Bő egy hete tartanak országszerte a tüntetések a kabinet által elfogadott, a büntető törvénykönyv és a büntetőjogi perrendtartás módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet visszavonásáért. Miután a kormány visszalépett, a tüntetők a teljes kabinet távozását követelik.
2017. február 10., 13:562017. február 10., 13:56
Engedett a kormány a több százezernyi tüntető, az igazságügyi szakma és a külföldi partnerek követelésének, és vasárnap rendkívüli ülésen hatálytalanította a büntető törvénykönyv és a büntetőjogi perrendtartás módosítására vonatkozó, 2017/13-as sürgősségi rendeleteket. A visszavonásról szombaton született döntés, az erről szóló hírt Sorin Grindeanu miniszterelnök jelentette be, miután egyeztetett a koalíciós pártok vezetőivel. Döntését az ország megosztottságával indokolta. A miniszterelnök hangoztatta: annak érdekében, hogy a Btk. alkotmányellenesnek bizonyult cikkelyeit javítsák, konzultációt kezd a pártokkal, és a kormány módosító javaslatait törvénytervezet formájában terjesztik a parlament elé. Rámutatott: minden olyan törvénycikkelyt, amelyet hatálytalanítottak a korábbi alkotmánybírósági döntések, ki kell javítani, mert a taláros testület döntései kötelezőek.
A kormányfő szerint nem sikerült jól elmagyarázni a kormány szándékait, és ez szerinte sok félreértéshez, félremagyarázáshoz vezetett. Ennek következményeit Florin Iordache igazságügyi miniszternek kell vállalnia – tette hozzá.
A terepet a rendeletek hatálytalanítására Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke készítette elő, aki közölte: úgy érzi, hogy már nem tudja megfékezni a PSD területi szervezeteit, akik a párt egymillió hívét akarják Bukarestben utcára szólítani. Szerinte a párt hívei azért akarnak tüntetni, mert mélységesen elítélik a „Soros által inspirált” megmozdulásokat. Ennek megelőzésére, illetve mert nem nézhetik tétlenül, hogy szerinte Johannis elnök felelőtlensége kettészakítja Romániát, meglebegtette a rendeletek eltörlésének lehetőségét.
Călin Popescu-Tăriceanu, a koalíciós partner ALDE társelnöke közben úgy vélekedett: a feszült helyzetet Klaus Johannis államfő a kormány megbuktatására próbálja kihasználni. A kormányfő bejelentését a helyzet „normalizálása” felé tett fontos lépésként értékelte Mădălina Dobrovolschi, Klaus Johannis szóvivője. „A kormány súlyos hibát követett el, és a kormány felelőssége, hogy megoldja az általa előidézett válságot. Az emberek tiltakozása legitim, demokratikus és korrekt” – jelentette ki az elnök szóvivője.
Nicuşor Dan, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke „az utca hatalmas győzelmének” nevezte a rendelet hatálytalanításáról szóló kormányfői bejelentést. Augustin Lazăr legfőbb ügyész úgy vélekedett: a „ráció a rendes kerékvágásba terelte a dolgokat”, amit ő is a civil társadalom sikereként értékelt.
A kormány lemondását követelik
A kifogásolt sürgősségi rendelet hatálytalanítása után is folytatódtak a tiltakozó megmozdulások, igaz, napról napra csökkenő részvétellel: az ország nagyvárosaiban összesereglett tüntetők immár a szociálliberális kormány lemondását követelték, Sorin Grindeanu miniszterelnök azonban közölte, nem távozik posztjáról. A miniszterelnök az Antena 3 hírtelevíziónak nyilatkozva leszögezte: nem hajlandó lemondani, pártja nemrég nyert választásokat, a kormányt pedig csak a parlament válthatja le bizalmatlansági indítvánnyal. Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a România Tv hírtelevízió vendégeként kifejtette meggyőződését, hogy a tiltakozási hullám nem spontán tüntetéssorozat, hanem profik által szervezett politikai megmozdulás, amelynek a legitim kormány megdöntése a célja. A politikus Klaus Johannis államfőt tette felelőssé a válság elhúzódásáért, arra emlékeztetve, hogy az egyik tüntetésen való részvételével és kijelentésével hozzájárult az emberek lázításához. A PSD elnöke kijelentette: az államfőtől várja, hogy hazaküldje a tüntetőket, miután elérték a vitatott kormányrendelet hatálytalanítását.
Az államfő csak szóvivőjén keresztül reagált a vitatott kormányrendelet hírére, és nem kommentálta a PSD vezetőinek irányában megfogalmazott vádjait.
Mégsem lesz parlamenti törvénytervezet
A folytatódó tiltakozó akciók nyomására az igazságügyi minisztérium letett arról, hogy a parlament elé terjesztendő törvénytervezettel kezdeményezze a büntetőjog módosítását – derült ki a tárca hétfői közleményéből. „Az igazságügyi minisztériumot nem foglalkoztatja az, hogy törvénytervezetet dolgozzon ki a Btk. és a perrendtartás módosításra” – olvasható a közleményben, amely hozzáteszi, hogy a minisztérium jelenleg a büntetőjogot érintő alkotmánybírósági döntéseket írja össze, amelyek elemzését később végzik el. A kormány korábban azzal indokolta a Btk. módosításának szükségességét, hogy az alkotmánysértőnek bizonyult rendelkezéseket ki kell javítani.
Sorin Grindeanu miniszterelnök vasárnap még azt közölte, hogy felkérte az igazságügyi minisztériumot: sürgősen kezdeményezzen közvitát valamennyi politikai párt és a civil társadalom bevonásával a Btk. és a büntető perrendtartás módosítása ügyében, hogy az alkotmánybírósági döntésekhez és az európai irányelvekhez igazítsák a teljes romániai bűnügyi perrendtartást. Egyes hírforrások szerint a tárca már vasárnap megküldött a legfelső bírói tanácsnak véleményezésre egy olyan törvénytervezetet, amely a kifogásolt kormányrendelet minden vitatott előírását tartalmazza, kivéve azt, hogy a hivatali visszaélés csak 200 ezer lejnél nagyobb kár esetén minősül bűncselekménynek.
Újságírói kérdésre válaszolva Sorin Grindeanu hétfőn ismét megerősítette, hogy nem mond le, tovább akarja vinni mandátumát, ameddig azt a parlament meg nem vonja tőle bizalmatlansági szavazáson. (Az ellenzéki pártok által benyújtott bizalmatlansági szavazásra lapzárta után, szerdán került sor a parlamentben.) Újságírói kérdésre válaszolva megerősítette, hogy Florin Iordache igazságügyi miniszternek vállalnia kell felelősséget a kudarcba fulladt Btk.-módosításért, és ha nem mond le magától, a hét második felében le fogja váltani. Grindeanu emlékeztetett: a tárca államtitkárok nélkül maradt, és egyelőre szükség van Iordachéra a költségvetés elfogadásához.
A miniszterelnök továbbra is széles körű társadalmi vitát tart szükségesnek a büntetőjog kiigazításáról, de szerinte kizárólag azokra a cikkelyekre kell a módosításokat korlátozni, amelyek alkotmányellenesnek bizonyultak.
Román lapvélemények: Dragneaéknak menniük kell
A román lapokban megjelent véleménycikkek többsége szerint a büntető törvénykönyv (Btk.) korrupcióellenes szigorának enyhítésére tett kísérletével a Sorin Grindeanu vezette szociálliberális kormány eljátszotta hitelét, és a példátlan számban utcára vonult tüntetők most már nem elégednek meg a vitatott rendelet visszavonásával, a tiltakozási hullám nem fog elülni, amíg a Grindeanu-kormányt nem váltják le. Az Adevărulban Mircea Morariu úgy véli, indokolt a tüntetéssorozat folytatása, mert a PSD–ALDE koalíció semmi jelét nem adta annak, hogy letett volna „a párt körül rajzó bűnözők” tisztára mosásáról. „Milyen garanciánk van arra, hogy a kormány nem fogja ugyanilyen erkölcstelen, csaló, hazug és groteszk módon folytatni tevékenységét?” – tette fel a kérdést a szerző, aki szerint a Grindeanu-kabinet jóvátehetetlenül kompromittálta magát.
Szintén az Adevărul közölte Andrei Pleşu „Nincsenek politikusaink, nincsenek pártjaink” című írását, amelyben azt állítja: Románia legnagyobb problémája az, hogy politikustársadalma jórészt korrupt, faragatlan, felelőtlen, öntelt és buta emberekből áll. A szerző úgy véli, Liviu Dragnea normális körülmények között legfeljebb egy ravasz kaszinótulajdonos lehetne, nem pedig a legnagyobb kormánypárt és az egész ország vezetője. De az ellenzéki pártokban sem jobb a helyzet, így bármennyire is reményteli a civil öntudat újjáéledése, nincs kivel helyettesíteni a hitelvesztett politikusokat.
A România Liberă vezércikkében Răzvan Chiruţa úgy vélekedik, a PSD-nek a Grindeanu-kormányt is „hatályon kívül” kell helyeznie mentorával, Liviu Dragneával együtt. A párt választásokon nyert jogot a kormányzásra, azt felelősségteljesen és átláthatóan folytatnia kell, de meg kell értenie, hogy nyugdíjemelésekre kapott felhatalmazást, nem pedig arra, hogy maffiastílusú kiváltságokat biztosítson korrupt politikusai számára – írta a lap publicistája.
A szociálliberális kormánykoalícióhoz közel álló Jurnalul Naţionalban Sabina Iosub nem jósol hosszú jövőt a PSD élén Dragneának, arra hivatkozva, hogy a fegyelmezett és eredményközpontú párt mindig leváltotta azokat a „vezérigazgatókat”, akik hibát hibára halmoznak, és nem képesek „szállítani” az elvárt eredményeket. A jobboldali Hotnews.ro portálon Dan Tapalagă és Cristian Pantazi felhívja a figyelmet arra, hogy nem szabad a válságot tovább nyújtani az előrehozott választások „meggondolatlan erőltetésével”. Úgy vélekedtek: a Grindeanu-kormány eljátszotta hitelét, hatalmával visszaélve „törvényerőre próbálta emelni a rablást”, ezért mennie kell, de a PSD a decemberi választásokon aratott nagyarányú győzelmével felhatalmazást nyert a kormányzásra, amelyet szerintük – Grindeanu és Dragnea nélkül – folytatnia kell.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
szóljon hozzá!