A Facebook mindent lát

Internetes fórumokon gyakran kérdezgetik, hogy milyen anyagi forrásból működtetik egy olyan rendszer adattároló szervereit, amelynek már 2016 januárjában egymilliárd ötmillió felhasználója volt, miközben a regisztráció és a tulajdonképpeni használat ingyenes. Gondoljunk bele, a több mint egymilliárd felhasználó naponta gigászi mennyiségű fényképet, videót és egyéb dokumentumot tölt fel a Facebook szervereire, amelyeknek jó részét – a személyes albumainkba feltöltött fotókat például – hosszú évekig tárolják, nekünk mégsem kell fizetnünk, minden ingyen van. És itt kapcsolódik a biztonság kérdése a közösségi oldal anyagi hátterével: a Facebook a világ legnépszerűbb internetes keresőmotorjához, a Google-hoz hasonlóan abból él, hogy a fényképektől kezdve a megosztott tartalmakon át az állapotfrissítésekig minden adatot, amely a szerverein fut, felhasznál. Minden befutó adatból friss statisztikákat készítenek, amelyeket aztán a hirdetések iránt érdeklődő cégeknek adnak el. Például ha egy Coca-Colát kedvelő felhasználó lájkolja a márka Facebook-oldalát vagy más, a márkával kapcsolatos bejegyzéseket, tartalmakat, egy idő után a Facebook folyamatosan olyan oldalakat dob ki a főoldalunkra, amelyek a híres üdítőitalhoz kapcsolódnak.

A közösségi oldal folyamatosan figyeli, hogy felhasználóit mi érdekli, így személyre szabott reklámokat küld a weblap jobb sarkában található, hirdetésekre szánt felületen is, ez a reklámozási lehetőség pedig pénzbe kerül a cégeknek. A Facebook figyeli, hogy milyen tartalmat kedvelünk, milyen filmek, zenészek oldalait követjük, milyen téma köré épült csoportokhoz csatlakozunk, és ezeknek megfelelően kapjuk majd a híroldalon a reklámokat és a bejegyzéseket. Az emberek közötti kapcsolattartás mára csak köret lett a portál számára: a közösségi oldal működtetői a profitszerzésnek rendelik alá az egész vállalkozást, amely magához csalogatja a haszonszerzés elengedhetetlen „elemeit”, a reklámot befogadó felhasználókat. A közösségi oldal csak az elmúlt három hónapban 2,3 milliárd dollárnyi reklámbevételre tett szert.

Ahol minden netlépésünket figyelik

A közösségi oldal nem csak a saját felületén követi tartalomfogyasztási szokásainkat. Manapság szinte minden weboldalon, amire rátévedünk, ott találjuk a lájkolási lehetőséget, hozzászólhatunk Facebook-profilunk segítségével egy-egy cikkhez, sőt, legtöbb oldalra már regisztrálni sem kell, elegendő, ha Facebook felhasználói fiókunkat az adott oldallal szinkronizáljuk, és máris bejelentkezhetünk. A népszerű közösségi oldal tehát nemcsak akkor „lát” minket és az általunk követett tartalmakat, amikor használjuk, hanem minden egyes lépésünket követi az interneten akkor is, ha kiléptünk a közösségi oldal lapjáról, de előtte nem jelentkeztünk ki.

„A rólad rendelkezésünkre álló összes információt felhasználjuk abból a célból, hogy az érdeklődésednek megfelelő hirdetéseket jelenítsünk meg neked” – olvasható a Facebook jogi nyilatkozatában. Bizonyára már számos netpolgár észrevette, de aki nem, az tehet egy próbát: ha a Google keresőben rákeresünk egy olyan témára, amellyel korábban még nem próbálkoztunk, és utána belépünk a profilunkra, egy idő után a jobboldali reklámsávban elő fog bukkanni egy-egy új hirdetés a korábban keresett témában. Mindezt úgy érdemes a legjobban nyomon követni, ha ideiglenesen kikapcsoljuk a reklámblokkoló böngészőkiegészítőt.

Amennyiben Gmail-fiókot használunk, hasonlóan működik a Google is. Ha böngészőnket szinkronizáljuk emailos fiókunkkal, a Facebookhoz hasonlóan a Google is minden egyes kattintásunkat, weboldal-látogatásunkat követi, és ezek alapján kapjuk majd a hirdetéseket és reklámokat a különböző weblapokon. Amióta a Google megvásárolta a YouTube-ot, most már zenei fogyasztási szokásainkat is figyelik. A Facebook abból is jelentős profitot termel, hogy egy-egy személyes oldalt, saját blogot vagy saját házi készítésű termékeket bemutató oldalunkat bizonyos összeg fejében több felhasználóhoz eljuttatja.

Tippek a biztonságosabb Facebookért

Jó tudni, hogy személyes adataink egyáltalán nincsenek biztonságban a Facebook felületein. Az elmúlt években több alkalommal tört ki botrány amiatt, hogy a Facebooknak fizető cégek a privát üzenetek tartalmához is hozzájuthattak. Ha teljes biztonságban szeretnénk tudni magunkat, akkor tulajdonképpen le kellene mondanunk az internetről, amely nyilván sok ember számára ma már szakmailag is megengedhetetlen, azonban a tudatosabb felhasználásra törekedhetünk. Ha alaposan átgondoljuk, hogy kivel mit beszélünk meg a Facebook-csevegőn és mit osztunk meg, mit töltünk fel profilunkra, akkor eleve csökkenthetjük a kiszolgáltatottságot. Ha kijelentkezünk a különböző profilokból (Gmail, Facebook), internetes tevékenységünk kevésbé válik követhetővé a keresőmoto­rok számára.

Nemcsak a népszerű weboldalak hátterében működő algoritmusok miatt nincsenek biztonságban a személyes adataink, de a törvénytelen kíváncsiskodók, a fényképeket lopkodók előtt sem. Számos felhasználó megfeledkezik Facebook profiljának biztonsági beállításairól, amellyel jelentősen leszűkíthetné annak a veszélyét, hogy adatai nem kívánt kezekbe kerüljenek. A portál működtetői nem titkolják az oldal felhasználásának hátulütőit, a súgóközpontban és a jogi nyilatkozatban minden adat felhasználásáról olvashatunk, amelyekbe mi a regisztráció alkalmával beleegyeztünk, ezeknél azonban biztonsági tippeket is találunk, amelyek alkalmazása rajtunk múlik.

A biztonsági beállításoknál érdemes kiválasztani, hogy kik láthassák az általunk megosztott, feltöltött tartalmakat, és ne felejtsünk el soha kijelentkezni a profilunkból, ha más számítógépén vagy mobilján használtuk a Facebookot. Szintén a biztonsági beállításoknál a bejelentkezési figyelmeztetések pontnál be lehet állítani, hogy figyelmeztető üzenetet kapjunk drótpostán például, ha ismeretlen eszközről jelentkezik be valaki a mi felhasználói adatainkkal. Ezek nyilván elősegítik a biztonságot, de teljes védelmet nem nyújtanak. Ha valaki így is jogtalanul használja fel személyes tartalmunkat, az már nem a közösségi oldal felelőssége lesz, ugyanis a regisztrációval a nyilvánosság egy bizonyos szintjét vállaljuk. A legjobban tehát azzal védhetjük meg magunkat, ha alaposan átgondoljuk, milyen tartalmat töltünk fel és osztunk meg.

A Facebook ugyanakkor törli az olyan tartalmakat, amelyek nem felelnek meg a biztonsági előírásoknak. Ha fizikai bántalmazásról vagy bármiféle közbiztonságot veszélyeztető helyzetről van szó, a testi fenyegetéseket tartalmazó hozzászólásokat is eltávolítják, de az öngyilkosságot népszerűsítő tartalmakat és egyéb erőszakos, törvénytelen helyzetet bemutató videók, fényképek, szövegek is a szabályozás alá tartoznak. A probléma ezzel az, hogy a milliárdnyi felhasználó tartalmait a háttérben működő rendszerek nem vizsgálják át teljes mértékben, napi rendszerességgel, ezért előfordulhat olyan eset is, hogy napokig elérhetővé válik egy szabálytalan tartalom. Azonban az adott bejegyzés/videó/kép közelében megjelenő Jelentem lehetőségre kattintva könnyen jelezni lehet a működtetőknek a szabálytalanságot.

Harc az álhírek ellen

A törlésig azonban számos hamis hír kelhet lábra, így minden gyanús információ esetében érdemes azt több forrásból is leellenőrizni. Németország megelégelte az álhírek terjesztését, és az országon belül szigorítana az eljárásokon: decemberben Thomas Oppermann, a német szociáldemokrata párt frakcióvezetője benyújtott egy törvényjavaslatot, amelynek értelmében – ha a működtetők hamis hírekkel, gyűlöletbeszéddel vagy egyéb szabálytalan tartalomról kapnak felhasználói bejelentést – a Facebooknak 24 órán belül ki kell vizsgálnia az ügyet, különben ötszáz eurós büntetést szabnak ki a közösségi oldalra. A német törvényhozás még nem döntött az ügyben, de ha elfogadják és más országok is átveszik a kezdeményezést, a közösségi oldal rákényszerülne, hogy kövesse a törvény előírását, különben a büntetések nagysága miatt rövid időn belül veszteségessé válna.

Zuckerberg oldala tavaly novemberben új funkcióval is bővült: a háttérben különböző algoritmusok ellenőrzik a Face­bookon megjelenő híreket, és ha valamelyiket gyanúsan hamisnak találják, egy fehér háromszögben piros felkiáltójellel ellátott „Disputed”, azaz „Vitatott” címkét kap a bejegyzés, így láthatjuk majd, hogy valószínűleg álhírről van szó. Emellett most már a felhasználó is jelentheti, ha hamis információra talál a bejegyzés alatti apró nyilacskára kattintva.

A privát üzenet sem titok

Az egyik legnagyobb vitatémát a privát üzenetek ellenőrzése jelenti: novemberben bebizonyosodott, hogy a Facebook a személyes, chatben elküldött üzeneteket is figyeli és törli, ha azokban kivetnivalót talál. Egy Németországban élő, magyar ajkú férfi küldött kifogásolható tartalmú képüzenetet ismerősének a Facebook csevegőjén keresztül, erre teljesen kitiltották az oldalról arra hivatkozva, hogy üzenőfalán osztotta meg a tartalmat – írja a 444.hu. Később kiderült, a videó megítélésénél félreértés született, nem volt pornográf tartalmú, de egy második kísérletre az illetőt ugyanúgy kitiltották az oldalról arra hivatkozva, hogy szabálytalan tartalmat osztott meg. Ekkor már bizonyossá vált, hogy a személyes üzenetváltásokat is ellenőrzik, ugyanis másodszorra is privát chatelés közben csatolta a fájlt egyik ismerősének.

A felmerülő probléma ugyanaz, mint a telefonbeszélgetések lehallgatása esetében: a biztonságossá tétel megkövetelheti-e a magánszféra megsértését? A kérdés tisztázásáig a legegyszerűbb megoldás az, hogy a kényesebb, és számunkra fontosabb témákat ne Facebookon beszéljük meg ismerőseinkkel.