dokumentumokat és szerződéseket, amelyek kapcsán mindent rendben találtak. Több, a nyomozásban érintett kórház igazgatója a sajtónak azt nyilatkozta: fogalma sem volt arról, hogy törvénytelenség folyhat az intézményben. Az ügyészség az aradi pácienseket és rokonaikat is kihallgatta, és többen elmondták, hogy a betegek a pszichiátriáról való távozás után rosszullétre, szédülésre panaszkodtak, és nagyfokú izgalom jellemezte őket, holott a kapott gyógyszereknek épphogy nyugtató hatásúnak kellett volna lenniük. Sokan arról is beszámoltak, hogy teljesen megváltozott hozzátartozójuk viselkedése. Az eset azért is súlyos, mert hozzájárulhat ahhoz, hogy a lakosság egészségi állapotát veszélyeztető készítmények kerüljenek a hazai piacra, amennyiben azok hatékonynak bizonyulnak az illegális teszteken.
Indiai útért cserébe írtak fel orvosságokat
Időközben a korrupcióellenes ügyészség sem tétlenkedett: ugyancsak május végén derült ki, hogy hetvenhét onkológus szakorvos ellen indítottak bűnvádi eljárást, mivel egy gyógyszerforgalmazó cég indiai üdülést szervezett nekik azért, hogy a betegeiknek a cég által forgalmazott gyógyszereket írjanak fel. A DNA a cég, valamint annak négy képviselője ellen is bűnvádi eljárást indított. A forgalmazó a gyógyszerpiacon tapasztalt erős konkurencia miatt döntött úgy, hogy törvénytelenül ösztönzi az orvosokat termékeik ajánlására. A gyanúsítottakat még 2012-ben hívták meg egy indiai orvosi konferenciára, a gyanú szerint azonban a rendezvény csak ürügy volt, a szakemberek egy része ugyanis családtagjaival utazott Indiába. A konferencia helyszínétől több száz kilométerre szállásolták el őket, egyesek közülük csak utólag igényeltek a szervezőktől a konferencián való részvételüket elismerő oklevelet. Az orvosok ugyan ott voltak néhány órát a bangalorei kétnapos konferencia megnyitóján, de még ugyanazon a napon visszautaztak Új-Delhibe, ahol a szállásuk volt. Az ügyészség szerint a cég több mint félmillió eurót fizetett egy utazási irodának a 77 orvos üdültetésére, ebből 416 ezer euró a megvesztegetést jelentő összeg.
Akadozó kártyarendszer
A korrupciós botrányokat tetézendő ráadásul a tavaly májusban élesített elektronikus egészségügyi kártyarendszer távolról sem működik hatékonyan. A hálózat legutóbb május végén fagyott le, és mintegy öt órán keresztül nem működött. Hasonló problémák egyre gyakrabban előfordulnak, mivel december óta nincs olyan informatikai cég, amely a rendszer karbantartásával foglalkozik, ezt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) IT-szakemberei végzik. A biztosítási pénztár tavaly nyáron hirdetett versenytárgyalást, amelyre azonban egyetlen informatikai vállalkozás sem jelentkezett, idén márciusban így újabb, 18,8 millió lej értékű licitet írtak ki. Az elektronikus versenytárgyalásokat lebonyolító rendszer adatai szerint erre három cég pályázott: a Sebastian Ghiţă független parlamenti képviselő által létrehozott Teamnet International, a Hewlett-Packard (HP) és egy harmadik, több vállalkozásból álló konzorcium. A pályázati határidő május 9-e volt, a tervek szerint pedig aznap át is nézték volna a benyújtott ajánlatokat, a SEAP-ban azonban még mindig nem tüntették fel a versenytárgyalás nyertesét, amellyel egyébként hároméves szerződést fognak kötni, a karbantartó és más technikai szolgáltatásokért járó költségeket pedig állami költségvetésből biztosítják.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
szóljon hozzá!