Az újratervezés megtervezése

A kolozsvári Diákművelődési Házban a magyar, a román és a székely himnusz, valamint az Örömóda eléneklésével kezdődött a nagy díszfelvonulás övezte RMDSZ-kongresszus. A magyar Himnuszt még diszkréten, a székelyt már tele torokkal énekelték a küldöttek – remélhetőleg egyik sem vált ki hatósági szankciót. Az viszont élénk derültséget keltett, hogy Biró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke a meghívottak bemutatásakor „Emic” (kicsi – szerk. megj.) Bocként konferálta fel Kolozsvár polgármesterét, ráadásul Nagyvárad elöljárójának titulálva a korábbi kormányfőt.

Üdvözlő üdvözletek

Kelemen Hunor megyénként sorolta fel és üdvözölte a küldötteket. A szövetségi elnök szerint az elmúlt 25 évben az RMDSZ bebizonyította: lehet rá számítani, képes egyensúlyteremtő tényező lenni, sőt, szerinte kiváló aktor lehetne arra, hogy béke, egyetértés legyen a Kárpát-medencében. A rendezvény előtti sajtónyilatkozatában Kelemen úgy vélekedett: a kongresszus igazi tétje, hogy “megadja azt a lökést”, amely szükséges a bizalom megőrzéséhez, megerősítéséhez, kiterjesztéséhez.

Kolozsvár polgármestere, Emil Boc – „Hunor elnök úrként” köszöntve az RMDSZ elnökét – megtiszteltetésnek nevezte, hogy a szövetség Erdély fővárosát választotta nagygyűlése helyszíneként. Az elöljáró olyan multikulturális városként mutatta be a kincses várost, ahol egyetértésben él egymás mellett román, magyar, német és más nemzetiségű polgár. Klaus Johannis államfő üzenetét Laurenţiu-Mihai Ştefan elnöki tanácsos tolmácsolta. Az elnök szerint üdvözlendő és értékelendő, hogy a szövetség hozzájárult a romániai politikai stabilitáshoz, a többség és kisebbség közötti példás együttéléshez. „Nemzetiségüktől függetlenül a román állampolgárok teljesítményt, haladást várnak a politikai osztály vezetőitől” – állt Johannis különösebb érdekfeszítő üzenetekben nem bővelkedő üdvözletében.

Victor Ponta magyarul is jó napot kívánt az RMDSZ-es tanácskozás résztvevőinek – mindenki hálásan nevetgélt –, bevallottan tanácsosa, Frunda György javaslatára. A folytatás a szokásos volt: a romániai magyarság egyetlen legitim képviselőjének nevezte a kongresszusozó alakulatot, amely szerinte a választások alkalmából szerzett erre kétségbevonhatatlan jogosítványt. Ponta külön megköszönte a közös kormányzás magyar minisztereinek munkáját. „A következő 25 évben is őrizzék meg párbeszédképességüket, hiszen az elmúlt negyed évszázad bebizonyította, hogy a konfrontáció, a szélsőségesség sehová sem vezet. A párbeszéd az út és a megoldás” – hangsúlyozta a Szociáldemokrata Párt elnöke. Sokatmondónak szánt megjegyzésében azt is közölte: a német nemzetiségű Klaus Johannis államfővé választása nyomán immár senki sem állíthatja, hogy Romániában diszkrimináció éri a nemzeti kisebbségeket.

Vasile Blaga, a PNL társelnöke is lerótta a tiszteletköröket, megfogalmazva a szokásos dicséreteket az alakulat hagyományos szavahihetősége, megbízhatósága kapcsán, sőt ahhoz is gratulálva, hogy az alakulat az egyetemes emberi jogokat tűzte zászlajára. Blaga nem kertelt: felkérte az RMDSZ-t, hogy a PNL-vel közösen tegyék le egy középtávú, tízéves politikai partnerség alapkövét. Felhívás keringőre, azaz a Ponta-kabinet megbuktatásának kísérletére.

Călin Popescu-Tăriceanu, a nemrég alakult Liberális Reform Párt (PLR) és a bukaresti szenátus elnöke elöljáróban azzal kezdte, hogy odaszúrt Emil Boc polgármesternek: a kommunizmus szellemiségét idézi, hogy a kincses város román elnevezése még mindig őrzi a Cluj-Napoca összetételt. „Tudják, miért nem nevezik Konstancát Tomisnak is? Mert ott nem élnek magyarok” – fogalmazott, felkérve Bocot, hogy a normalitás nevében a megyeszékhely térjen vissza a Cluj megnevezéshez. A volt kormányfő hálát adott annak, hogy a németekkel és a zsidókkal ellentétben a Ceauºescu-diktatúrának nem sikerült kiárusítania a romániai magyarokat is, szerinte mindez elsősorban annak tudható be, hogy a Kádár János vezette kommunista Magyarországnak nem volt rá pénze.

„A testvérharcnak vége, készek vagyunk lezárni egy korszakot” – szögezte le felszólalása elején Biró Zsolt. A Magyar Polgári Párt elnöke szerint lényeges dolgokban az egységnek kell érvényesülnie. „Ma nem egymásnak kell feszülnünk, amikor a megmaradás a tét, amikor a kivándorlás mellett az itthon maradottak egzisztenciális problémákkal küszködnek, amikor jogainkat sárba tiporják” – fogalmazott a pártelnök.

Tisztújítás, struktúraváltás

A kongresszus újabb négy évre Kelemen Hunort választotta az RMDSZ elnökévé, akinek – kihívó híján – 575-en szavaztak bizalmat az 585 érvényes voksot leadók közül.

Programbeszédében a társadalomszervezés erősítésére helyezte a hangsúlyt a régi-új elnök. „Az etnikai képviselet terén nincs alternatívája az RMDSZ-nek. Nem újabb és újabb pártokra van szüksége a közösségnek, hanem nyitott, befogadó és mindig megújulni képes szövetségre” – mondta. Úgy vélte, az RMDSZ-nek is változnia kell, hogy megfeleljen a közösség elvárásainak. Nem arra kell összpontosítania, kinek az oldalán és mikor kerül a bukaresti kormányba, hanem az erdélyi magyarsággal való kapcsolatát kell megerősítenie. Kelemen az RMDSZ kommunikációján is talál javítanivalót, nemcsak a magyar közösség, hanem a román többség tájékoztatása és meggyőzése érdekében.

A kongresszusi küldöttek új alapszabályt is elfogadtak, amelynek értelmében megszüntetik a politikai alelnöki tisztséget, és a főtitkárság helyett újraalakítják a négy éve felszámolt ügyvezető elnökséget. Kovács Péter főtitkár, a kongresszus főszervezője az intézkedés szükségességét azzal indokolta, hogy az RMDSZ így akarja megelőzni a pártosodást. A szakpolitikai munkát akarják „kiszervezni”, és így bevonni a közösségépítésbe azokat a magyar civil szervezeteket, amelyek nem akarnak politizálni, de értékes tapasztalatokkal rendelkeznek saját területükön. Az ügyvezető elnökség felépítésére és vezetőjére az újraválasztott szövetségi elnök tesz javaslatot a Szövetségi Képviselők Tanácsa júniusi ülésén.

Ezt követően a testület megszavazta az RMDSZ programjában eszközölt apró módosításokat, majd hét olyan kongresszusi dokumentumot fogadtak el – gazdaság-, oktatás- és szociálpolitikai témában –, melyek Kelemen Hunor szerint a közeljövőben meghatározzák a szövetség politikáját.

Az anyaország üzenete
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes mindenekelőtt Orbán Viktor üzenetét tolmácsolta. A miniszterelnök külön megköszönte Kelemen Hunornak, hogy négyéves elnöki mandátuma idején a nemzeti ügyekben partnerként dolgozhattak együtt. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnökeként Semjén immár az erdélyi magyar közösség sérelmeit sorolva bírálta a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar kara létrehozásának akadályozását, valamint azt, hogy a román belügyminisztérium nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti az autonómiatörekvéseket. „Nem vagyunk kevesebbek egyetlen más nemzetnél sem, ami másoknak szabad, nekünk is szabad. Ha erről lemondanánk, azt fogadnánk el, hogy másodosztályú európai polgárok vagyunk” – utalt az önrendelkezési igényre, és a romániai magyar közösség képviselete letéteményesének nevezte az RMDSZ-t. Nemcsak rendezett, de bizalmi viszony van a szövetség és a magyar kormány között, fogalmazott Semjén, aki szerint az RMDSZ-nek természetszerű kapocsnak kell lennie Magyarország és Románia között. A Fidesz részéről senki nem tette tiszteletét a kongresszuson. A többek között Kós Károly Kiáltó szó című kiáltványából idéző Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke szerint az RMDSZ által meghirdetett újratervezés az anyaországi politika számára is követendő példa. Szerinte is összekötő kapocs az RMDSZ. „Románoknak és magyaroknak be kell látniuk, hogy az európaiság nem jelenti a hagyományok feladását. Az autonómia elemi igénye minden kisebbségnek, eszköz egy nemzeti kisebbség megmaradása szempontjából, éppen ezért az LMP támogatja az RMDSZ tavaly szeptemberben kidolgozott autonómiatervezetét” – jelentette ki Schiffer. A zöldpárt vezetője megragadta az alkalmat arra is, hogy felhívja a figyelmet a Tisza vízgyűjtő medencéjét is veszélyeztető verespataki ciántechnológiás bányaprojekt kockázataira. „Nincs olyan pillanatnyi haszon, amelyért feláldozhatók a természeti értékek a globális társaságok nyomulása kedvéért” – szögezte le az ellenzéki politikus, román–magyar összefogást sürgetve a bányaterv gyakorlatba ültetésének megakadályozása, a ciántechnológia európai betiltása érdekében.